Egy új kutatás szerint KGB-ügynökök végeztek az antikommunista író-filozófussal, Albert Camus-val, akiről eddig úgy hitték, autóbaleset áldozata lett 1960-ban. Először 2011-ben tárta a nyilvánosság elé elméletét Giovanni Catelli olasz tudós, miszerint Camus gyilkosság áldozata lett 46 évesen. A feltételezés Jan Zábrana cseh költőtől származik, aki naplójában azt írja, Camus halála talán nem baleset volt – írja a Guardianre hivatkozva a Fidelio.
A jelenleg elfogadott teória szerint Camus egy autóbalesetben hunyt el 1960. január 4-én hunyt el, miután kiadója, Michel Gallimard elveszítette az irányítást az autó felett, és egy fának ütközött. Mindketten életüket vesztették.
A baleset időpontja és módja is gyanús volt sokaknak: Camus pályájának csúcsán volt, három évvel azelőtt A közöny és A pestis írójaként Nobel-díjat nyert. Emellett a balesetnél helyszínelő nyomozóknak az is gyanús volt, hogy a baleset széles, egyenes úton történt, látszólag semmi okuk nem volt lesodródni az útról. Ezért a nyomozók először azt feltételezték, hogy egy defekt vagy törött tengely okozta a balesetet. Zábrana viszont azt írta később naplójában, hogy egy “jól értesült forrás” azt mondta neki: a KGB volt a dologban.
Megpiszkálták valamilyen szerszámmal a kereket, amely végül nagy sebességnél kilyukadt
– állította.
A parancsot egyébként állítólag maga Dmitrij Sepilov, a Szovjetunió belügyminisztere adta ki, válaszul Camus egy 1957-es, a Franc-Tireur-ben megjelent újságcikkére, de más okuk is volt a szovjeteknek arra, hogy félreállítsák az írót. Camus 1956-ban nyíltan kiállt a magyar forradalom mellett, és kritizálta a szovjet erőszakot; ezen kívül dicsérte és éltette a szovjetek számára nemkívánatos írót, Borisz Paszternakot, a Zsivago doktor alkotóját.
Catelli, a Camus halála című könyv szerzője hosszas kutatás után vetette papírra eredményeit, miután felkereste azokat, akik szintén tudtak az ügyről. A könyvet francia, argentin és olasz nyelven kiadták, Paul Auster író pedig igen meggyőzőnek nevezte.
Szörnyű konklúzió, de miután szembesülünk a bizonyítékokkal, amelyeket Catelli feltárt, nehéz nem egyetérteni vele. Nem autóbaleset történt, hanem politikai merénylet
– írja az előszóban. Azonban nem mindenkit győzött meg Catelli: Alison Finch, a Cambridge-i Egyetem franciairodalom-professzora úgy véli, az elméletből az is következik, hogy Charles de Gaulle elnök is rábólintott Camus halálára, ez azonban szerinte elképzelhetetlen.
Forrás és fotó: Fidelio
Schenkhyalfonz
2019-12-06 at 19:43
A mi nyelvünkön a ruszki Dmitrij Sepilovnak írandó.
yindzsang19
2019-12-06 at 17:01
56 után/okán más haláleset is volt…egyáltalán nem biztos hogy kizárólag a szovjetek érdeke volt a ‘magyar ügy’ elsikálása…(vannak akiknek nem jön rosszul/érdekük ha egész európában azt hiszik hogy az oroszok voltak)
Károly
2019-12-06 at 15:05
Igen emlékezünk, Egerben is az 1956-os sortüzekre!
1.) Eger 1956. december 11.
A volt Egri Nyomda épülete előtt, az egri polgárok tüntettek, a kommunisták ellen. A megjelenő karhatalmisták a tüntetők közé lőttek.
14 tüntető súlyosan megsebesült.
Halálos lövés érte a 15 éves, Uza Sámuel egerlölői lakost, aki asztalostanuló volt, a mai Bornemissza Szakmunkásképző és Szakközépiskolában.
Emléktáblája előtti, megemlékezésen, Habis László Eger város volt polgármestere felelevenítette, az akkori történéseket, és az Egri Lokálpatrióták Elnöke, elmondta megemlékező beszédét, az 1956-os mártír, tiszteletére. A mártír halált halt tanuló, iskolájának mai hallgatói helyezték el, a megemlékezés virágát, koszorúját.
(Milyen két színű sunyiság, a DK-MSZP-LMP-Jobbik összefogás alpolgármestere berecz megjelent a koszorúzáson. A gyilkosok utódai koszorúznak, az áldozataik emlékhelyén!
Nem tiszteleik, az áldozatok családtagjait, kegyeletsértő módon viselkednek)
2.) 1956. december, 12.:
Az Egri sortűz esetén a változás annyi, hogy a karhatalmisták a békés Egrieket, a Széchenyi útcán, tucatszámra, kéjes örömmel lőtték halomra.
Miért is?
Az egri őslakosság mindig is nemzeti elkötelezett, volt, van, és lesz.
A város jöttmentekkel lett betelepítve, fonos pozícióban tőzsgyökeres egri, nem található.
A példa is mutatja visszajöttek Egerbe a “kisnyilasok és a kommunisták”
Nem tudják Gárdonyit üzenetét dekódolni: “Nem elég Egerben lakni, egrivé is kell válni”
Kedves oknyomozók!
Eger igazi helytörténete is megérne pár riportot.