Sokan felkapták a fejüket a hír hallatán – külföldön legalábbis, mert az országban ezen senki sem ütközött meg túlságosan – , hogy kiderült: egy román bűnszervezet tagjai éveken keresztül – pontosabban 2016 óta – egy dobrudzsai stratégiai fontosságú amerikai légi támaszpontról mintegy 2 millió dollárnyi üzemanyagot loptak el. Nem semmi. Még romániai viszonylatban sem.
Az sem, ahogyan a román védelmi miniszter reagált az esetre. Egészséges erkölcsi érzékkel bíró ember számára ennél a kényelmetlenebb helyzetet nehezen tudnék elképzelni. Romániáról lévén szó, itt minden megtörténhet. Amiként az ellenkezője is. Lássuk, mit is mondott a miniszter: „A Mihail Kogălniceanu katonai támaszpontról való üzemanyaglopásért végső soron az amerikaiak a felelősek, akik nem számoltak a román kulturális szokásokkal” – jelentette ki Vasile Dîncu.
Ezek szerint a hazugság, a lopás, az árulás nem valami erkölcsi szeplő, hanem román kulturális szokás. Következésképpen hazugnak, tolvajnak, árulónak lenni nem elítélendő. Legalábbis a miniszter szerint. Hanem akkor mi? – kérdem én. Milyen állapotban leledzik – szellemi, lelki, erkölcsi értelemben egyaránt – az a nép, nemzet, társadalom, amelynek tagjai így viszonyulnak a bibliai tízparancsolat egyikéhez? Nem beszélve arról, hogy egy felelős miniszternek inkább követendő példát kellene mutatnia, s nem megértést az ominózus iránt.
Szintén az említett bűnben érték tetten a román kormány alig kinevezett kutatásért, innovációért és digitalizálásért felelős liberális párti miniszterét. Az illető – amellett, hogy plagizált –, akkorát hazudott, hogy neki lehet támaszkodni: azt állította, hogy a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen végzett, amit az egyetem rektora sietett cáfolni. Kérdés: vajon szellemi képességei nem engedték a politikusnak, hogy számoljon tettének lehetséges következményeivel, vagy úgy gondolta, ő ezt is megteheti?…
Az eset kapcsán jut eszembe az idei, az EB által megrendelt felmérés, amely kimutatta: a román lakosság 40 százaléka szövegértelmezési nehézségekkel küzd. Magyarán: funkcionális analfabéta.
Mit mondjak? A politikus sem lehet más/különb, mint maga a közösség/tömeg, amelyből vétetett.
György Balogh
2022-01-06 at 13:52
Itt UK az olájok jól elvannak szeretik őket az angojok, mert hasonló a mentalitásuk. ??????
Esvány
2021-12-28 at 11:29
Erdélyt is úgy lopták, meg a Partiumot is.
Q
2021-12-27 at 13:12
A román kultúra része a lopás. Jól értettem?
Bizony loptak- raboltak sunyin, románul!
Győr kirablása amiről kevesen tudnak!
Nem “kispályáztak”
“Az Észak-Dunántúlra zsákszerűen nyomultak be. Az országnak erre a részére vadászezred vonult be, melynek zászlóalja érte el augusztus 18-án Győrt. Az ezredesük ígéretet tett arra, hogy nem lesz rablás, a rendet kívánják szavatolni a jelenlétükkel. Hamar kiderült, hogy a szép szavak köszönőviszonyban sincsenek a valósággal, más céllal érkeztek a románok a folyók városába” – kezdte Nagy Róbert.
A győri történész szerint a betolakodók kihasználták, hogy sem erős magyar kormányzat, sem ütőképes magyar hadsereg nem volt, így rövid időn belül vitték, ami megtetszett nekik. A románok nem “kispályáztak”: teljes üzemet, gyárépületeket bontottak el. A szétszerelt elemeket vasúton szállították Romániába. Nagy Róberttel nem véletlenül látogattunk az E.ON (korábban ÉDÁSZ) győri központja elé a Kandó Kálmán úton.
Az eltüntetett üzem
“1912-tól itt működött Közép-Európa legmodernebb ágyúgyára. A mai E.ON-telep területén volt az Osztrák-Magyar Monarchia fő tüzérségi eszköz- és lőszergyára az I. első világháború idején. Fénykorában, 1916 nyarán 7500-an dolgoztak itt. Ez az üzem volt a románok első célpontja. 1919 augusztus végén nekiálltak a gyár termelőeszközeit vagonokba rakni. Próbálták titokban tartani az illegális rekvirálását. A győri munkások beszámolóiból tudjuk, hogy 0-24 óráig, folyamatosan indultak szállítmányok az üzemből a győri és a győrszentiváni állomásra. Korabeli becslések szerint 1600 vagonnyi ipari nyersanyagot, gépet és berendezést indítottak útnak. Néhány évvel később az egykori győri ágyúgyár termelni kezdett keleti szomszédunknál. A leszerelt üzem lett a ’20-as, ’30-as évek román hadiiparának egyetlen modern ipari egysége” – folytatta Nagy Róbert.
A Vadász-laktanyában rendezték be a főhadiszállásukat. A román tisztek nagy része a Rába, akkori Royal szálló első emeletét kapta meg. A tisztek másik csoportját polgári otthonokban szállásolták el. Az ott élőknek el kellett viselni, hogy hónapokig együtt éljenek a katonákkal. Amikor kivonultak, a románok nem fizettek semmit az ellátásukért. “A város egymillió korona hitelt vett fel azért, hogy biztosítsa a románok élelmezését. A hitelt a ’20-as évtized végéig nyögte a várost, sokáig gazdasági béklyót jelentett a törlesztés” –
Az értékes villanymotorok, fúrók, csiszoló-berendezések elkobzása mellett legalább ennyire fájó volt, hogy az eltüntetett üzem miatt több száz győri család vesztette el a megélhetését. A magyar történelem 20. század eleji vészórájában nem volt nehéz dolga a románoknak. A történészek szerint a győri „portyát” 180-200 román katona vitte végbe.
Úriemberként viselkedtek(?)
A korabeli feljegyzések nem szólnak atrocitásokról, fosztogatásokról és arról sem, hogy románok ellenségesen viselkedtek volna a győriekkel. “Valószínűleg tudatosan békés viselkedési mintát követtek Győrben. Igyekeztek konszolidáltnak, úriembernek mutatkozni a helyiek előtt. Tisztában voltak azzal, hogy minél kevesebb botránynak megy híre, annál több idejük marad a gyárak leszerelésére és elszállítására” – magyarázta a győri történész. A románok a szigetközi járás területét is ellenőrzésük alatt tartották.
Váratlan esemény volt számukra, amikor kora ősszel magyar katonákkal teli vonat futott be Győrbe Mosonmagyaróvár felől. Fegyveres konfliktus nem történt, a szemben álló felek nem mertek lőni egymásra. A magyar katonák Pápa felé folytatták útjukat, minden román ellenőrzési ponton túljutottak. Ez két dologra világít rá. Egyrészt a románok a későbbi német vagy orosz megszállásokhoz képest sokkal kisebb haderővel rendelkeztek. Másrészt a magyar haderő olyan gyenge állapotban volt, hogy a laza román megszállás ellen sem tudott érdemben fellépni. Igaz, katonáink a pápai állomásról sürgönyt küldtek a román tiszteknek, hogyha utánuk erednek, csőre töltött fegyverrel várják őket…
“Amilyen váratlanul tűntek fel, ugyanolyan gyorsan, egyetlen nap alatt távoztak a románok a városból. A tüzérség és a gyalogság kelt útra először, végül a lovasság. A városháza előtt búcsúbeszédek is elhangoztak. Cinikusan a románok megköszönték a győriek pozitív hozzáállását és úgy köszöntek el, mintha békét és nyugalmat hozták volna a városba a tanácsköztársaság bukása után. Mélyen hallgattak arról, hogy a polgári otthonokból képeket, faliórákat is eltulajdonítottak. Időközben Hegyeshalom felől megérkezett a nemzeti hadsereg. Az, amelynek élén novemberben Horthy bevonult Budapestre. Antant követelmény volt, hogy vonuló magyar haderő és hátráló románok között mindig legyen legalább 5 km távolság” – zárta szavait a megyei levéltár történésze.
borda tibor
2021-12-24 at 10:24
Lopnak mindenhol
csakafidesz
2021-12-22 at 08:48
Rózsa 2021-12-17 at 06:28
Petru Groza óta normális román nem született. Neki a magyar is ember volt, nem bozgor..
csakafidesz
2021-12-22 at 08:45
Dobos Róbert 2021-12-17 at 14:05
A megmaradt Magyarország 93.000 km2, Trianonnál a románok 101.000 km2 területet kaptak. Többet, mint ami nekünk maradt.
Van még kérdés?
Trollyus transylvanicus
2021-12-22 at 05:09
Ugyan, Szentgyörgyi úr!
Melyik planétán él kend? Most tudta meg, hogy az olájok lopnak, hazudnak, csalnak, s pofátlanul előre tolakodnak: “eladják” magukat, mint a k*rvák?
Én kb. 60 éve tudom róluk, mert idejében felvilágostott a család (hamarabb, mint a karácsonyfáról)…igaz, azért néha meglepnek most es!
Jahogya művelt Nyugat nem tudta/tudja? s őket preferálja velünk szemben?! Nos, nagy tudatlanságuknak most megfizetik az árát (ti. a “kultúrák “egyenértékűségéről” vallott nézeteiknek), mert most történetesen az iszlám elnyeli őket. Csak-sajna!- minket is magukkal rántanak…
Dobi56
2021-12-18 at 17:07
A hír hallata óta megpróbálom megjátszani, hogy meglepődtem. Még gyakorlok.
jámbor lászló
2021-12-18 at 14:32
Lopnak e a Románok á dehogy náluk ez ELVISZEM.
khm
2021-12-17 at 21:13
Ami furcsa,hogy az író ott lakik is mintha nem is látta volna eddig. Pedig ,DE!
Dobos Róbert
2021-12-17 at 14:05
Igen a lopás a román kultúra része. Képesek egy egész országrészt ellopni és ebben még segítettek is nekik a nyugati tolvaj testvéreik.
Papamaci
2021-12-17 at 13:08
“Egészen biztos,hogy ismert előttük ez a törvény? Meglehet teljesen liberállatiasak.”
Nemismert előttük, hiszen – ahogy a cikk is írja funkcionális analfabéták.
BEZZEGROMÁNIA!
ViAM
2021-12-17 at 11:49
Egy hete a román védelmi miniszter kijelentésén nevetek, persze kínomban.
Míg a magyarok kultúrájához Liszt, Bartók, Kodály tartozik, az irodalmi névsort felsorolni is nehéz lenne, oly hosszú. A jelenlegi Budavár teljes felújítása, a múlt teljes szépségében való megőrzése a kultúránk része, addig a románoké a lopás.
És nemcsak ez a különbség a két népcsoport között, persze tisztelet azon román keveseknek, akik nem a védelmi miniszterük szintjén állnak.
khm
2021-12-17 at 10:41
“amelynek tagjai így viszonyulnak a bibliai Tízparancsolat egyikéhez?”
Egészen biztos,hogy ismert előttük ez a törvény? Meglehet teljesen liberállatiasak.
Rózsa
2021-12-17 at 06:28
Egyes román embereknek legalább van önkritikája.
odu
2021-12-16 at 20:12
Nem nép, hanem foglalkozás,mesterség.Sztálin mondta, állítólag.