A PestiSrácok stábja a Katolikus Karitász orvosmisszióját kísérte el ismételten, április 20. és 22. között Kárpátaljára. A segélyszervezet missziója 2017 óta támogatja a kárpátaljai magyarokat, akiknek a háború előtt egészségügyi szűréseket szerveztek, orvosi ellátáshoz, gyógykezeléshez és gyógyszerekhez juttatták őket azokon a településeken, ahol az egészségügyi ellátás hiányos volt, vagy éppen teljesen hiányzott. Az orosz–ukrán háború kitörése óta a Katolikus Karitász hetente szállít élelmiszert, tisztálkodási szereket, ruházatot, babaápolási szereket és gyógyászati segédeszközöket a korábban kialakult klienskörnek és a háború elől menekülőknek. Utunk során Munkácsra, Nagyszőlősre, Viskre, Aknaszlatinára, Rahóra és Karácsonfalvára szállítottunk adományokat, ahol a helyben élőkkel és az elszállásolt menekültekkel is volt alkalmunk beszélgetni. Az ott készült videóriport a jövő héten fog megjelenni a portálon.
Szerdán korán reggel három mikrobuszból álló konvojjal indultunk el Budapestről a magyar–ukrán határ felé, amelyet Kecskés László, az Orvosmisszió vezetője koordinált. Első állomásunk Barabás község volt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol további két mikrobusszal kiegészülve, a Karitász igazgatója, Écsy Gábor atya kíséretében indultunk a határra.
Könnyű átkelésre nem számítottunk, hiszen a márciusi kiutazás során már a PestiSrácok stábja is megtapasztalhatta, hogy milyen körülményes az átengedés abban az esetben is, amikor segélyszervezet szeretne adományt eljuttatni a háború sújtotta Ukrajnába. Annak ellenére, hogy a Karitász igazgatója is jelen volt, ráadásul a magyar katolikus egyház hivatalos segélyszervezetének igazgatójaként diplomata útlevéllel is rendelkezik, az ukrán oldalon mind az öt mikrobuszt tüzetesen átvizsgálták.
Adminisztráció, adminisztráció, adminisztráció
Adminisztráció papíron és számítógépen, a szállítmány fotózása, majd újabb űrlapok és adminisztratív körök követték egymást, míg két óra elteltével beengedtek minket egy olyan országba, ahonnan már több mint ötmillió ember elmenekült.
Munkács felé haladva ismét megcsodálhattuk az ukrán úthálózat állapotát. Kátyú kátyút ér kilométereken át, mire eljutunk az új aszfaltútra. A környezetet szemlélve azon már meg sem lepődünk, hogy a házak és közterek cicomázására használt legnépszerűbb színkombináció a kék-sárga, a legkelendőbb szövetanyag pedig az ukrán zászló. Az út mentén néhol felbukkant egy-egy háborús plakát, amelyek variációi változatosan terjednek az ukrán katonák éltetésétől az Ukrajnát Isten kegyelmében láttató kiírásokon át a Putyin felakasztását vizionáló ábrázolásokig. Az út mentén egy-egy katonai ellenőrzőpont is felbukkant, amely Visktől keletre haladva egyre gyakoribbá vált. Egyre keletebre haladva a települések belvárosában is nagyobb számban láttunk katonákat, a civilek pedig továbbra is idegesek a fényképezőgép vagy kamera láttán.
Barikád a munkácsi városháza körül
Munkács belvárosában haladva megtekinthettük a helyi véderők munkáját, a városháza védelmét, amely abban merült ki, hogy homokzsákokkal elbarikádozták az épület bejáratát. Hogy egy valós helyzetben meddig tartana áttörni az akadályt, inkább nem gondoltunk bele.
Az adományok munkácsi részének kipakolását követően Beregszász felé indultunk, ahol egy helyi magyar vendéglőbe tértünk be. A személyzet magyarul beszélt, így megkérdeztük, hogy mit tapasztalnak helyi szinten, a háború milyen hatással van az ukrán–magyar és más nemzeti kisebbségek együttélésére. A pincér elmondta, hogy vannak feszültségek, mivel az ukránok támogatják a háborút, a sajtóban pedig folyamatosan ostorozzák Magyarországot és Orbán Viktor miniszterelnököt, amiért nem szállítunk fegyvereket Ukrajnának. Ahogy megtudtuk, sokakat az sem zavarna, ha Kárpátalja is hadszíntérré válna, ami a “dögöljön meg a szomszéd tehene is” felfogás tipikus esete. Később több helyszínén is tapasztalhattuk a kérdés körüli megosztottságot.
Propagandavideó az ukrán tévében
A viski szálláson belepillantottunk az ukrán híradóba is, ahol általánosságban katonák jelentkeztek be az adott helyszínekről, a műsorok között pedig olyan propagandafilmet vetítettek, amely szerint az ukrán állam már a helyreállítási munkálatokat végzi. A népszerűsítő videón mosolygó szakemberek kapcsolták vissza az áramot a településeken és az elsötétült lakásokban újra kigyulladt a fény.
Ezzel szemben a valóság azonban teljesen más. Egy harkivi menekült elmondta, hogy a városban már több mint ezerötszáz épületet bombáztak le, azt pedig nem tudja, hogy maradt-e bármi az otthonából. A férje polgári szolgálatot teljesít a városban, vele még napi kapcsolatban van telefonon, azonban az édesanyjáról már egy hónapja nem hallott, aki egy olyan kistelepülésen él Harkiv mellett, amelyet komolyan sújtottak a harcok. Ezek a körülmények jellemzőek Kijev környékére is, amelyet egy Irpinyből menekült családtól tudtunk meg.
Mariupol kulcskérdés
A menekültekkel folytatott beszélgetések során feltettük a kérdést, hogy mire számítanak? Néhányan azt mondták, hogy már májusban szeretnének hazatérni, mert azt remélik, hogy addigra véget érnek a harcok. Ezzel szemben viszont ők is úgy értesültek a híradásokból, hogy Zelenszkij elnök határozott álláspontja, hogy amennyiben Mariupol elesik, nem lesz hajlandó a béketárgyalásra – péntek óta viszont mindannyian tudjuk, hogy Mariupol elestét már az ukrán vezetés is elismerte.
Azt is megkérdeztük, hogy az ukrán emberek miért nem gondolkodnak olyan vélemény megformálásában az ország vezetőségével szemben, hogy szeretnék, ha békés úton rendeznék a konfliktust? Erre általánosságban az volt a reakció, hogy Vlagyimir Putyin csapatai nem állnának meg. Felidézték, hogy több alkalommal is szó volt tűzszüneti megállapodásról, azonban az orosz fél nem tartotta be. Ők legalábbis így tudják és erről vannak meggyőződve, mint azonban tudjuk, a háborús propagandagépezet mindkét fél országában dübörög. A béke fejében Oroszország területi követeléseinek elfogadását, mint lehetőséget az emberek eleve kizárták, mert az ország érdeke szerintük, illetve az ukrán propaganda szerint mást diktál.
Hírek és álhírek, gyalázkodó kommentek
Arról is szó esett, hogy általánosságban honnan tájékozódnak az emberek. A fiatalabb generáció már az interneten böngészi a híreket és igyekszik több forrást megismerni, mégis azoknál az embereknél, akiknek kettős identitásuk van, az ukrán álláspont felé billen a mérleg nyelve. Akinek valamely felmenője ukrán vagy a házastársa ukrán származású, egyértelműen oroszellenes álláspontot fogad el. Az internetes közösségi oldalak a hallottak alapján tovább szítják a feszültséget a háborús felek között. Akik a Telegramról, a Facebookról vagy a Twitterről tájékozódnak, mind azt mondták, hogy látják az orosz embereket, hogy mennyire gyűlölik az ukránokat, mivel “olvassák a kommenteket”. Való igaz, hogy gyalázatos megnyilvánulásokat és véleményeket idéztek fel egy-egy háborús tragédia kapcsán, illetve úgy látják, hogy az orosz emberek körében egyre nagyobb a támogatottsága a háborúnak. Nem tudják elképzelni, de legalábbis a tragédiák hatására nem tudják elfogadni, hogy az online térben gyűlölködő és hangoskodó vélemények nem reprezentálják az egész társadalmat.
A magyarországi választások példáját tudtam felhozni, mivel Magyarországon is van egy rendkívül hangos és gyűlölködő kisebbség a baloldali politikai térben, valamint annak szimpatizánsai körében, akik azonban a parlamenti választások eredményét látva csupán a társadalom egyharmadát jelentik.
Vádak Magyarország ellen
Ahogy láttuk és hallottuk, a Magyarországgal szemben megfogalmazott vádak, minszerint nem adunk nekik fegyvereket, a legtöbb helyen elültették annak a gondolatnak a magját, miszerint Magyarország nem segíti Ukrajnát. Ezeknél a beszélgetéseknél rendre felvetettük, hogy mi humanitárius segítséget nyújtunk, és mivel a beszélgetések zömmel a Karitász fenntartásában vagy éppen támogatásával működő helyszíneken történtek, valóban elgondolkodtak az álláspontunkon. Voltak ugyanakkor olyan emberek is szép számmal, akik nem foglaltak állást a háborúról, viszont többször határozottan elmondták, hogy hálásak a magyarok segítségéért. Egy Irpinyből menekült családból többen is úgy fogalmaztak, hogy itt jó emberek között vannak.
Az egyik harkivi asszony az interjú után kamerán kívül megkérdezte, hogy mi hogyan látjuk a háborút, “mi az igazság?” Vele majd fél órát beszélgettünk tolmács segítségével arról, hogy a látható geopolitikai eseményeket visszafejtve milyen lépések vezettek ehhez a tragédiához. Meghallgatta a mi álláspontunkat és ugyan nem volt ellenséges, de minden szavában érződött, hogy nem fogja másképp látni a háború kérdését, tehát nem hisz a béketárgyalásos megoldásban, hiszen porig rombolták az otthonát, a szeretteinek egy része talán már halott, az ő tapasztalata pedig nem egyedi eset, hanem tömegeket érint.
Akummulátortöltés biciklivel
Egy másik asszony a szintén harkivi ismerőseivel tartja a kapcsolatot, akik jelenleg egy óvóhelyen húzták meg magukat. A víz és élelem fogytán van, az utcára kimenni pedig életveszélyes, mert bárkit bármikor eltalálhat egy lövedék vagy robbanás. Áramot úgy tudnak termelni, hogy egy autóból kivett akkumulátort töltenek egy biciklivel a dinamó segítségével – legalábbis így írták le az esetet. Harkiv környékéről pedig úgy hírlik, hogy civilként azért is életveszélyes arrafelé közlekedni, mert rengeteg taposóaknát telepítettek oda.
A harcokról és a besorozásról eltérő információk keringenek az egyes településeken. Annyi azonban biztos, hogy már a magyar útlevéllel rendelkező kettős állampolgárságú férfiakat sem engedik ki az országból. Különböző településeken számoltak be ugyanarról a tapasztalatról a hadköteles korú férfiak, miszerint már a hivatásos sofőröket sem engedik át, vagy például Romániába szállításkor úgy, hogy a határon a határőrök elveszik az illető útlevelét és csak akkor kapja vissza, amikor visszatér.
Vadászat sorkötelesekre
Van olyan település Kárpátalja keleti részén, ahol a katonaság hetente több alkalommal is “razziát” tart. Katonai szállítóval járják a várost és bemennek a házakba, ahol pedig sorköteles férfit találnak, azonnal viszik. Egyes városokban olyan információk keringenek, miszerint jövő hét kedden (április 26-án) általános mozgósítást fognak bevezetni Ukrajnában, azaz minden hadköteles korú férfi kézhez kapja a behívót. Egyelőre a férfiak egy része eddig úgy tudta megúszni a besorozást, hogy nem vette át az értesítőt, nem tartózkodott otthon. Ennek kiküszöbölésére az ukrán vezetés már a közúti igazoltatások során is kézbesíti azt az ellenőrzött autók utasainak.
Az is feltűnt, hogy márciushoz képest eltűntek vagy ritkultak a kijevi és belső-ukrajnai rendszámú autók, amelyek pedig mégis onnan érkeztek, azokat többségében nők vezetik. A háborús területekről menekült hadköteles korú férfiak inkább a szálláshelyeken maradnak és meghúzzák magukat, azonban ha valóban igaz, hogy április 26-án általános mozgósítást vezetnek be Ukrajnában, már ők sem úszhatják meg a behívást, ami pedig újabb és újabb tragédiákat vetít előre, hiszen akik már így is elvesztették mindenüket, hamarosan az életükkel fizethetnek egy olyan háborúért, amelyben nem akartak részt venni.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Torockó
2022-04-24 at 22:28
A deep state tudatmódosításának eredményei láthatók. Népszavazás – kezdetektől ezt mondtam a háború helyett – még-ha irreális is, de a legdemokratikusabb megoldás. Hasonlítsuk csak ezt az USA háborút az irakihoz, ahol direktben népírtottak az amerikaiak. 1 milliót. Majd kivonultak. A ruszkik elvágják a maradék Ukrajnát – kezdetektől ez volt a véleményem – a tengertől. És ez így lesz jó. Ha russzofil kormány alakul a maradék “ukrajnai” területen.
Orientál
2022-04-24 at 18:15
II. Világháborúnak sem lett éege 1 vagy 2 hónap alatt ,ami itt a gond hogy Putyinék 2014-ben megálltak és ezzel hagyták hogy az ukrajnai többi részt az USA és főleg a britek teljesen felfegyverezhessék ,ráadásul AZOV fasiszta bandával működnek a nyugatiak együtt ,nincsen azon mit csodálkozzunk hogy az EU-ban is egy szó nélkül Gyurcsányék jobbikos elvtársaikat kritika nélkül hagyják ,persze mert a magyarság ellen dolgoznak. Gyurcsányék azzal hogy a népbe lövettek az lényegében USA tehát Sorosék miatt következett be.
benzoli
2022-04-24 at 13:18
Ez a filmet mar lejatszottak a 10 evig tarto Delszlav Haboruban. Haborus bunosok, uszitok, fosztogato tomeget termeltek ki. Akik manapsag is terjesztik a “”Kort””. Mindenhol ott vannak, politikaban, bizniszben, Unios tagsagban.
moliere
2022-04-24 at 09:45
PG
Mindenkinek igaza van, aki diktatúrázza az ukrán kormányt! Egyszerű bizonyítani! Ha egy állam nagykövete azzal érvel, hogy “hiszen otthon használhatja az anyanyelvét mindenki”, az milyen elvekre vall?! Aki ilyet mond, annak ott van a fejében az, hogy EZ ENGEDMÉNY!
Valójában ott van az a lehetőség is a hülyekurva fejében, hogy megtehetnénk, hogy otthon sem engedjük, meg a templomban. Ez az a tény, amely miatt az ukránokat KOLLEKTÍVEN ugyanúgy meg kell büntetni, mint a németeket a háború után!!! Igenis kollektíven, mi is kibírtuk, de ezeket a szarzsák ukránokat igenis két kőkemény kijózanító pofonnal kell erről az útról letéríteni, mert ma MINDENKI ebben hisz Ukrajnában. Most minden ukrán azt hiszi, hogy ő valami áldozat. A pesti belvárosban hetvenmilliós terepjárókkal ingyen parkoló, kávézók teraszán hahotázó, hrivnyával fizetni akaró arrogáns kigyúrt kopasz tetkómodell gengszterektől a vádló szemű tanítónőig, aki otthagyta a gyerekeit (!!!), mert a katonaszökevény férjével akar lenni, mert fél, hogy a “magyar kurvák” elcsábítják. Tudom, félmillió nagy szám, nem lehet elvárni, hogy minden szar is ne keveredjen közéjük, de hát tudjuk, hogy az első transzportokban inkább ilyenek voltak. Például aki egyből lakást vett Angyalföldön… Én egyszerűen nem tudom sajnálni őket. Megmondom őszintén, azokat a buta emberi roncsokat egy kicsit jobban sajnálom, akik öt-hat éve ott rohadnak Szerbiában, és mindenhol beveti őket mindenki biológiai fegyverként, ahol csak lehet. Az ukránok ezekhez képest igenis sok beleszólással rendelkeztek, hogy a világ valaha volt legszarabb politikai vezetője és a “hét törpe” irányítsa őket. Tudomásul is vehetnék, hogy az ő hazájuk Oroszország!!! Például.
A legnagyobb nemzeti hősük döntött így, Kmelnyiczki Bogdán.
Amúgy nem is vicces, hanem inkább nagyon durva, hogy zsidók segítik és aktívan viszik ezt hős ukrajnát, elnökként, oligarchákként, és amerikai tanácsadókként. Olyan nép fiai, lányai, akik körében az “ukrán” népnél már csak a “német” nép számít undorítóbbnak. Az orosz inkább csak útban van. Vajon mire számítanak ezek a nudlilebenyű ukránok, hogy ebből ők hogy jönnek majd ki, ha mondjuk zsidók döntenek róluk? Szerintem fogalmuk sincs, hogy ez a háború akár a népük megsemmisítésére is kifuthat, és rákenik az egészet az oroszokra. Még, hogy Bandera-nap! Biztosak lehetnek ezek abban, hogy a Pincsuk-Hodorkovszkij-Zelenszkij tengely, vagy az amerikai demokraták tényleg ezt támogatják? Meg az Azov Batalliont?! Szerintem ezek százötvennel padlógázzal mennek a kőfal felé.
Ghandi
2022-04-23 at 23:30
Nem könnyű kommentálni ezt a cikket, tanulság viszont levonható. Nem piskóta írás!
moliere
2022-04-23 at 22:39
Naprózsa
Én ezt nem nagyon hinném. Szerintem pont, hogy észlelték, hogy egyre jobban terjed a konzumidiotizmus, és hogy egy kőkemény beleállós, lengyelklón birodalmi határterület lesz Ukrajnából, és hogy ha még várnak akármennyit, akkor esélytelen lesz lépni. Tényleg lehet valami abban, hogy amikor egy elmélet ugyan nem is annyira igaz, mint amennyire hisznek benne, jobban hat, mintha tény lenne. Így lehet ez azzal a bizonyos Brzezinski-doktrínával, vagy mivel, amely szerint “Oroszország szuperhatalom, de Ukrajna nélkül nem az”. Akkor voltak eltájolva inkább, amikor 2014-ben azt hitték, hogy Janukovics “ezt” meg tudja oldani. Nem vették észre a Nuland-féle ötmilliárd dollárt… Az tényleg hiba volt. Lehet, hogy csak bíztak az amerikaiakban, hogy tényleg nem lépnek tovább a NATO-val. Hiba volt. A legnagyobb hiba pedig az volt, hogy ezt az Ukrajna nevű eléggé mesterséges államot, és a szinte még inkubátorszökevény ukrán nemzetet nem kezelték a Szovjetunió keretein belül. Krím ajándékba, rosszul meghúzott határok, sőt, EGYÁLTALÁN határok. Egy olyan országban, ahol útlevél kellett ahhoz, hogy valaki a Zaporozsecével elpöföghessen a 80 km-re lévő öreganyjához, hogy vigyen neki elemet a rádiójába… ott minek játszották az önrendelkezést? Ezek inkább a hibák. Ha már negatívumot akarok mondani, akkor inkább az a negatívum, hogy ezt az oroszok nem annyira tervezték, mint inkább kényszerpályákon olyan helyzetet kellett bevállalniuk, amelyben nem ők a saját sorsuk irányítói, már úgy értem, hogy kritikus szint alatt van a befolyásuk a saját sorsukra. Nagyon nehéz lett volna kiszámítani, hogy a pénzügyi folyamatok merre sodorják őket, és csak az szól mellettük, hogy ugyan a pénzügyi ellenállóképességük töredéke az amerikaiakénak, a lakosságuk válságtűrése és természetes ellenállóképessége terén pont fordított a helyzet. Ez a komplett Nyugat Achilles-sarka: az elkényeztetett, harcképtelen, ideggyenge, szétesett szövetű társadalmak. Mert nincs szövet, nincs protokoll, mindent a kifinomult ellátórendszer intéz. Oroszországban meg nagyjából százmillió ember villany és pénz nélkül is életben marad. Sőt. Ilyen esetben élből hódít.
De úgy is meg lehet ám közelíteni, hogy a kiszámítható részeit kiszámították az oroszok. Azt nagy hülyeség volt bárkinek is hinni, hogy három nap alatt legyőzik Ukrajnát, meg hogy “három nap múlva Putyin Kijevben kávézik”, ezt nem az oroszok terjesztették, hanem pont az amerikaiak, pont azért, hogy lehessen vinnyogva hahotázni az oroszokon, ha három hónap alatt sem győznek. Igazából Európa első öt hadseregének egyike volt az ukrán, és naiv dilettáns feltételezés, hogy akár Lettországot legyőznék három nap alatt. Viszont az oroszok nem csüggedtek el. Az ukránokról ezt már nehezebb elképzelni. A nyugati néző unja, hisz unta két-három hét után az összes háborús műsort. Az ukrán vezető ellenszenvessé vált, ha ez nem így lenne, nem próbálná a pr gépezete ezt visszacsinálni. Közben az orosz társadalom begurult, szemükben a háború legitim, az ukrán egyre inkább nem testvér, hanem egy anyaszomorító kutya, aki öli a foglyokat, orosz kiskatonákat. Ez egy kemény társadalom. Nem “bíróság elé kell állítani” az ilyeneket szerintük.
Ráadásként még valami. Egy eléggé jól informált ismerősöm szerint teljesen téves az a megfogalmazás, tipikus nyugati duma, hogy “Putyin oligarchái”. Putyin ugyanúgy egy kozmopolita nyugatos média és milliárdos klub, korrupt nyugatos igazgatási maffia ellen küzd, mint Orbán, vagy régebben Erdogan.
Ugyanakkor ezeknek a csápjai csak úgy tartották fenn a Putyinnal is versengő erejüket, hogy ezerszám Nyugat felé voltak bekötve. Hát most mind elvágták. Abból, hogy nem mindenki tudja elképzelni a jövőt a tisztán nem nyugati Oroszországban, illetve hogy versenyt dörgölőznek, hazafiasodnak a milliárdosok, arra következtetek, hogy igaz lehetett ez a belső feszültség. Amelyet most történelmi hatékonysággal kezel Putyin. Most aztán tényleg csak az állam lesz, nem lehet máshoz szaladgálni, nem lesznek kis hodorkovszkik itt, navalnik ott, szépen mindenki beáll a sorba, és elszegényedett milliárdossá zsugorodik. Azaz multimilliomossá. Vagy éppen nyer a változáson. De immár megkérdőjelezhetetlen hatalmi centrum lesz az állam.
(Mi ezt mikor érjük meg? Hogy a Balira, Ciprusra, Kajmánokra, Luxemburgba mentett milliárdok gazdái egy Nagykunsági tanyán, vagy Mátrai erdőgazdaságban vezekelnek? Vagy aki NER lovagokat említ, azt mikor viszi el a rendőrség, hogy “relativizálta” a magyarság kifosztását? Gyurcsány mikor lesz elvonón Márianosztrán?)
moliere
2022-04-23 at 22:12
Akárhány képet mutatnak nekem erről a Kárpátaljáról, amin tömeg van, egyre inkább olyan benyomásom van, hogy nem Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros, hanem Ungusztán, Ugocsa Prades, Bereg Nadu, és Maháramarastra van arrafelé 😀
De viccet félretéve, máshonnét meg azt hallom, hogy csak magyarul beszélnek az ottani “hindik”, elkötelezett magyar a legtöbb, és előbb-utóbb a vöröshangyákat is leszaporodják a Prikarpattyéról, nemhogy a zelibuzikat.
Naprózsa
2022-04-23 at 21:33
Az, hogy Putyin elszámította magát, nem nagyon kétséges. Az eredeti terv szerintem az volt, hogy az ukránok jelentős része észrevette, hogy a nép szolgája egy nyugati ügynök, és itt nem amerikai jólét lesz, hanem még nagyobb elnyomás, és kifosztás, akárcsak nálunk egészen 2010-ig.
Nem vették észre, és ez abból is adódhat, hogy a nyugati befektetők hoztak valami életszínvonal javulást, de ez csak az álcája, hogy közben síbolják ki az ország kincseit, és a nép munkája eredményét. Amit meg pláne nem tudnak, az a Biden-Soros-Bilderberg igazi tervei egész Európa iszlám lerohanását, a buziterrort és a fehér rassz nyomorba döntését, mert ott még nem ez a téma.
Putyin hiába számított a civilek egy jelentős részének támogatására, az ukránnak is olyan lecke kell mint nálunk a Gyurcsány-Bajnai téboly volt, de még az is kevés lesz, mert egy olyan népről van szó, aki lelke mélyén tudja, hogy nem is létezik s egy összeharácsolt, lopott területen élnek ők is tájszólásos oroszként.
A háború így még sokáig el fog tartani, de már az ukránok kifulladásáig, és láthatóan az oroszok már nem óvják annyira gyűlölködő ukrán civilt se, hisz láthatóan nem akarnak az ukrán-ukránok tanulni a nyelvbetiltós, AZOV-os (bűneikből). Kell nekik egy igazi történelmi pofon, hogy lássák meg milyen gyarmatosítókért öletik meg magukat.
PG
2022-04-23 at 21:26
Szegények teljesen el vannak tájolva, az ukrán kormány dezinformációja és propagandája miatt. El sem tudják képzelni, hogy a háborút a saját vezetőik provokálták ki. Először is már több éve, hogy az ukrán kormány a saját népét lövi halomra, mert autonómiát akartak, hogy a saját nyelvükön beszélhessenek és tanulhassanak. A világon sehol nincs betiltva Ukrajnán kívül, hogy valaki a saját anyanyelvén beszéljen. Ukrajnában a magyarok is csak otthon, vagy a templomban beszélhetnek magyarul. Mi ez, ha nem fasiszta diktatúra?
(Az ukrán nagykövet beszélt éppen a minap arról, hogy otthon egymás közt és a templomban megengedett a saját anyanyelv használata.)
Na és mit ér vele Zelenszkij, ha nem tárgyal a békéről? Halomra löveti az országát? Megér ennyit a seggnyalása Biden elnöknél? (Hitler sem tárgyalt Németország kapitulációjáról, ezért porig rombolták Berlint is.)