Valamelyest csökkent a választói kedv Németországban – legalábbis erre utal, hogy a német szövetségi választási bizottság közleménye szerint a vasárnap reggel kezdődő szövetségi parlamenti választáson kora délutánig mindössze a szavazásra jogosultak harminchat és fél százaléka vett részt. A legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson tizennégy órakor regisztrált 41,1 százalékos részvételi arányhoz képest ez jelentős visszaesés.
A választásra jogosultak 36,5 százaléka szavazott Németországban a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson délután tizennégy óráig vasárnap – közölte a szövetségi választási bizottság. Ez csökkenés a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson tizennégy órakor regisztrált 41,1 százalékos részvételi arányhoz képest. Ugyanakkor a levélben szavazók adatait nem tartalmazza a kimutatás. Választási szakértők szerint a koronavírus-járvány miatt a levélben szavazók aránya jelentősen növekedhet a 2017-es 28,6 százalékhoz képest, akár az ötven százalékot is elérheti.
A második világháború utáni huszadik Bundestag – szövetségi gyűlés – megválasztására jogosult hatvanmillió-négyszázezer állampolgár tizennyolc óráig szavazhat az egyéni képviselőjelöltekre és tartományonként felállított pártlistákra. Két tartományban, Berlinben és Mecklenburg-Elő-Pomerániában helyi törvényhozási választást is tartanak. A Bundestag-választásról a szavazóhelyiségből távozó választók megkérdezése alapján készített felmérések (exit poll) közvetlenül az urnazárás után jelennek meg. A levélben szavazók valószínűleg minden korábbinál nagyobb aránya torzíthatja az exit pollokat. A hivatalos előzetes végeredmény hétfőre várható.
A felmérések alapján a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) 2005 óta megszakítás nélkül kormányzó szövetsége csak a második helyet éri el, támogatottsága történelmi mélypontra süllyed és akár ellenzékbe is szorulhat. A pártszövetség a legutóbbi, 2017-ben tartott Bundestag-választáson elért 32,9 százalék után a szavazatok huszonegy-huszonhárom százalékát szerezheti meg. A legtöbb szavazatot várhatóan az eddigi koalíciós társ, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) gyűjti össze: huszonhárom-huszonöt százalékra számíthat a 2017-es – történelmi mélypontot jelentő – húsz és fél százalék után.
Forrás: MTI; Fotó: EPA/Ronald Wittek
csakafidesz
2021-09-26 at 21:56
“Szavazás”..
Levélsavazat
2021-09-26 at 19:29
Egy Németországhoz képest alacsony részvétel, a levélszavazatra pedig inkább no comment…
Poppy
2021-09-26 at 19:03
Az eredmény az EU sorsát is befolyásolja, kiemelten a gazdasági területen.
Leopard
2021-09-26 at 18:53
Sztalingrád.
Leopard
2021-09-26 at 18:47
Temetés ez. Nem választás.
Tudományos libsizmus
2021-09-26 at 18:25
50% levélszavazat. Alighanem ez a választás is szénné lesz manipulálva.
xyz
2021-09-26 at 18:08
Mikor érkezik be a 81 millió levélszavazat a 80 milliós Németországba? A híres washingtoni expressz.
Rolo
2021-09-26 at 18:00
bl2021-09-26 at 17:57
Náluk nem számít…levélszavazatok nélkül is agyhalottak!;)
bl
2021-09-26 at 17:57
Levélszavazat, óh! Te vagy a megmentője a világnak. Hehehe.
egon samu
2021-09-26 at 17:56
Teljesen mindegy hová teszed az x-et, biztosan egy ballibes marxista vörös-zöld kommunista ideológiát kapsz jograblásokkal, a társadalom részeinek egymásra uszításával mellékelve.
Mint ezt már az utóbbi 18 hónapban megismertük.
Mert Merkel ugyan egy név szerint “kereszténydemokrata” pártot képviselt, de a nemzetközi szocialista internacionálé programját tolta turbóval….
Ez nem fog változni. Merkel helyét egy másik embergyülölö bünözö foglalja el.
Ennyi…..