Terrorizmus finanszírozása miatt nyomoznak a német hatóságok abban az ügyben, ami kapcsán szerdán házkutatást tartottak a Budapest Honvéd labdarúgója, Änis Ben-Hatira berlini lakásán is – írja a Magyar Nemzet. A sportoló tagadja, hogy köze volna az ügyhöz, és neve tegnap még nem szerepelt a gyanúsítottak listáján. A vizsgált két humanitárius szervezet mindenesetre fedőszervezetnek tűnik.
A düsseldorfi főügyész, Emil Brachthäuser terrorizmus finanszírozása miatt több, az Ansaar International szervezethez kapcsolódó személy ellen indított nyomozást – közölte a Spiegel Online. A német alkotmányvédelmi hivatal (BND) már 2017-ben jelezte, hogy a humanitárius szervezet radikális iszlamista csoportokat támogathat. E hét elejére azonban újabb, konkrét információk futottak be arról, hogy a Hamasz palesztin terrorszervezetet támogatják, majd szerdán nyolcszáz rendőr kilenc német tartományban kilencven lakásban tartott egy időben házkutatást. Mások mellett a Budapest Honvéd februárban leigazolt német–tunéziai származású labdarúgója, Änis Ben-Hatira berlini lakásában is jártak a rendőrök, azonban a sportoló tagadja, hogy köze volna terroristák támogatásához, s a Magyar Nemzet értesülése szerint a neve tegnap még nem szerepelt a gyanúsítottak között.
Jól ismert módszere a radikális iszlamistáknak, hogy civil szervezeteket, jótékony egyesületeket alapítanak jellemzően Nyugat-Európában, amelyek a válságövezetekben humanitárius tevékenységet folytatnak, és ehhez megnyernek az adott országban anyagilag és egyéb módon segítő állampolgárokat. Ők többségükben mit sem tudnak a valódi célokról
– mondta a lapnak a hír kapcsán Horváth József biztonsági szakértő.
A valódi tevékenységről, a terrorszervezetek finanszírozásáról azonban csak két-három ember tud a szervezetben, a humanitárius tevékenység álcája mögé bújva ők kezelik a pénzmozgásokat, így azokat a feketepénzeket is, amelyeket a terrorizmus támogatására adnak jótékonykodás címén például közel-keleti milliomosok
– fogalmazott a tábornok. Szavai szerint a radikálisok felismerik és sikeresen kihasználják az európai lehetőségeket, fedett tevékenységükkel nagyon nehéz feladat elé állítva a hatóságokat, így a terrorelhárítást is.
A délszláv háborúban is szerepet vállaló, afganisztáni mudzsahedineket éppen ilyen rendszereken át finanszírozták, csakúgy, mint az Iszlám Állam terroristáit, akik közül ezrével érkeznek napjainkban Európába. A németországi fejlemények éppen egy ilyen szerveződésre engednek következtetni
– emlékeztetett Horváth József.
A Ben-Hatiránál történt házkutatásra magyarázat lehet, hogy a profi labdarúgó, és akkori klubja, a Darmstadt 2017-ben közös megegyezéssel azért bontotta fel szerződését, mivel felmerült, hogy a játékos részt vett az Ansaar projektjeiben. Észak-Rajna–Vesztfália belügyminisztere, Peter Beuth azt mondta erről: „Nem engedhető meg, hogy egy profi labdarúgó, mint Ben-Hatira, közeli kapcsolatba kerüljön az alkotmányvédelmi hivatal által felügyelt szélsőséges szervezetekhez.”
Német lapok arról írnak, hogy a jelek szerint az Ansaar csak látszólag foglalkozik rászorulók segítésével; honlapjuk szerint Jemenben, Mianmarban, illetve a Gázai övezetben tevékenykednek. Titkosszolgálati jelentések szerint azonban az állítólagos humanitárius segítségnyújtási projektek valójában olyan terrorszervezeteket részesítenek előnyben, mint például az Iszlám Állam Szíriában, vagy más iszlám milíciák. Az Ansaar alapítása óta több, mint 12 millió eurót költött, és egyedül Észak-Rajna–Vesztfáliában 170 aktív támogatója van. A német hatóságok a látszólag szintén humanitárius szervezet, a World Wide Resistance Help (WWR) tevékenységét és az Ansaarral való kapcsolatrendszerét is vizsgálják. A WWR honlapja szerint kizárólag a Gázai övezetre összpontosít, és – mint arról a Spiegel Online beszámolt – egy radikális iszlám prédikátor beszélt bizalmas körben arról, hogy a WWR nem más, mint az Ansaar alszervezete.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: bzberlin.de
idirablo
2019-04-14 at 09:26
Az első közel-keleti terrorista szervezeteket (pl. Irgun) cionisták alapították Zsidóföldén (Erec Jiszráél) a 2.vh alatt. Az első robbantásokat és irtóhadjáratokat is ők követték el (Brit konzulátus, Deir Jaszín).
A folytatás méltó a kezdetekhez, egyik kutya, másik eb. Mindkét fél minden eszközt megengedhetőnek tart és tojik a kívülállókra. Mi vagyunk a kívülállók, tojjuk le őket, nyúzzák csak egymást – de a határainkon túl.
Namond
2019-04-13 at 19:31
Tán nem kéne a sportolókra különösen a töketlen, karigeri szerű focistákra külön SZJA szabályokat hozni, így túl sok lekötetlen pénzük marad!
Bakó László
2019-04-13 at 13:05
Álcivil,al humanista,azaz kamu szervezetek, amelyeknél itthon is felmerül a nemzetbiztonsági kockázat miért nem mérikfel, számolják fel, Sok kamu bevándorló besúgó a nyugati titkosszolgálatoknak is, azok zsigerből mindent tagadnak, minek eltűrni több száz,ezer veszélyes alakot?
Ghandi
2019-04-13 at 12:42
Ha gyanútlan áldozatként pénzeli a terrorizmust, akkor nyilván pénzel még pár másik jótékonysági szervezetet is, ami valóban humanitárius célokat szolgál. Ha nem, akkor nagyon nagy a valószínűsége, hogy tudatosan pénzeli éppen azt, ami a terrorizmust finanszírozza. Az is elgondolkodtató ezek után, hogy Hatira miért nem a Bundesligában folytatta a pályafutását? Csak mert gyanú merült fel ellene? Ha csak gyanúról lenne szó, ott maradt volna, szerintem. Egy biztos! Nem engedhető meg, hogy csak mert éppen nálunk rúgja a bőrt, nem szabad elnézőek legyünk. Sőt! Ha a gyanú megalapozott, bumm a fejbe! Ők sem tisztelik a mi életünket, végtére is szimplán aljas gyilkosok!
gyozo2018
2019-04-13 at 10:05
Na, tessék! Hogy rúghatnak be “gólkkat” a mit sem sejtő országoknak!