Aláírta a kisebbségek által bírált ukrán nyelvtörvényt kedden Andrij Parubij házelnök azután, hogy a parlament elvetette mind a négy előterjesztést, amely a jogszabály visszavonására irányult. Az ukrán, mint államnyelv működéséről szóló törvényt a parlament április 25-én fogadta el.
A jogszabállyal szemben hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást, bírságot, a nemzeti szimbólumok meggyalázása esetén akár börtönbüntetést is kilátásba helyez. A jogszabály visszavonását kezdeményező határozati javaslatokat a posztjáról leváltott, Oroszországba menekült Moszkva-barát exelnök, Viktor Janukovics egykori híveiből álló Ellenzéki Blokk frakciójának tagjai nyújtották be. Az ülésen felszólalva kifejtették, hogy a nyelvtörvény megítélésük szerint sérti az alkotmánynak az orosz és más nyelvek használatára vonatkozó részét. A törvény elfogadását szabálytalannak ítélték, mert állításuk szerint volt olyan képviselő, aki más helyett is szavazott. Jelezték továbbá, hogy az alkotmánybíróságon keresztül próbálják meg elérni a törvény érvénytelenítését. A törvény visszavonására vonatkozó határozati javaslatokat végül mindössze 34 képviselő támogatta a szükséges 226 helyett. Ezt követően a házelnök bejelentette, hogy elhárult minden akadály a törvény aláírása elől, és el is látta kézjegyével. Leszögezte, hogy a jelenlegi összetételű parlament egyetlen döntésének sem valósulhat meg a revíziója, legyen szó a nyelvtörvényről, a kommunista jelképek felszámolásáról vagy az önálló ukrán ortodox egyházról, mert szerinte ez a nép akarata. Parubij a jogszabályt ezután átadta aláírásra Petro Porosenko leköszönő elnöknek.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
Hesslerezredes
2019-05-14 at 15:09
Ez olyan, mintha mi a csángó nyelvjárást tennénk kötelezővé: ukrán és orosz úgy viszonylik egymáshoz, mint a csángó-magyar és a mai magyar. Agyrém, amit az ukránok művelnek.
zolatiguszti
2019-05-14 at 15:56
Mondogatom egy ideje. Ki kellene szavaztatni Kárpátalját Ukarjnából!Átküldeni a szolgálatok túristáit és telebeszléni az ottani Lengyelek, románok, ruszinok és magyarok, ukránok fejét hogy Kárpátalja a szovjet időkben került hozzájuk, mi lenne ha átjönnének?
Románoknak , Lengyeleknek szólni hogy , lássátok feleim szümtükhhel, anyaországotok leszart benneteket, jertek a főddel Magyarhonba vissza oszt rögtön lesz Eju’, meg Nato, de amit drága Oláhok pl nem tudnak Schengen is.
Oszt’magbaszhatja Trianyon is meg a 46-os Párizsi kocka is.
Megnézném Sorosékat!
Nehéz lenne kitalálni hogy ami eddig jó volt EU és Nato tagság most miért nem jó Ukrajna egy részének?
pampafu
2019-05-14 at 16:07
Az EU s választás után térjünk erre is vissza.