A kohéziós politika várhatóan a kutatás, a fejlesztés, az innováció és a digitalizáció körül forog majd a következő időszakban, az Európai Unió 2021-27-es költségvetés-tervezete azonban jelentős átalakításokat és forrásmegvonásokat tervez az előző ciklusokhoz képest – hangzott el Palkovics László innovációs és technológiai minisztertől a Kohézió Barátai csoport budapesti konferenciájának sajtótájékoztatóján. A tagországok a kohéziós politika pénzügyi keretéről és annak felhasználási módjáról is eltérő véleményen vannak, hiszen a jelenlegi EU-s költségvetési javaslat a migráció támogatására fordítaná a britek kilépése miatt eleve várhatóan kisebb keretet.
A kohéziós alap majdnem a felére csökkenne a jelenlegi tervezet szerint, a kedvezményezett országok célja viszont, hogy ne csökkenjenek a nekik járó fejlesztési források. Többek között ilyen kérdések voltak napirenden a budapesti konferencián, és még lesznek is az elkövetkező, hasonló témájú találkozókon.
A Kohézió Barátai csoport 2005-ben jött létre lengyel kezdeményezésre, hogy képviselje a kedvezményezett tagországok érdekeit a nettó befizető országokkal szemben, ráirányítsa a figyelmet a kohéziós politika aktuális kérdéseire, összehangolja az álláspontokat, és rendezze a vitákat. A csoport mostani, budapesti konferenciáján informális keretek között beszélhetik meg a tagállamok képviselői a tapasztalataikat, és fogalmazhatnak meg közös álláspontokat a 2020 utáni kohéziós politikát illetően, mivel az EU összes tagállama képviselteti magát. Az Európai Bizottság nem szervez fórumot a tagállamok véleményeinek begyűjtésére, így ennek a találkozónak az egyeztetései befolyásolhatják a kohéziós politika végső formáját is. Az EB ráadásul még a jövő májusi európai parlamenti választások előtt el akarja fogadtatni a következő időszak költségvetését.
Palkovics László a konferencia sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy meg kell erősíteni az innováció és a digitalizáció helyét a következő uniós költségvetésben, mivel Európa ilyen téren mind az Egyesült Államoktól, mind Ázsia fejlett országaitól le van maradva. Kiemelte, hogy a 2021-27-es ciklus legnagyobb kihívása a feladatok összehangolása, a jelenlegi javaslat viszont szavai szerint nem elfogadható Magyarország számára, mert nem lehet a kohéziós politika részévé tenni a migráció segítését. Hangsúlyozta, hogy Magyarország, valamint a V4-es országok jó gazdasági számai ellenére még szerkezeti kérdések is vannak, ezért el akarjuk kerülni a szegényebb tagországok kohéziós forrásainak csökkentését.
Sikertörénet, amelyet folytatni kell, csak kicsit máshogy…
Günther Oettinger, az Európai Bizottság költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős biztosa az Európai Bizottság által idén elkészített 2021-27-es költségvetési javaslattal kapcsolatban elmondta, hogy a tagállamok megkapták, elemezhették az elmúlt hónapokban, ezután a Bizottságnak egyenként véleményezhetik. A biztos a 30 éve működő kohéziós politika sikertörténetéről beszélt, amelyet azonban szavai szerint folytatni kell, hiszen több szegényebb tagállam fővárosi régiója ugyan már felzárkózott az európai átlaghoz, de még mindig jelentős különbségek vannak.
Oettinger beszélt a leegyszerűsített szabályokról a bürokrácia csökkentéséről, azonban azt is kijelentette, hogy Nagy-Britannia kilépése pénzügyi nehézséget jelent, a kohéziónak pedig
szembe kell néznie azzal, hogy hogy lesznek bizonyos forrásmegvonások.
A következő uniós költségvetési időszakban mintegy 80 milliárd euróval csökkennek az unió felhasználható pénzeszközei. A biztos úgy véli, ezt meg kell érteni a tagországoknak is, a források mérséklését azonban minél kevésbé fájdalmasan kell megvalósítani. Oettinger bikkfanyelven azt is kijelentette, finomítani kell azon a meglévő módszertanon, hogy adott kohéziós keret áll rendelkezésre az adott tagország számára. Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy az Európai Bizottság kitart azon terve mellett, hogy a bevándorlást, mint a tagországokon átívelő folyamatot segítse a kohéziós keretből.
Dr. Anthony Horvath, author of CAPITALlessISM
2018-09-19 at 01:58
AZ EUROPAI PENZUGYI INTEZMENYEK KOTELESSEGE A BEFOGADO ORSZAGOK KOLTSEGEIT FEDEZNI A MIGANSOKKAL KAPCSOLATBAN
-1- Amennyben EGY REFERENDUM ALAPJAN MEGSZAVAZOTT DONTES VOLT, es e demokratikus alapon az érdekelt országok hajlandók volnának befogadni ILLEGALIS migránsokat, az E.U. KÖTELES TÖRVÉNYES MIGRÀNSI BEFOGADÀSI TORVENYEKET ES ELJÁRASOKAT MEGHATÀROZNI ÉS AZOK BETARTATNI KOLSTSEGEIT FEDEZNI .
-2- AZ E.U. PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK ABSOLUTE KÖTELESSÉGE A BEFOGADÓ ORSZÀGOK KÖLTSÉGEIT 100%-OSAN FEDEZNI…SÖT EGY 30-40% -OS JUTALÉKOT AZ ORSZÀG DAZDASÀGI FELYLÖDÉSÉRE BEFEKTETNI . Az érdekelt országoknak a migrànsok befogadàsi ügye egy oriàsi àllami töke befektetèst igényeli (amely sok esetbe az adott orszàg anyagi teherbiràsàt meghaladja) : hatàrvédelem és ellenörzés, ideiglenes szàllàs ellátàs, koszt, ruhàzati és egészségügyi ellátàs,és infrastruktura, a gyerekeknek és fiatalok iskolàzàsa, a felnöttek nyelv és munkaképesitési tanitàsa, a be-insertàlàsi folyamat a befogadó orszag kulturàjàba és törvényeibe és oriasi àllami administraciós költségek. Ezeket AZ E.U. PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK KÖTELESSÉGE A ILLETÉKES ORSZÀGOKNAK 100+30% FEDEZNI
… KOSZONOM iroja a http://www.capitallessism.com — egy macro-model egy eros nemzeti gazdasag felepitesere
Mátyás
2018-09-18 at 15:08
Érdemes megnézni Pavics Lázár előadását arról, hogy mennyi pénz folyik ki tőlünk az eu nyugati országaiba, pontosabban a nyugati cégekhez, továbbá mennyi pénztől esünk el, hogy csatlakoztunk az eu-hoz, szemben azzal amit kohéziós alapok, vagy egyéb eu-s támogatások formájában visszakapunk. Finoman szólva sincs arányban a kettő egymással, még akkor sem, ha munkát adnak sok embernek a nyugat európai bér töredékéért. Érdemes emlékezni arra is amit a német talán pénzügyminiszter mondott, hogy az eu-s támogatások 10 eurójából 8 euró német vállalatokhoz kerül vissza. Na most, ha még ezt is csökkentik, akkor nekünk miért is lesz jó az EU tagjának lenni? Azon kívül persze, hogy folyamatosan szidják magyarországot, a magyar kormányt. A legfrissebb, hogy Weber már Orbán félékről beszél, természetesen elítélő felhanggal.
Hesslerezredes
2018-09-18 at 11:16
Aznap, amikor ez a döntés megszületik, ki kell lépni az EU-ból, a V4-eknek összefogni és aki még csatlakozni akar – tehát akinek még megjött az esze – megalakítani az Újeurópa Ligát, összefogni a FÁK országokkal és a BRICS-el és pi…án rúgni a franciákat, németeket, spanyolokat, portugálokat, görögöket – fulladjanak bele a saját mocskukba, amit csináltak.
Sotonyi
2018-09-18 at 14:27
Nem egeszen ugy megy sajnos!!
navisos
2018-09-19 at 18:05
Ehhez legalábbis egy nagystilű államférfi kellene s egy komoly esély a V4-esek öszefogására. Kossuth Lajos, hol vagy?
Mert ez volt a te ötleted is, nemde?
ómió
2018-09-18 at 09:39
A muszlim rasszizmusért mindent! Igaz, anarcholiburnyákjaim?
Helga
2018-09-18 at 08:47
Te idióta! Orbán nem a magyar határ védelméhez kérte Brüsszel segítségét, hanem az olyan “tehetetlenek” részére, mint Görögország. Bár ha őszinték akarunk lenni, Görögország is megtudta/megtudná védeni határait, ha akarná, mivel olyan jelentős hadiflottával rendelkezik, mely alkalmas lenne a migránsáradat megállítására. Csakhogy, nem akarja! Görögország arra játszik, hogy kierőszakolja adósságának elengedését. S amíg ennek halvány lehetősége sem látszik, addig adják az “ártatlan”-t, és továbbra is teret engednek az embercsempészek mocskos tevékenységének.
Bakonyi Gyuláné
2018-09-17 at 20:26
Sajnálatos, hogy a britek kilépését nem tartotta olyan fontosnak az EU, hogy ennek okait keresse, ezt megtárgyalja. Nem gondolkodtatta el a liberális képviselőket, az EU vezetését, hogy magukba nézzenek, s most a brexit mögé bújva akarnak még több pénzt a migrációra fordítani, a tagországok rovására, de nincs bátorságuk ezt nyíltan vállalni. Ez pont olyan, mintha egy család a saját gyerekei helyett idegen gyerekek iskoláztatását finanszírozná, akkor is, ha a saját gyerekeit már nem tudná tovább taníttatni. Az európai tagállamoknak egységesen kellene fellépni az EU politikájával szemben, de sajnos mindig vannak olyanok, akik pillanatnyi érdekeiket helyezik előtérbe, nemzetük és Európa érdekei, a közös érdek helyett. Nem veszik vagy nem akarják észrevenni, hogy itt a nemzeti megmaradás a tét. Sajnálatos, hogy az innováció és a digitalizáció terén Európa ennyire elmarad. ( Ha jól emlékszem, az innováció fejlesztése már a 80-as évek elején szóba került, azóta csak az utóbbi 8 évben történt jelentős előrelépés ezen a téren( észrevehető és nem csak látszatmegoldások, mint a baloldali-liberális kormányok idején.)