Megállapodás született a három évvel ezelőtt megkötött párizsi klímaegyezmény végrehajtásának szabályairól és menetrendjéről szombaton a lengyelországi Katowicében tartott ENSZ-klímakonferencián.
A két hete kezdődött értekezleten – az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 24. ülésén (COP24) – mintegy kétszáz ENSZ-tagország szakpolitikusai és diplomatái vettek részt. A konferenciának pénteken kellett volna véget érnie, de egy nappal meghosszabbították, és a résztvevőknek késő éjszaka sikerült konszenzusra jutniuk. Értesülések szerint a záródokumentum elfogadását az utolsó percben Törökország és Brazília akadályozta, az előbbi például azért kardoskodott, hogy a “befizető” fejlett országok helyett a fejlődők közé sorolják. A dokumentum részletekbe menően rögzíti azt a szabályrendszert, amely meghatározza, hogy a tagországoknak milyen irányelvek és menetrend szerint kell elérniük a 2015-ös párizsi klímaegyezményben megfogalmazott célokat, legfőbbképpen azt, hogy 2030-ig jelentős mértékben csökkenjen a széndioxid-kibocsátás, megakadályozandó a katasztrofális léptékű globális felmelegedést. A maratoni tárgyalások végén Michal Kurtyka, a COP24 lengyel vezetője úgy fogalmazott, hogy a résztvevők “a megállapodáscsomag révén ezernyi apró lépést tettek meg együtt előre, amire büszkék lehetnek”. Kurtyka szerint valószínűleg minden egyes ország talál majd a megállapodásban olyat, ami nincs ínyére, de a résztvevők komoly erőfeszítéseket tettek, hogy kiegyensúlyozzák a különféle érdekeket.
António Guterres ENSZ-főtitkár azt hangoztatta, hogy a párizsi egyezmény megvalósítási szabályrendszere az átalakulás alapjául szolgál, és határozottabb erőfeszítéseket megtételét követeli meg a nemzetközi közösségtől. “A tudomány világosan megmutatta, ambiciózusabbnak kell lennünk ahhoz, hogy leküzdjük a klímaváltozást” – mondta Guterres. Hozzátette, hogy ez lesz a figyelem középpontjában a következő klímacsúcson, amelyet jövő szeptemberre hív össze. Bár a párizsi klímaegyezmény szerint az országoknak közös felelősségük van az éghajlatváltozás elleni harcban, minden országnak a maga felelősségéhez és képességeihez mérten kell hozzájárulnia ehhez. A szakpolitikusoknak sikerült áthidalniuk egy sor nézeteltérést a 156 oldalas “szabálykönyvben”, amely rögzíti például azt is, hogy egy adott országnak hogyan kell jelentést tennie és monitoroznia a saját maga által vállalt kötelezettségek teljesítését. A három évvel ezelőtti klímaegyezmény legfőbb célkitűzése, hogy 2100-ig két Celsius-fokon belül tartsák a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodást megelőző szinthez képest. Ez a megállapodás szerint egyebek között a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, illetve a kibocsátott szén-dioxid megkötésével és környezetbarát felhasználásával érhető el. Az egyezményt eddig 184 ország ratifikálta az ENSZ 193 tagállama közül. Nem csatlakozott hozzá Oroszország, Donald Trump amerikai elnök pedig tavaly nyáron jelezte: az Egyesült Államok 2020-ban kihátrál a megállapodásból.
A katowicei értekezleten az egyik fő vitás kérdés az volt, a végső megállapodás hogyan viszonyuljon az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) októberi jelentéséhez, amelyet a legfontosabb tudományos útmutatónak tartottak a párizsi egyezmény megvalósításához. Eszerint fel kell gyorsítani a klímavédelmi intézkedéseket, a szén-dioxid-kibocsátás mértékét 2030-ra a 2010-es adatokhoz képest 45 százalékkal kell csökkenteni ahhoz, hogy az iparosodást megelőző szinthez képest a globális felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot. Az IPCC úgy foglalt állást, hogy ehhez drámai mértékű átalakulás szükséges a világgazdaságban, le kell mondani a fosszilis üzemanyagok használatáról. A katowicei értekezleten azonban az olajtermelő országok – az Egyesült Államok, Oroszország, Szaúd-Arábia és Kuvait – megakadályozták az IPCC-jelentés ajánlásainak elfogadását, amit felháborodással fogadtak kisebb szigetországok és környezetvédelmi csoportok. A katowicei klímacsúcs alkalmával az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bemutatta jelentését az éghajlat egészségre kifejtett hatásairól. A WHO becslése szerint a párizsi megállapodás végrehajtása évente egymillió életet menthet meg világszerte a levegőszennyezés csökkentése révén.
Forrás/fotó: MTI
juhéjtrianondoncsu
2018-12-16 at 16:07
csak úgy mellékesen-a globális migráció-amit most fogadtak el-azaz embertömegek
valahonnan való SZÁNDÉKOS menekülésre kémyszerítése,valahová való áttelepítése
valahová betelepítése-is erősen fokozza a felmelegedést
Pálmai István
2018-12-16 at 09:52
Azt hiheti bárki is. hogy a gyémánt, drágakő, arany piramisokra és a Dollár óceánokra hat a klímaváltozás? Ezeknek a nagyságát, a pontos helyüket valamint a ,,jogos” tulajdonosait senki nem ismeri, annak ellenére, hogy a Föld lakosai mind nekik tartoznak, mind nekik dolgoznak, és mind értük, vagy miattuk áldozzák fel az életüket önként egy kis morzsáért, vagy a legrosszabb gazda, az Állam által kényszerítve, amit szintén csak is az állampolgárok adójából és értékteremtéséből tartanak fenn, mert a gazdagok nem adóznak, na és a gazdagok által az Államoknak adott csúcs magas kamatos kamatokkal – Teljes Hiteldíj Mutatókkal -amit szintén az állampolgároknak, illetve előreláthatólag az összes (a jövőben megszülhető) utódaiknak kell majd visszafizetniük!Ebbe a ,,törvényes” demokratikusan megszavazott világrendbe nem illik bele a Földi Élet fenntarthatósága,mivel a kölcsönt adók az egész bolygót a magántulajdonuknak tekintik, nemcsak a rajta lévő életet! Ebből következik,hogy a magántulajdon szent és sérthetetlen, ha az a kölcsönt adóké!A magántulajdonukkal (csak a kölcsönt adók) azt tesznek amit akarnak! Furkálhatják, robbantgathatják, elszennyezhetik és el is pusztítják! Akik a Kék Bolygót és rajta az Életet szabályokkal akarják megvédeni, azok nem ismerik a kölcsönt adókat, sem az örök világrendet, hisz a kapitalizmus az sosem volt törvénytisztelő, sosem volt demokratikus, sosem volt emberi, sosem volt ember és állatvédő és mindig csak az érdekelte, hogy neki mindent szabad legyen megtenni és birtokolni!
Fehér István
2018-12-16 at 09:41
Minden egyezmény pontosan annyit ér, amennyit betartanak belőle! De a remény utoljára szokott meghalni…
juhéjtrianondoncsu
2018-12-16 at 15:23
azaz semmit.Hullamindegy hogy egy őszinte báb-elnök(Trump) nem írja alá vagy egy
képmutató báb-elnök (Umamba) aláírja-a globális mammutcégek profitéhségüknek meg-
felelően tesznek rá.Ülésezgetnek,tanácskozgatnak,aláírogatnak-de a lépést min-
denki a másiktól várja-illetve az egyezményt mindenki másra igen,de a maga számára
egyáltalán nem érzi kötelezőnek.