A transzromán – Riportrészlet


A nap is lassan nyugovóra tér, megkönnyebbül a vidék a tikkasztó verőfény után, az emberek csoportokba verődve beszélgetnek, pakolnak, interjúalanyommal tőlük távolabb húztuk a székeket, hogy nyugodtan tudjunk beszélgetni, de mindenekelőtt iszunk valami hideget. Bár a történet úgy tűnik itt, Spanyolország tengerpartjához közel, Gandiában ért véget, időben jóval korábbra kell visszanyúlnunk, hogy megértsük igazi jelentőségét…

Kezdjük tehát 2018-tól felgombolyítani az események fonalát, amikor a román közvéleményt Adrián Coman és Clai Hamilton Belgiumban köttetett frigye foglalkoztatta. A szerető homoszexuális pár ugyanis az Európai Unió bíróságához fordult, azt firtatva, kaphat-e egy külföldön házasságot kötött meleg pár nem román állampolgárságú tagja román állampolgárságot. Az uniós bíróság precedensértékű döntésében pedig kimondta, hogy mivel a család fogalma nemileg semleges, ezért bizony Clai-nek is jár a román állampolgárság. A példamutató állásfoglalás jó tanulságokkal szolgált a rossz bürokratikus gyakorlatokban belemerevedett más tagállamok számára is, amelyek Romániához hasonlóan a modern élet modern problémáival szemben gyakran kirekesztő hozzáállást tanúsítanak.

A mi történetünk főszereplője, Peter Sunsavansson esete azonban messze túlmutat a 2018-as döntés eredményein. Peter tagja azon kisebbségek egyre bátrabbá váló csoportjának, akik attól szenvednek, hogy hibás, számukra idegen, elfogadhatatlan testben születtek. Peter helyzete azonban még e csoporton belül is különleges, problémáját fiatalkorában nemi identitásválságként élte meg, és egészen a kamaszkoráig úgy határozta meg önmagát, mint heteronormatív közösségben felnőtt homoszexuális, homoromantikus fiatal, akinek egy-két romantikus verzióban jelentkezik alapvetően fluid identitása. Később azonban ráébredt, hogy másságának valós gyökerei máshol keresendőek, és e felismerés hatására fedezhette fel végre magában a svéd férfitestbe született román nőt. Az őt is arculcsapásként érő megvilágosodásban párjával, Iancu Izvorullal történt megismerkedése segítette. Bár boldogan kötötte párjához életét, ez mégsem elégítette ki azon természetéből fakadó vágyát, hogy valódi román lehessen, holott az állampolgárságot az uniós döntés nyomán automatikusan megkapta. Peter ugyanis testileg is nemcsak nővé, hanem román nővé akart válni, és ekkor kérvényezte, hogy a román társadalombiztosítás finanszírozza nem-, és nemzetátalakító műtétjét.

Petert számtalan kritika érte, többek között amiatt, hogy az igényelt beavatkozások óriási terhet róttak a román társadalombiztosításra. Peter szerint a több millió eurós költségek túlbecsültek, az orvostechnológiai szempontból úttörő beavatkozások, amelyeket később a hasonló problémákkal küzdőkön alkalmazhatnak, többszörösen megtérülnek majd. A román egészségügyi ellátás csúcsteljesítménye lehet, ha saját nemzeti jegyeivel ruházhat fel egy személyt – erősítette meg magát. Persze problémát jelentett, hogy egyelőre nincsenek tisztázva a román jogrendben, hogy mely testi jegyek tesznek románná valakit. Peter szerint a mindennapokban tapasztalható diszkriminációs és szélsőséges sztereotípiák taníthatnak meg bennünket, hogy föl kell vállalnunk, büszkének kell lennünk arra, amilyennek születünk, és meg kell látnunk, hogy a más is szép. Peter szerint a vágott szem éppúgy szép, mint az afrikaiak fekete bőre, a görögök göndör, vagy az írek vörös haja, a skandinávok kék szeme. A román emberek is szépek, és én büszke vagyok, hogy végre külalakomban is hasonlóvá váltam hozzájuk, kritikusaimnak pedig azt üzenem, valószínűleg nincsenek kibékülve saját románságukkal – fogalmazott Peter, akit sok felháborodott romániai nő részéről ért támadás, akik úgy látják, erősen sztereotip elképzelésekre alapozva fogalmazta meg új testének képét. Úgy véljük a párommal, hogy ez egy szűk, konzervatív, klerikonacionalista kisebbség véleménye, ezek a nők nem szabadok, szégyellik felvállalni identitásukat, és nemcsak lelki, hanem testi értelemben is – hangsúlyozta Peter.

A testi változásokat igénylő kérvényt, amelyet Peter eljuttatott a romániai társadalombiztosítási hivatalba, először elutasították, tréfának gondolták, az ügyben eljáró bürokratát azonban azóta már el is bocsátották – mondja Peter, aki büszkén mutogatja román nemzeti jegyeket viselő új testét, az általa felvázolt változtatásokkal, az olajos, barna bőrt és hajat, az ajkai fölött Elena Ceausescu tiszteletére meghagyott szőrszálakat, valamint az összeérő, dús szemöldököt. Az átalakításoknak köszönhetően, amelyek Peter nemzeti önképét fejezik ki, mára igazán románnak érzi magát. Igazi átalakulása akkor fejeződik be, ha végre női nevét, a Romana-t is felveheti. A bürokrácia malmai lassan őrölnek, de Peter türelmes, és különben is, most minden idejét leköti a munka, így a honvággyal is könnyebb megküzdeni – állítja. Még kicsit üldögélünk a narancsliget fáinak egyre halványodó árnyékában, aztán Peter szedelőzködik, lassan csatlakoznia kell narancsszedő társaihoz, akik már a másnapi verejtékes munkához készülődnek.

Fotó: EuroCom


  Miért Rigó

8 hozzászólás

  1. Talpszőr növesztőt vegynek! Olcsó talpszőr! Kettőt egy ért! Garantált eredmény! Kicsorbult a borotva!

  2. Volna egy ötletem a transzprobléma megoldására:

    Ugye vannak olyanok, akik – a saját állításuk szerint – női testben születtek de férfi aggyal. Én ugyan ezt nem hiszem, sztem csak akaratgyengeségről és a nemi szerepek, ebben az esetben az anyaság fel nem vállalásáról van szó.
    S vannak ugye magukat nőnek érzők, de férfitestbe születettek.
    Az épelméjűek szerint mind a két újfaj egyedei szimpla bu**zzyik, de az a trendi, ha bevesszük ezt a mesét, és azért operáltatják át magukat, hogy mi ne vegyük észre, vagy ne merjük észrevenni és szóvá tenni, hogy ők egyszerűen saját hibájukból biológiailag kipusztulásra ítélt selejtek.

    Hát akkor bonyolult átoperálási műtét sorozat helyett tegyük át ezek agyát az ellenkező nemű koponyájába, és máris minden a helyére kerül!!!!
    Elvégre van szívátültetés, tüdő, vese, máj transzplantáció, hát akkor legyen agyátültetés.
    Tehát Béla, aki Barbienek született, de rossz testbe, és Pintyőke, akinek meg egy működő méretes himbilimbi a vágya, hát kapja meg Béla testét.
    Így nem kell semmit sehova felvarrni, meg levagdosni, és nem megy kárba Pintyőke két szép dekoltásbavalója, sőt Béla ezentúl menstruálhat is, ha már ez a hő vágya…s nem kell levágni és szemétbe dobni oly sok jobb sorsra érdemes himbilimbit sem. Minden a helyére kerül…

    • Kiváló ötlet, támogatom.

      Valószínűleg a kívánt nemzetiségű testet is kiválaszthatják egymás között.

      Már látom is az Agycsere Börzéjét, közvetlen az Ortopéd§Plasztikai sebészeti klinika mellett.

  3. A román

    Igazán szellemes ‘Miért rigó?’ írása. Úgy vélem, a gender-probléma csak egy lényegtelen alap ahhoz, hogy a szerző bemutassa számunkra: Mi is a (mai) románság lényege, (ld. még: Mi a román?!). Olyasmiről van itt szó, mint, teszem azt, a korábbi évtizedek gyakori SciFi regényei esetében (pl. Bradbury tollából), ahol csak a helyszínt, a környezetet adják az űrállomások, száguldó rakéták, meg 300 emeletes toronyházak, valójában azonban egy létező aktuális társadalmi kérdést feszeget a szerző, vagy éppen – mint esetünkben – ábrázol meglehetősen maró (de jogos!) gúnnyal.

    Főhősünk román akar lenni, de nem csak felszínesen, látszólagosan, hanem amolyan igazi, tősgyökeres, valódi román (mélyromán…), hát megkapta:
    vendégmunkásként tengetheti életét, izzadva lót fut robotol valahol idegenben, s amit így megkeres, azon mind más gazdagodik (“Bár munkádon más keres…”).

    Éljen, itt a teljes siker – mondhatná -, elértem a 21. századi románság leglényegéig: Megvetett, utolsó bérrabszolga vagyok valahol idegenben, korábban mondjuk spárgaszedőként Németországban, most pl. spanyolföldön – de jó…!

    Gratula!

  4. Erről a gyöngyszemről az alábbi jut eszembe:

    Megkérdezik Stevie Wondert:
    – Nem zavarja, hogy vak?
    – Nem igazán. Nézze, én így nőttem fel, ezt szoktam meg. Sokkal jobban zavarna, ha néger lennék.

  5. doktor_hetes

    Ahogy Nyomasek Bobó mondaná, a történelem itt él közöttünk.
    Akár annak is a tanúja lehetünk, hogy megszületik a dákó(nélküli)román elmélet.

  6. Talpszőr-beültetést!!!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük