Nicola Sturgeon skót miniszterelnök szerint ha Skócia függetlenné válik, megpróbál önálló tagországként újból belépni az Európai Unióba. Sturgeon, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője a BBC televízió hétfő esti választási interjúműsorában kijelentette: támogatná, hogy az Egyesült Királyságban ismét népszavazást tartsanak az EU-tagságról, de nincs garancia arra, hogy ez megoldaná Skócia problémáját, hiszen nem lehet kizárni, hogy pontosan ugyanolyan eredmény születik, mint 2016-ban.
A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt, és Nicola Sturgeon azóta többször is kilátásba helyezte, hogy Skóciában újabb népszavazást tartanak a függetlenségről. A skót kormányfő visszatérő érvelése szerint Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére “kirángassák” az EU-ból.
A hétfő esti BBC-műsorban Nicola Sturgeon kijelentette: ha az Egyesült Királyság a Boris Johnson vezette konzervatív párti brit kormány akaratának megfelelően valóban kilép az EU-ból, és “viszi magával” Skóciát is, akkor Skócia megkeresné az Európai Unióba visszavezető utat. Arra a kérdésre, hogy ha Skóciának a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után sikerülne kivívnia függetlenségét, mennyi idő alatt léphetne vissza önálló országként az EU-ba, Nicola Sturgeon azt mondta: nem szeretne pontos menetrendet felvázolni, de a különböző EU-tényezőkkel tartott eddigi tárgyalásaiból azt a következtetést vonta le, hogy ez “viszonylag gyorsan” megtörténhet. A skót miniszterelnök szerint nem elengedhetetlen feltétele a visszalépésnek az EU-ba, hogy Skóciának önálló fizetőeszköze legyen az újbóli csatlakozás pillanatában. Az SNP-kormány álláspontja az, hogy Skócia a függetlenség elnyerése utáni első években még a brit fontot használná valutaként, de ezt a tervet komoly bírálatok érik. Az ellenérvek között szerepel, hogy a font további használatával Skócia egy másik ország monetáris politikájának vetné alá magát, és egy olyan ország valutájával próbálna belépni az Európai Unióba, amely éppen kilépett az EU-ból. Nicola Sturgeon azonban a hétfő esti BBC-műsorban kijelentette: a függetlenné válás után Skócia létrehozná saját jegybankját és az ehhez szükséges infrastruktúrát, és ez is része lenne az EU-val folytatandó csatlakozási tárgyalásoknak.
Az viszont nem felel meg a valóságnak, hogy Skóciának meg kell teremtenie saját független fizetőeszközét, mielőtt önállóan belépne az Európai Unióba
– tette hozzá. Nicola Sturgeon meghirdetett célja az, hogy a skót választók már jövőre újabb népszavazáson dönthessenek Skócia függetlenné válásáról. Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök azonban több ízben egyértelműen jelezte, hogy ha ismét ő alakíthat kormányt a december 12-re kiírt előrehozott parlamenti választások után, nem fogja engedélyezni az újabb skót függetlenségi referendumot. A skóciai népszavazást – legalábbis rövid távon – Jeremy Corbyn, a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője is ellenzi, és Jo Swinson, a harmadik legnagyobb országos parlamenti párt, a Liberális Demokraták vezetője sem támogatja.
A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.
Forrás: MTI; Vezető kép: MTI/EPA/Robert Perry
Katalin
2019-11-26 at 13:24
Az EUnak nem érdeke bevenni Őket. Csak az Angolokkal volt releváns a tagságuk.
Etel
2019-11-26 at 13:22
Biztos jó lesz az, ha majd nem kell várni, mire végre beszivárog nak a migránsok, hanem egyenesen Olaszországbol vehetnek át annyit, amennyit csak birnak, vagy még többet is.
MacMondeau
2019-11-26 at 12:30
ahogy jugóval kezdődött(kezdődött?!-kezdték!)-minden nagyobb európai országot szét kell zilálni-szellemileg-gazdaságilag és területileg is-mert akkor nem tud ellenállni
így pusztán szellemi erőszakkal-nem leigázásnak látszóan-bekebelezni-pl spanyolország dettó (ezért erőszkolják a betelepítést is)
márko
2019-11-26 at 10:34
A skótok ÚGY LÁTJÁK
HOGY
a függetlenségük megmarad ha az EU-ba belépnek
/
mint (patkány + szélsőséges populista )
az EU-t úgy látom,
CSAK ÚGY LÁTOM
MINT
KARTELT mely = ( francia + német + holland + belga + luxemburg ) gazdasági érdekközösség
(ez NEM = Európa)
/
ÉS
ez a kartel monopolizálja ( gazdaságot + értelmezi a demokráciát + korlátozza a szabadságot )
/
monopolizálja a média szabadságot ( FT, Guardian, Welt, Spiegel, + még ??? )
ezzel gyakorol agymosást
/
a HUMBUK EU parlamentet használja mint ZSAROLÁSI eszközt egész 500 milliós Európára
/
az ( euró mint fizetőeszköz + Európai központibankon ) SZUVERENITÁST KORLÁTOZ
/
A ( KÖZPONTOSÍTOT + bürokratikus EU parlament + egész szerkezete ) = ELNYOMÓ GÉPEZET
mely EXTRA profitot szolgál ki
/
CSAK A SZUVERÉN ÁLLAMOK + szabadgondolkodás adhat választ
a fejlődésre
ÉS
SEMMI MÁS
Hesslerezredes
2019-11-26 at 10:18
A redvás hadházy tele van már ezzel a Monthy-Pyton bohózattal, amit a brexittel művelnek. Ugyanaz a poén sokadjára már nagyon unalmas. Ripacskodás az egész. Az első perctől ott volt a lehetőség, hogy válasszák Svájc vagy Norvégia útját, de persze nem tették, mert fa.sz.a.r.i.ak, ott is fizetni kellene, ha a közös piac részei akarnának maradni, de fizetni, azt meg nem akarnak. Ba…ni is akarunk meg szűznek is akarunk maradni. Hát ez már nem megy jónéhány millió éve. Jogi nyelven: a societas leonina már a római jog korától tilalmazott… Beküldöm mégegyszer, mert kimoderálni látszom. Elmegy a PS is a redvás hadházyba.
Naprózsa
2019-11-26 at 12:57
Én egész addig a skótok mellett álltam, amíg 2014-ben nem szavaztak az elszakadásuk ellen.
300 éven át telerinyálták a világot, hogy el vannak nyomva, és amikor egy olyan ajándék történelmi pillanatban aminek más népek végtelenül boldogok lettek volna, hogy harc, vér nélkül egyetlen X-tollvonással szabadok lehetnek, ellene voksoltak…
Aztán rájöttem, ők nem elnyomottak, hanem haszonélvezők voltak. Nagyon is benne voltak a világ felének gyarmatosításában, mégpedig úgy ahogy Ön is jópofán mondja “szűzen” maradtak.
Aztán most meg hátbaszúrnák a korábbi cimborát, hogy majd ha érdekük megint úgy kívánja, újra egyesüljenek? Mi ez, csiki-csuki?
Képmutató és debil, szarrágó bagázs! Mármint a britekkel bennmaradásra 5 éve szavazók.
Hesslerezredes
2019-11-26 at 10:17
A redvás hadházy tele van már ezzel a Monthy-Pyton bohózattal, amit a brexittel művelnek. Ugyanaz a poén sokadjára már nagyon unalmas. Ripacskodás az egész. Az első perctől ott volt a lehetőség, hogy válasszák Svájc vagy Norvégia útját, de persze nem tették, mert faszariak, ott is fizetni kellene, ha a közös piac részei akarnának maradni, de fizetni, azt meg nem akarnak. Ba…ni is akarunk meg szűznek is akarunk maradni. Hát ez már nem megy jónéhány millió éve. Jogi nyelven: a societas leonina már a római jog korától tilalmazott…
JÓSKA
2019-11-26 at 09:52
Két módon játszák ezt a játékot.Ha van akkora tömegbázis,mindegy, hogy elrendelve,kiborúlva,felheccelve,ezer éve erre várva,amely embertömeg kikényszeríti.Ilyen itt nincs.Na a másik,az a háttéralkus,ahol még sokáig dőlnek ki a szekrényből a csontvázak.
egon samu
2019-11-26 at 09:48
Sürgösen küldeni kellene Skóciába néhány százezer migránst, hogy a skótok is élvezhessék az EU kulturális gazdagítását…
Talán attól felébrednének.
vg
2019-11-26 at 08:20
“Vajon” mi lesz az ára annak, hogy Skócia minden előfeltétel felállítása nélkül egyetlen nap alatt bekerülhet majd az EU-ba…
Logikus
2019-11-26 at 12:38
Semmi! Esélytelen!
khm
2019-11-26 at 17:00
Az eu aligha akar bővíteni.
Bár a Balkánon már megígérte,ott is addig tárgyaltatnak,míg megunja az egyik fél. Skócia még meg sem kezdhette az eljárást.
Avagy Önök szerint már az első lépést is megtette? Például önálló állam?
Na akkor az EUR-Lexből:
” MI AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS (EUSZ) CÉLJA?
A 49. cikk jogi alapot biztosít bármely európai államnak az EU-hoz való csatlakozásra.
A 2. cikk meghatározza azokat az értékeket, amelyekre az EU épül.
FŐBB PONTOK
Feltételek
A felvételét kérő országnak a következő feltételeknek kell megfelelnie:
a földrajzi értelemben vett Európa államának kell lennie;
tiszteletben kell tartania az EUSZ 2. cikkében meghatározott értékeket, valamint elkötelezettnek kell lennie azok iránt; ezek az értékek nevezetesen a következők: az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság tiszteletben tartása; az emberi jogok – köztük a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak – tiszteletben tartása; valamint a pluralista társadalom és a megkülönböztetésmentesség, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség tiszteletben tartása.
A felvételét kérő országnak az uniós csatlakozási feltételeknek is meg kell felelnie. Ezekre hivatkoznak koppenhágai kritériumokként, mivel e kritériumok meghatározására az Európai Tanács koppenhágai ülésén került sor 1993 júniusában. E kritériumok a következők:
a demokráciát, a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülését, valamint a kisebbségi jogok tiszteletben tartását és védelmét garantáló stabil intézmények;
működő piacgazdaság és képesség az Unión belüli versenyviszonyokkal és piaci erőkkel való megbirkózásra;
a tagságból eredő kötelezettségek – többek között a politikai, gazdasági és monetáris unió céljai – felvállalásának és hatékony végrehajtásának képessége.
Az Európai Tanács 1995 decemberében tartott madridi ülése során hozzátette, hogy a tagjelölt országnak képesnek kell lennie az uniós jogszabályok alkalmazására, valamint az uniós jog nemzeti jogba – a megfelelő igazgatási és igazságszolgáltatási struktúrákon keresztül – történő átültetése hatékony végrehajtásának biztosítására.
Az EU fenntartja a jogot annak eldöntésére, hogy az adott tagjelölt ország mikor teljesítette a csatlakozási kritériumokat. Továbbá magának az EU-nak is képessé kell válnia az új tagok integrálására.
Eljárás
1.
Kérelmezés
Az EUSZ 2. cikkében szereplő kritériumokat teljesítő európai ország a hivatalos kérelmet a Tanácshoz nyújtja be. A Tanács a kérelemről tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Bizottságot és a nemzeti parlamenteket.
2.
Tagjelölt státusz
A tagjelölt státuszt az Európai Tanács biztosítja a felvételét kérő országnak a Bizottság kedvező véleményét és az Európai Tanács hozzájárulását követően.
3.
Tárgyalások
A Tanács egyhangú határozatát követően kezdődnek meg a tárgyalások.
A tárgyalások az uniós országok és a tagjelölt ország kormányai közti kormányközi konferenciák keretében zajlanak. Az uniós vívmányok (az uniós joganyag) szakpolitikai területekre oszlik, amelyek mindegyike külön tárgyalás tárgyát képezik. (A szakpolitikai területek vagy „fejezetek” száma jelenleg 35.)
A Bizottság a csatlakozás előtti időszak során nyomon követi a tagjelölt országnak a vívmányok végrehajtása terén tett erőfeszítéseit. Ezen túlmenően – a TAIEX-hez hasonló – előcsatlakozási finanszírozási eszközökkel támogatja a tagjelölt országokat a folyamat során.
Átmeneti rendelkezések – a felek továbbá megvitatják, hogy bizonyos szabályok esetén lehetőség nyílik-e a fokozatos bevezetésre (és amennyiben igen, annak módját is tárgyalják), annak érdekében, hogy az új tag és a már meglévő uniós országok elegendő idővel rendelkezzenek az alkalmazkodáshoz. Ez főként a tárgyalások záró szakaszában kerül a napirendre.
4.
Átvilágítási folyamat…..”