Megkezdi az adótörvények tárgyalását szerdán az Országgyűlés, amely foglalkozik az állami vagyonnal, a felsőoktatással és az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos törvénymódosítási javaslatokkal is.
Az egyes adótörvények módosításáról a törvényjavaslatot beterjesztő Varga Mihály pénzügyminiszter korábban azt mondta, hogy az adórendszerben nagy átalakításokat nem terveznek, az átalányadózást könnyítik meg, továbbá az iparűzési adóban várhatók kisebb változások. Kifejtette: az átalányadózóknak tizenkettő helyett évente csak négyszer kell majd járulékbevallást benyújtaniuk. Az iparűzési adó esetében a sávos adózást évi 25 millió forintos bevételig választhatják a kisvállalkozások; a legkisebb cégek mindössze 50 ezer forint adót fizethetnek. A törvényjavaslat a környezettudatosság jegyében az elektronikus nyugtaadás elterjedését is ösztönzi.
A képviselők tárgyalják a Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosítását, ami a többi között bevezetné a szociális vetítési alap elnevezést az öregségi nyugdíjminimum helyett, továbbá azt is rögzítené, hogy a szociális biztonság megteremtésében az egyénen túl a hozzátartozóknak, a települési önkormányzatoknak, a karitatív szervezeteknek és végső soron az államnak van felelőssége.
Napirenden szerepel az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosítása, amely az indoklás szerint lehetővé tenné, hogy a feladatellátást közvetlenül nem szolgáló állami vagyonelemek értékesítésével és hasznosításával az állam bevételei a kritikus gazdasági helyzetben növelhetőek legyenek.
Nem lesz kötelező a nyelvvizsga?
Általános vita zajlik majd az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról, amely alapján a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben dönthetnének arról, milyen idegen nyelvi követelményeket szabnak a diploma megszerzéséhez. Az új szabályokat felmenő rendszerben vezetnék be, ugyanakkor az oklevelet nyelvvizsga hiányában nem szerző hallgatók is mentesülnek a nyelvvizsga letétele alól – derül ki az indoklásból.
Megvitatják a képviselők a területi közigazgatás működésével, az ingatlan-nyilvántartással és a területfejlesztéssel összefüggő egyes törvények módosítását, amely alapján a jövőben hiteles tulajdonilap-másolatot lehet díjmentesen igényelni az eddigi nem hiteles tulajdonilap-másolat helyett.
Forrás: MTI; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Namond
2022-10-26 at 23:24
Az Ukrajnából idekerült nigériai, iráni és szomáli diákok magyar nyelvvizsgájáról?
Solaris
2022-10-26 at 13:13
A kínai modellt megvettétek?
Rába@tok.
Hesslerezredes
2022-10-26 at 12:01
Aki nem éri fel ésszel, hogy korunk lingua franca-ját – az angolt – TUDNI KELL!!! – az a saját lehetőségeit végtelenül beszűkíti.
Van pár szakma, ahol kell/kéne az angol TUDÁS (kit érdekel a nyelvvizsga) – pld. orvos, rendőr, jogász, értékesítő stb.: tehát akik bármikor kapcsolatba kerülhetnek külföldiekkel, a többi szakmánál meg aki nem tud nyelvet, az arra lesz ítélve, hogy csakis magyar/os cégnél tudjon elhelyezkedni.
Egy diplomásnál az angol nyelvtudás a minimum kellene, hogy legyen.
Ezzel együtt megoldható a kérdés:
– aki tud angolul, az kap egy “első-osztályú” diplomát
– aki meg nem tud angolul, az “másod-osztályú” diplomát kap.
Oszt’ a kérdés megoldva.
És örüljünk, hogy az angol lett a világnyelv és nem az arab, kínai, orosz stb.
1 Enaki
2022-10-26 at 11:37
Theo 11.16 10.26. Nagyon helyesen fejtetted ki,hogy mi kell a diplomàhoz. Ez a kèt nyelv teszi mesterrè a diplomàsokat. Attòl,hogy valaki nem bezzèl pl. Angolt,mèg lehet a sàjàt terūletèn kivàlò szakember.
Theo
2022-10-26 at 11:16
A nyelvvizsga törvény nem vált be, jó hogy megszüntetik.
Végén már a himihumi nyelvvizsgák terjedtek el, ezekért fizettek a diákok, de nem értek vele semmit valójában. Az igaz, hogy eltartottak jó pár magán nyelvtanart és nyelviskolat, melyek csak ebből a törvényből éltek.
Sztem összesen kétféle hazailag fejlesztett, államilag elismert nyelvvizsgára van szükség a nagy nyelvekből: egy általános és egy üzleti szókincsűre, mert ezekre van nagyobb igény, a speciális szakmai nyelveket pedig rahagyhatjuk a vonatkozó intézményekre.
Aki pedig külföldre készül, annak úgyis nemzetközi vizsga kell, -ahogy eddig.