A Déryné Program egyik alappilléreként megalakult Déryné Társulat 2020. szeptemberében mutatta be Herczeg Ferenc: Déryné ifjasszony című drámáját, amely a vándorszínészet hőskorába, a magyar nyelvű színjátszás születésének reményekkel és sikerekkel, nélkülözéssel és küzdelmekkel teli világába kalauzol. Ebből a darabból született meg a szeptember 19-én, az Urániában bemutatott tévéjáték, amelyet a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Vidnyánszky Attila rendezett. Az alkotásról Kis Domonkos Márk producerrel, a Déryné- program igazgatójával beszélgetünk.

LSZF- 061.HU

Miért fontos színháztörténetileg az a pillanat, amiben Déryné Széppataki Róza élt? Kvázi mit köszönhetünk nekik?
Déryné a kőszínház előtti világ legnagyobb magyar színésznője. Abban a hőskorban, amikor a magyar színházi élet megerősödött, intézményesült, amikor színházak sokasága alakult meg. Déryné óriási hittel és elhivatottsággal a magyar nyelvű színjátszás ügyéért harcolt, a megteremtését, meghonosítását a történelmi Magyarország területén neki köszönhetjük. Nem véletlenül választottuk névadónknak, hiszen hozzá hasonlóan ugyanazért a célért küzdünk nap mint nap, mindössze annyi különbséggel, hogy ekhós szekér helyett a mi színművészeink mikrobusszal járják az országot, de hitvallásunk megegyezik: Színház mindenkinek! 

A fotón Szemerédi Bernadett, Kis Domonkos Márk és Tarpai Viktória

Miért nevezhető ez a tévéjáték egy stílusteremtő alkotásnak? 
A feldolgozás szétfeszíti a színház kereteit, míg az első két felvonást a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán vettük fel, addig a harmadikban a deszkákat elhagyva kimentünk a szabadba és külső helyszínen, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben forgattunk. Vidnyánszky Attila rendező a színház és a filmes eszközöket vegyítve egy új, hibrid műfajt hozott létre. A tévéjátékot 2021 áprilisában kezdtük el rögzíteni a fenti két különleges helyszínen, a közel száz fős stáb káprázatos látvány- és fantáziavilágot teremtett.  Rövid idő állt a rendelkezésünkre, csupán nyolc forgatási nap, de nagyon gördülékenyen és fegyelmezetten zajlott a munka, kiváló szakemberekkel dolgozhattunk együtt.

Hogyan köszön vissza a filmben Vidnyánszky Attila rendezői stílusa? Ugye köztudott, hogy ő szeret egyszerre több színészt mozgatni a színpadon. Ez itt lehetséges volt? Okozott ez bármilyen kihívást a forgatás alkalmával? Szükséges volt az eredeti darab forgatókönyvét átdolgozni a mozgóképes adaptáció miatt?
Vidnyánszky Attila rendezéseiben valóban nagyon sok a párhuzamos síkon zajló jelenet, és ez a filmben is tetten érhető, de ez inkább a vágóasztalon dőlt el, mintsem a felvételkor. A forgatáson ugyanis a színházi előadás szövegkönyve mentén haladtunk, az utómunkálatok feladata volt, hogy a végtermék már csak azokat a jeleneteket tartalmazza, amelyek a mozivásznon érvényesülnek jobban. Így lett a háromórás darabból két óra tizenkilenc perc.
 
Hol láthatja a közönség a filmet, és igazából mi a valódi célja az alkotásnak, mit szeretnétek vele üzenni, közvetíteni?
Bízunk benne, hogy a Duna TV hamarosan műsorra tűzi, folynak már a tárgyalások ez ügyben. Emellett országjáró turnéra indulunk vele, reméljük, hogy a határon túli, magyarlakta településekre is sikerül elvinni és közönségtalálkozóval egybekötött vetítéseket szervezni. A tévéjáték megalkotásával, ahogy a színházi produkcióval is névadónk, Déryné Széppataki Róza, és az ő munkássága előtt kívánunk tisztelegni elsősorban, de további fontos célként fogalmazódott meg, hogy a filmet olyan helyekre is el tudjuk juttatni, ahová a befogadóhely adottságai miatt a színházi előadást nem, ez által a történetet egy sokkal szélesebb közönséggel, köztük a fiatalabb generációval is sikerül megismertetni. Mindamellett a két évvel ezelőtt megkezdett munkánk megkoronázásának is tekinthető, a Déryné Program idén csaknem kilencszáz előadást valósított meg, ami közel 500 ezer kilométer utazást jelent. 
 

 
Bővülés elé néz a Déryné- program. Ez mit jelent pontosan, és a háború sújtotta Kárpátaljának hogyan tud segíteni?
A programunk elsődleges célja, hogy azokat a térségeket is minőségi színházi élményekkel gazdagítsa, amelyekben a kultúrához való hozzáférés kevésbé biztosított. Ezért is fontos lépés, hogy 2023-tól kiterjesztve működésünket, a határokon túlnyúlóan a Kárpát-medence magyar lakta közösségeit is célba vesszük. A Ferenczy István alprogram Erdélyt és Kárpátalját célozza, a Kaszás Attila alprogram a Felvidék és Ausztria magyar közösségeit fedi le, míg a Soltis Lajos alprogram a Délvidék, Horvátország és Szlovénia területeire juttatja el a színházi élményeket. Remélem, hogy a háborúnak mihamarabb vége szakad, és Kárpátaljára is sikerül eljutnunk már jövőre. 

A Déryné Program egyik alappilléreként megalakult Déryné Társulat 2020. szeptemberében mutatta be Herczeg Ferenc Déryné ifjasszony című drámáját, amely a vándorszínészet hőskorát, a magyar nyelvű színjátszás születésének világát mutatja be. A tévéjátékban a színpadi adaptációhoz hasonlóan a főszerepet Tarpai Viktória alakítja, partnerei Janka Barnabás, Szemerédi Bernadett, Széplaky Géza, Fabók Mariann, Horváth Márk, Dánielfy Gergő, Vas Judit Gigi, Havasi Péter, Turi Bálint, Losonczi Kata, Dányi Krisztián, Ivaskovics Viktor, Habodász István, Kárpáti Barnabás és Gulyás Gabriella. A színházi előadás és a tévéjáték díszleteit Csiki Csaba tervezte, a jelmezeket pedig Kiss Zsuzsanna készítette.