Az utolsó olyan politikai szezon következik az Európai Unióban, amelyben még a jelenlegi rezsim és a jelenlegi struktúrák határozzák meg a dolgok menetét. Bármi is lesz az Európa Parlamenti választások végeredménye, a nyilvánvaló válságban lévő Uniónak változtatnia kell. Ha nem változtat, akkor is lesz változás, csak nem békés.
Azt még a jelenleg uralkodó liberális elit sem meri eltagadni, hogy Európa sok országában demográfiai válság van. Az is nyilvánvaló, hogy számos országban van elhúzódó gazdasági válság és olyan országok is vannak, amelyek politikai rendszere sem stabil. Európa leggazdagabb országaiban mindemellett még a korábbi multikulturalista idealizmus romjait is el kellene takarítani, amire jelenleg politikai akarat sem látszik, de a nagyobb baj az, hogy ezeknek az államoknak már az autoritása sincs meg a saját területén élő emberek egy része felett. Vagy nyersebben fogalmazva, ki sem tudják már kényszeríteni a törvényeik betartását. Ehhez nemhogy a rendőri erejük nincs meg, hanem konkrétan már a katonai sem. Ez nem csak a külső megfigyelők számára, hanem a bevándorló tömegek számára is egyre nyilvánvalóbb lesz. Az AfD 20 százalékhoz közelít Németországban, egy olyan országban, ahol szinte minden jelentős médium a kormány, pontosabban a szélsőliberális elit narratíváját erősíti.
A liberálisok azt szokták meg az elmúlt húsz évben, hogy sem a politikai ellenfeleik, sem a média, sem a valóság nem kérdőjelezi meg az úgynevezett „liberális értékeket”, azok feltétlen érvényesülését és különösen azt, hogy ezen értékek érvényesülése rövid úton a tökéletes társadalomba vezet. Valamikor 2007 környékén már fogalmazták is a kommünikéket a kommunizmus tökéletes liberális társadalmi állapot eléréséről, valamint arról, hogyha az utolsó néhány reakcióst is sikerül kiszorítani a demokráciákat állítólag jellemző, sokszínű diskurzusból, akkor újra véget ér a történelem és a végtelen tökéletesség kora jön el. Ebbe a tökéletességbe Gyurcsány Ferenctől kezdve sok minden belefért, de mondjuk a kereszténység például nem. Ha az amerikaiaknál nem bukik ki véletlenül egy néhány ezer milliárd dolláros könyvelési trükk, ami arrafelé egyébként szinte szokásos, akkor lehet, hogy már az Európai Egyesült Államok egyik tagállama vagyunk, amit a „demokrácia” fura szeszélyéből egy román szociáldemokrata politikus irányít valami bizottság élén.
Az európai demokrácia trükkje ugyanis az, hogy az összeurópai választási eredményt országonként akarják majd értelmezni. A három szélsőliberális frakciónak ugyanis szinte bizonyosan együttes többsége lesz a választások után is. Aztán ha esetleg megszorulnának, számíthatnak a még náluk is zakkantabb zöldekre, meg a néhány kommunista képviselőre is természetesen. A liberálisok, a szociáldemokraták és a néppártiak ugyanis mind liberálisak. A Néppárt legfeljebb azt mondhatja el magáról, hogy érdekből a még nem teljesen liberálissá satnyult jobboldali pártok nem léptek ki belőle, de ez a meccs még nem dőlt el, könnyen előfordulhat, hogy a vállalhatatlan kompromisszumok sorozata véget ér egyszer. Habár Juncker után egyetlen, kicsit is racionális konzervatív sem követheti el azt a hibát, hogy hozzájárul újra egy alkoholista elmebeteg hatalomba emeléséhez. Ennél csak az lenne rosszabb, ha valami tehetséges elmebeteggel terhelnék meg az Európai Bizottságot, aki valami tetszetős reformtervvel elkábítja a közvéleményt és évekkel el tudja odázni a reformokat vagy a válság kirobbanását. Mert arra semmi esély sincs, hogy az EU és a liberális kormányok képesnek bizonyulnak egy ilyen komplex válság kezelésére.
A boldog és nyugodt békeévek mindig mögöttünk vannak és nem előttünk.
Lehet, hogy a jelenlegi európai gazdasági és politikai rendszer még évekig, akár egy évtizedig is fennmarad, de a jelenlegi trendek mind-mind Európa gyengülését jósolják. Észak-Afrika, a Közel-Kelet, a volt szovjet térség káoszos államainak bizonytalansági tényezőit Európa nem tudja – és elitje ezt fennen hangoztatja is, hogy nem is akarja – kezelni. Európa elvileg gazdasági potenciálja és lehetséges katonai ereje alapján a világ harmadik-negyedik katonai hatalma lehetne. Ehhez képest minden szomszédjának megmutatta már, hogy védekezésképtelen, pénzzel és szorosra fűzött kereskedelmi kapcsolatokkal akarja megvásárolni a biztonságát.
Ez az Európa egyre kevésbé a biztonságunk garanciája, és egyre inkább a nyakunkra hozza azokat a problémákat, amelyeket magunkban, egy közép-európai védelmi rendszerben simán tudnánk kezelni.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
márko
2018-08-23 at 19:10
Németország az egyetlen, fő és erőszakos destabilizátora Európának.
De ide van bevonva
sok ország Afrikábol, közelkeleti országok , Irán , Pakisztán és Afganisztánt is
melyek túladnak felesleges népességröl = csak férfiakrol.
/
Németország az Európai úniót teljesen kisajátította.
Kisajátította az Európa országainak minden piacát és
lenullázta= megsemmisítette iparait ( értelmetlen felsorolni )
csak a Frankfurti pénzközpont, az a diktáló finansziális központ.
/
Elszív minden képzett munkaerőt kelet,közép, dél Európábol ( értelmetlen felsorolni )
Ezt az arrogáns ezer milliárd eurós haszonélvezést
törvényileg biztosította FIKTÍV demokratikus ,szabad parlamentáris tákolmánnyal
mint EU parlament, korrupt bíróságok, iszákossal vezetett Eu bizottsággal.
/
Németország = ARROGÁNS = legnagyobb vérszívó = haszonelvező.
/
ÉLJEN A JAPÁN példa
ELLENTÉT és PÉLDA hogy másképpen is lehet JAPÁN megoldás
MELY
az egész mindenséges ipari(technikai, kompjutertechnikai erejét, fejlődését)
FENTARTJA ÉS FEJLŐDÉST MUTAT
csak a saját népe erején.
NEM KELLENEK
sorosi liberalizmus, muszlimok ,gender civilszervezetek
nem kell elszívni más népességét.
/
ÉLJEN a JAPÁN példa
Látó
2018-08-23 at 11:36
Elismerésem ezen ritkán olvasható ,jól megírt cikkért. Tisztán és rendezetten elénk tárja mi vár ránk,ha a jelenlegi pénzéhes semmirekellő
politikai elit marad Európa vezetője.Egyetlen reményünk,hogy a német,francia,svéd,dán..stb. nemzetek szavazói szeméről lehull a hályog és a V4-hez tartozó országokhoz,valamint Ausztriához és Olaszországhoz hasonlóan elzavarják(kiszavazzák) a nemzetüket 30 ezüstért eláruló EP parlamenti liberális képviselőiket úgy mint belföldön.
Matyko-X
2018-08-23 at 08:58
Kérem, reálisan nézve – már amennyire egy Untertan perspektívából lehetséges – még nem vagyunk a gödör alján. Ha a Botond által vázolt könyv jön be, akkor bizonyosan. Ha marginális jobboldali győzelem üt be, akkor lassul a lejtmenet.
Igen nagy – és sajnos radikális – jobboldali csuszamlás kellene, hogy ez megálljon és valamennyire visszafordítható legyen.
Blood, Sweat and Tears – a nem szeretjük, de sajnos a történelem is erre mutat.
apamaci
2018-08-23 at 07:30
Csekély esélye van érdemi változásoknak az eu-ban a májusi ep választások után!
A nyugati tagállamokban a “jobboldali” jelöltek kb. annyira jobboldaliak, mint Magyarországon az lmp!!
A bizottságba pedig nagyrészt ugyanazok a kormányok küldik a biztosokat!!
Tehát továbbra is a válság lesz majd a meghatározó európában és miközben özönlenek a bevándorlók, vég nélkül vitatkozgatnak majd a “bevándorlás kezeléséről”!!
Egyelőre úgy néz ki, hogy addig vitatkozgatnak a “bevándorlás kezeléséről”, amíg a bevándorlók pártjai át nem veszik a hatalmat!!
Torockó
2018-08-22 at 23:38
Csúfos vége lesz a liberalizmus mai változatának és remélem, hogy létrehozóinak és fenntartóinak is.
A libsi diktatúra ugyanolyan, mint a kommunista volt. Érthető: a gyökerük azonos.
salamander
2018-08-22 at 18:04
Európa döbbenetes állapotban van.
judit.torok
2018-08-22 at 17:23
Köszöntésükre Magyarországon, Budapesten, a Várbazárnál, a Budai Kreatív Házban
az 1968-asok “eredményeit” és a francia forradalom “hőseit” méltató avantgard kiállítást rendeztek, ami 24-ig lesz nyitva.
A 68-asok “eredményeit+ látjuk: vér, könnyek, terror, haldokló Nyugat-Európa
Gratulálok a fő támogatónak, az MNB Pallas Athéné Alapítványoknak.
alex
2018-08-22 at 17:21
A migránsválság és a libiai Kadhafi contra Golden Sachs indítást ma is tabuként kezelik, a migráns háttér összefüggései nem publikusak. Az EU jövője ezen múlik, és mégis a “fából vaskarika” elhúzódó válság politikai modell szerint alakul.
Dobos László
2018-08-22 at 16:40
“A három szélsőliberális frakciónak ugyanis szinte bizonyosan együtt többsége lesz a választások után is.” Elnézést, de ezt nem értem. Hogy lesz többsége a libsiknek, ha egyébként a többség – várhatóan – a jobboldalra fog szavazni?
Holger Hartland
2018-08-22 at 17:12
Úgy, hogy a néppártiak nagy része is liberális.
Ezt már pár éve megmondta valaki, akit a liberálisok mélységesen gyűlölnek és lenéznek, de akinek mégis igaza lett velük szemben: “A dolog lényege az, hogy ma a liberálisok uralják Európát – félreértés ne essék, a konzervatívok is liberálisok ma Európában.”
Ennyi. Még mindig a liberálisok uralkodnak, még mindig a jobboldal a lázadó.
Alfonz
2018-08-22 at 17:19
És ez így is marad mindaddig, amíg nem lesz konzervatív többség az Unióban!
Utána meg annak kell kezdődnie nagyban, mint ami elkezdődött nálunk és Lengyelországban! Kicsiben!
De recept már megvan! Csak akarni kell majd megfőzni az ételt!
Áron
2018-08-24 at 07:24
Svédországban a svéd demokrata párt kivételével mindegyik liberålis s talán megva SD is. Jobb bal olymindegy.Mind libsi.Ezért.
ikabika
2018-08-23 at 00:18
@Dobos László Hát, Merkel például CDUs, meg ilyenek… úgy.. De még a Macron is jobboldalinak számít szerintem. Vagy az elvileg konzervatív svéd Centrum párt még az LMP-től is balra van amúgy. És a sort lehetne folytatni a “jobboldali” pártokkal és személyekkel. Igaz a britek már elméletileg kiléptek vagy mi, de pl. ott van a szörnyen konzervatív tory párt a rettenetesen jobboldali balfék boszorkánnyal, Teresa Mayyel, és az ilyenekkel Dunát lehetne rekeszteni.