Helyes, hogy Magyarország felelősségét és tennivalóit is vizsgáljuk, amikor a fenyegető klímakatasztrófáról és a megteendő intézkedésekről beszélünk, de ne tévesszünk mértéket – mondta Áder János köztársasági elnök pénteken, a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Magyarország ugyanis – folytatta – a világ kibocsátásának 137 ezred részét teszi ki, az Európai Unió kibocsátásának pedig csak 1 százalékát, míg az egész EU a világ kibocsátásának nem egészen 10 százalékát adja. Az államfőt a jövő héten kezdődő New York-i ENSZ-klímacsúcs kapcsán kérdezték, amelyen Magyarországot képviseli. Ezzel kapcsolatban elmondta: a találkozó politikai vita lesz, ami a szándékok kinyilvánításáról, a tettrekészségről szól majd, megállapodás aláírásáról azonban most nincs szó. A széndioxid-kibocsátás nagyságrendjének érzékeltetésére azt a példát hozta: az Európai Unió 28 országának összes éves kibocsátása 2017-ben annyi volt, amennyit Kína valamivel több, mint egy nap alatt a légkörbe bocsátott.
Tehát amikor arról beszélünk, hogy Magyarországnak különböző intézkedéseket kell tennie a klímavédelem érdekében, akkor helyesen tesszük, hogy erről beszélünk, de jó, hogy ha látjuk, hogy nem vagyunk egy súlycsoportban a nagy szennyezőkkel, például az Egyesült Államokkal, Kínával, Indiával. A mi felelősségünk azért sokkal kisebb
– fogalmazott. Áder János az Európai Unió (EU) előtt álló kihívásokról szólva kifejtette: az egyik nagy vita arról szól, vajon 2050-re elérhető-e, hogy az EU, ezen belül Magyarország klímasemleges legyen, vagyis a széndioxid-kibocsátás és a szén-dioxid megkötésének aránya egyensúlyban álljon.
Magyarországon az egy főre eső kibocsátás bőven az EU-átlag alatt van, a német kétszerese, az amerikai pedig három és félszerese a magyarnak
– mutatott rá Áder János, aki szerint ez is jól jelzi a felelősség mértékét. Hangsúlyozta: más uniós országokkal összevetve Magyarország 1990-hez képest pontosan annyival csökkentette a széndioxid-kibocsátását, mint Dánia, miközben Ausztria, Spanyolország és Írország növelte a kibocsátását. Az államfő kiemelte: 2030-ra a magyarországi áramtermelés több, mint 90 százaléka széndioxid-mentes lehet, amennyiben megépül Paks 2., megtízszereződik a naperőmű-kapacitás, illetve megszűnik a szén alapú energiatermelés.
Nem sok ilyen ország lesz 2030-ra a világon
– jegyezte meg.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
MacMondeau
2019-09-20 at 14:38
amíg felmelegedést/környezetszennyezést okozó cselekmények végzése vagy végeztetése a meggazdagodás(egyik)forrása-kicsit sarkosabban-amíg egyetlenegy milliárdos is létezik-addig teljesen értelmetlen és felesleges ennek még a lassításáról is bájcseverészni-ne akarjuk félreérteni!nem a komcsi egyenlősdiről van szó!az emberek nem egyenlőek és sohasem voltak azok!az emberek között vannak és legyenek különbségek! de a milliárd-tíz és százmilliárdszoros különbség az természet,élet és emberellenes!ha ezen nem változtatunk-az egyenes út a klímakatasztrófába!-különben a felmelegedés a környezetszennyezés egyik(láthatatlan,de érezhető)formája-hőszennyezés
Ghandi
2019-09-20 at 13:31
Évekkel kirábban olvastam, hogy a 19. század végi csillagászok megállapították, a Naprendszer valamennyi égitestén emelkedik a hőmérséklet. A szennyezés viszont nagyon durva, azt nem kenhetjük a Napra! Az elittel van a baj. A profitért nekik semmi sem dràga, dübörögnek a vállalkozádaik. Bumm a fejbe! Sorossal kezdeném. Ahogy őt nem érdekli milkiók halála, ha neki haszna van belőle, én is hajlandó vagyok feláldozni a fajtáját!
Namond
2019-09-20 at 13:24
Áder János szerint: “Magyarország ugyanis – folytatta – a világ kibocsátásának 137 ezred részét teszi ki, az Európai Unió kibocsátásának pedig csak 1 százalékát, míg az egész EU a világ kibocsátásának nem egészen 10 százalékát adja.”
Pontos a Magyarországra vonatkozó adat?
Ha az EU 28 országa a világ CO2 kibocsájtása 10%-át adja, nem túlzás a hazánkra vonatkozó 1%?
Vagyis, hogy az EU 27 tagállama 9%-ot, míg hazánk egyedül 1 %-ot bocsájt ki?
Nincs itt egy tizedes tévedés?
Namond
2019-09-21 at 23:24
A TV-ben hallottam a helyesbítést mely szerint hazánk a világ kibocsájtás 0,1 %-át adja.
Királytigris
2019-09-20 at 11:25
Nem tévesztendő össze a globális felmelegedés a környezetszennyezéssel! Amíg a legnagyobb mennyiségben jelenlévő melegházhatású gáz a vízgőz, addig a többi melegházhatást kiváltó gáz a vízgőzhöz képest elenyésző.
A globális felmelegedést a Föld forgástengelyének az ekliptikához viszonyított dőlésszög változása, valamint a Föld Nap körüli keringési pályájának változása okozza. Ez ciklikus jelleggel működik. Most éppen a felmelegedési ciklusban vagyunk.
Más téma a környezetszennyezés! Igen is a legnagyobb környezetszennyező tevékenység a szilárdanyagok, ezen belül is a szén és a veszélyes anyagok elégetése. Tehát kormányunk helyes úton jár, amikor alaperőműként az atomerőművet preferálja. Hasznos lehet a napenergia felhasználása is, csak azzal meg az a probléma, hogy amikor legjobban lenne energiára szükség, télen, akkor rövidek a nappalok, és van úgy, hogy télen akár két héten keresztül is borult az égbolt, tehát nem süt a nap.
Ezen felül a napenergiát nem lehet tárolni.
Amíg Magyarországon a legnagyobb teljesítményű naperőmű 20 MW, addig Paks I. 2000 MW, Paks II. 2400MW!!! Legnagyobb lignittüzelésü erőművünk a visontai Gagarin pedig 800 MW.
Az alternatív energia rajongói ott tévednek óriásit, hogy az alternatív teljesítményét rendkívüli mértékben túlbecsülik.
Tehát a feladat a széntüzelés fokozatos visszaszorítása, és az atomenergia bővítése. Tehát szükség lenne a Paks III.-ra is! A naperőművek ciklikus termelése miatt gyors beindítású gázerőművek szükségesek, hogy amikor nem süt a Nap, akkor ezt legyen mivel pótolni.
Magyarországon a szélerőművekkel foglalkozni nem érdemes, mert Magyarország nem szeles ország.
Hesslerezredes
2019-09-20 at 12:02
Legkedvesebb ‘Harckocsim’! Egyetértek Veled alapvetően mindenben, annyi korrekcióval, hogy a CO2 nem környezetszennyező anyag, hanem kaja a növényeknek (még ha nem is mindet zabálják meg). Minden más környezetszennyezés baromira az emberiség bűne. Elsőhelyen: minden és az összes eldobó csomagolás! Lehet, hogy drasztikus életmódváltás kéne: lemondani egy csomó kényelmi dologról pld. Pld. gépjárműtulajdonlás helyett jól szervezett – és olcsó! – tömeges bérlés (hogy csak akkor legyen kocsink, ha tényleg kell). Kutyafuttában írtam.
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-09-20 at 12:36
Kirűlytigris megalapozott és korrekt hozzászólásához azt még hozzátenném, hogy a zöldnek álcázott szoarékeverők tudatlanságból vagy nagyon is tudatosan zavart keltenek a fotovoltaikus áramtermelés helyes gazdasági értékelése terén. Most csak egyetlen aspektust emelek ki. Hozsannáznak, hogy ekkora és ekkora teljesítményű naperőmű “csak” ennyibe vagy annyiba kerül (bölcsen elhallgatva, hogy az adófizetői pénzből adott beruházási támogatás csökkenti a beruházás költségét). De a legnagyobb sumákolás a teljesítmény megadása körül van. Villognak mondjuk egy 100 MW-os erőmű költségeivel. Csupáncsak azt az apró tényt nem közlik, hogy ez a beépített csúcsteljesítmény. Ezt azokban a percekben tudja leadni az erőmű, amikor hétágra süt a Nap, a felület nincs elkoszolódva, a napelem új, és a Nap pontosan merőéegesen süt a napelemtáblára oldal- és függőleges irányban is. Tehát nálunk a kb. 47 fokos dőlésszögű tábla esetén napéjegyenlőségkor, pontosan délben. Pont, amikor a legkevesebb az áramigény országosan. Éves átlagban számtalan mérés tanúsága szerint a csúcsteljesítménynek 10%-ára képes a legjobb napelem is, kivéve, ha a hihetetlenül drága mozgató rendszerrel követi a Nap állását, mint Sellyén, de akkor se képes csodákra, tekintve, hogy egy nap átlag 12 órát tartózkodik a Nap a horizont alatt… Tehát egy 1000 MW csúcsteljesítményű naperőmű éves átlagban megfelel egy 100 MW teljesítményű hagyományos erőműnek.
Hesslerezredes
2019-09-20 at 12:50
Na összejött itt a klímaváltozástagadófaszistanacci bagázs – azaz: mi. :)))))))))))))))))))))))))))))))))))))
Namond
2019-09-20 at 13:23
Áder János szerint: “Magyarország ugyanis – folytatta – a világ kibocsátásának 137 ezred részét teszi ki, az Európai Unió kibocsátásának pedig csak 1 százalékát, míg az egész EU a világ kibocsátásának nem egészen 10 százalékát adja.”
Pontos a Magyarországra vonatkozó adat?
Ha az EU 28 országa a világ CO2 kibocsájtása 10%-át adja, nem túlzás a hazánkra vonatkozó 1%?
Vagyis, hogy az EU 27 tagállama 9%-ot, míg hazánk egyedül 1 %-ot bocsájt ki?
Nincs itt egy tizedes tévedés?
Namond
2019-09-20 at 13:23
Bocs nem itt a helye.
Namond
2019-09-20 at 14:06
Csak kérdem ez az állítás:
“Tehát egy 1000 MW csúcsteljesítményű naperőmű éves átlagban megfelel egy 100 MW teljesítményű hagyományos erőműnek.”
tuti gyakorlati tapasztalat vagy elméleti optimum?
Kérdésem oka, hogy érzésem szerint az 1000 MW csúcsteljesítményű naperőmű éves átlag teljesítménye műszaki állapota, életkora, kialakítása színvonala, napfényes napok száma, a fény intenzitás szerint inkább 60-80 MW lehet.
Igazam lehet vagy óriásit tévedek?
Továbbá ha Ön, vagy valaki más hozzáértő személy esetleg tudna valamit a hagyományos és fotovoltaikus áramtermelő berendezések karbantartási igényéről, költségéről (benne élőmunka) és a versenyképesség javító korszerűsítés szükségességéről és költségéről?
Természetesen külön hozva az egyenáramú, kisfeszültségű napelemes teleprendszer, 3 fázisú hálózatra felcsatlakozásához szükséges transzformátor telepek és inverter telepekkel kapcsolatos munka és költségigényt.
Ön, vagy valaki más tudná-e értékelni:
Van-e kockázati lehetőség, az invertertelepek esetében a szinkronizált 50 Hz-es szinusz jel formájú áramkibocsájtás helyett – meghibásodás vagy akár informatikai invázió esetén – a frekvencia eltolódására és trapéz vagy impulzus formájú áram kibocsájtásra (ami a hagyományos áramfejlesztés esetében kevésbé merül fel)?
Ha igen, az milyen következménnyel járhat az elosztó hálózatra és fogyasztókra?
Mi történik hibás szinkronizálás esetében?
Mekkora többlet költséget, és az elosztó hálózat üzemviteli kockázatát (meghibásodás vagy akár informatikai invázió esetén) jelenti egy hagyományos hőerőmű 6-10 napelem teleppel történő pótlása?
Mi a különbség a két erőmű típus helyigénye között és mi ennek hatása a bioszférára, természeti és épített környezet alakulására és annak szennyezésére?
Namond
2019-09-20 at 14:09
Véleménye a termikus (kis) erőművekről?
Hesslerezredes
2019-09-20 at 14:32
Annak idején azt terjesztették, hogy Csaucseszku azért vetette lejjebb a románoknál a váltóáram frekvenciáját, mert így a KGST rendszerből ‘lopni tudta az áramot’. Ezt laikusként úgy tudom elképzelni, hogy mivel ‘alultöltött’, így a többi ország nála/felé folyton ‘túlcsordult’, és felé mindig pozitív volt a kivett energia egyenlege. Igaz ez? lehetséges ez műszakilag? Vagy ez egy oltári baromság?
Namond
2019-09-20 at 17:16
Ezredes,
Ettől egy munkaóra tarthat pl 65 percig, elektromos órák esetében.
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-09-20 at 17:27
Kedves Namond! A 10 % gyakorlati érték, amit elméletileg is kiszámolhat, ha van rá ideje. Először, a Nap éves átlagban 12 órát van fenn az égen. Ez önmagában leviszi 50%-ra, máris oda az Ön által feltételezett 60-70%. . Máodszor, borús időben a teljesítmény romlik. Harmadszor, és főképpen. Ha a napfény nem merőlegesen esik a napelemtáblára, akkor minél hegyesebb szög alatt alatt esik be, annál kevesebb energia jut egységnyi felületre. És két ok miatt is szinte mindig ferdén esik be. Egyrészt a tábla délre van irányítva, tehát hajnalba-alkonyatkor napéjegyenlőség idején a fénysugarak egyáltalán nem esnek be a felületre, mintegy elsiklanak felette (ez az oldalirányú eltérés a merőlegestől). A tábla megvilágítást csak a szórt fénytől kap, ez vajmi kevés. Másodszor, a tábla lejtése miatt (függőleges irányban értelmezett merőlegesség) csak délben esik merőlegesen be a fénysugár. Tehát az idő döntő többségében oldalról is ferde, felülről is ferde a beesési szög, kétszeres veszteség.
Namond
2019-09-20 at 19:17
Tisztel kommenttárs, Nézzük_magát_a_dolgot!
Tehát az optimális csúcskapacitás 100%-a látszólagos vagy névleges teljesítmény, üzemi átlagos teljesítménynek – gyakorlati tapasztalatok alapján ennek 10%-a tekinthető, ez a hatásos teljesítmény, nem az általam feltételezett 6-8%.
Tehát a teljesítmény arány 1000MW/100MW nem pedig
1000MW/60-80MW.
Lenne még egy kérdésem Önhöz.
A példában szereplő optimális csúcskapacitás (1000MW) és az üzemi átlagos teljesítmény (100MW), az egyenáramú egység kimenő – inverter előtti – egyenáramú teljesítménye vagy az inverter egység utáni hálózati betáplálás hatásos – az aszinkron hatás veszteségével csökkentett -teljesítménye?
Köszönöm válaszát.
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-09-21 at 16:53
Tisztelt Namond! Az, hogy 10 vagy 6-8% az éves átlagteljesítmény a csúcsteljesítményhez viszonyítva, az már nem kardinális eltérés. A 10% egy jó ökölszabály, hiszen a telepítés helyétől függően eltérések adódhatnak (domborzat, hegyek árnyékolása, ködös zug, stb.). Eddigi ismereteim szerint, ha mondjuk 8%-kal számolunk, abba már bőven belefér az átalakítás (DC/AC) vesztesége is. Egyszóval Önnek is bőven igaza van. De a 10% egy olyan ökölszabály, amivel a többség számára könnyű érzékeltetni a probléma nagyságát. Másik kérdése: mi a véleményem a termikus kiserőművekről? Válaszom: a lehető legjobb, ha ésszel és megfelelő méretezéssel csinálják. A hőenergia átalakítása villamos energiává első körben meglehetősen rossz hatásfokú, a tüzelőanyagban rejlő energiájaának nagy része hulladékhőként jelentkezik. De egy jól méretezett kis erőmű hulladék hőjét felhasználhatjuk az adott város távfűtő hálózatában vagy növényházaiban, az összesített hatásfok rendkívül jó lehet (ú.n. kombinált ciklusú erőmű). Persze kérdés, hogy nyáron mit távfűtsenek mondjuk az uszodák vizének melegítésén felül… de hulladék hővel hűtők is üzemeltethetők (abszorpciós hűtőgép). Tervezés és persze beruházás kérdése.
Namond
2019-09-21 at 23:32
T. Nézzük_magát_a_dolgot
Örömmel vettem + véleményét, mindhárom felvetésemmel kapcsolatban.
A földhő esetében úgy vélem, az adott közösség hideg és meleg energiával ellátására – a közönségnek télen fűt, nyáron hűt – az egyedi mobil és ablak klímák kiváltására gondol legalábbis a közintézményekben.
Hesslerezredes
2019-09-20 at 11:12
Örülök Jani, hogy kezd megjönni az eszed, hátha még azt is elmondtad volna, hogy a CO2 összes mennyisége a teljes atmoszférában mindössze 0,038%, azaz az egy százalék 4 százaléka, akkor még egy pofa sörre is meghívtalak volna, habár még abban is van széndioxid (anélkül szahara)… :)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))) Megnyugtatlak Jankó: qrvára nincs itt semmiféle emberokozta klímaváltozás, lehet tovább menni, nincs itt semmi látnivaló! :))))))))))))))))))))))))))) Olvass Miskolczi Ferenctől, okosabb (bölcsebb) leszel, az biztos.