A választási kudarc után az ellenzéki média arra a következtetésre jutott, hogy bizonyára nem hazudtak eleget a kampány alatt – ez lehetett a vereségük oka –, és korántsem az általuk támogatott politikusok napi huszonnégy órás közéleti hallucinálása vezetett ide. Ennek folytatásaként a zömében liberális szerzőtársak – tanulva a múlt hibáiból – elkezdtek egyenként elhatárolódni a szavazók által osztályismétlésre ítélt ellenzéki képviselőktől.
Csakhogy B-terv és másik élet hiányában – ugyanazt az agyféltekét birtokolva – hamar visszakényszerültek a saját pöcegödrükbe, mert inkább ez, mint igazat adni Orbánnak, és vele együtt szívni a friss levegőt, magyarként, keresztényként. Így aztán – láss csodát – a kitagadott talpig demokraták elkezdtek szép lassan újra beszivárogni az ellenzéki média liberális járványképző központjainak vendégfogadóiba. Valószínűleg rájöhettek, hogy történjék bármi, az Orbán-gyűlölet ugyanúgy összeköti őket, mint minket a magyarságunk és a kultúránk.
Mivel képtelenek betölteni a konstruktív magyar érdekű ellenzéki sajtó szerepét, félő, hogy hamarosan a konzervatív oldalnak kell erről is gondoskodnia. Történt ugyanis, hogy a haladó gondolkodású újságíró – aki a szólásszabadság hiányára hivatkozva, maga mérgezte éveken át a saját tollát – diktatúrába kényszerült, mert elvei nincsenek, érvei pedig már 2010-ben elfogytak, miközben geopolitikai jóslatai rendre frontálisan ütköztek a valósággal.
De mi a helyzet a jobboldalon? Merthogy itt is érzek némi fásultságot, vagy inkább túlzott elégedettséget. Néha komótosan megelégszünk azzal, hogy az élet, vagyis napjaink történelme, rendszerint minket igazol, nem az Indexet. Mintha ez jelentene bármit is a világon. Szajkózzuk, hogy kétharmad, kétharmad, kétharmad, válaszul arra, hogy diktatúra, diktatúra, diktatúra.
Vajon a baloldal bukása nem pont így kezdődött? Csak egy példát mondanék, ha megengedik. Nemrég volt szerencsém olvasni egy cikket arról, hogy a Nézőpont Intézet felmérése szerint közel négyszázezerrel nőtt április óta a Fidesz szavazóinak száma. Hurrá! Megcsináltuk! – kiálthatnánk fel, mint anno Gyurcsány Ferenc. Jöhet 2022! Kétharmad! Kétharmad! Kétharmad! De azért a pezsgőbontás előtt hadd tegyek fel egy költői kérdést! Mennyire lehet fideszes az a szavazó, akinek nyolcéves Fidesz kormányzás kellett ahhoz, hogy megkedvelje, vagy elfogadja Orbán Viktort? Nyilvánvalóan semennyire. Lehet, hogy most ide szavazna, de négy év múlva bárhogy szavazhat, hiszen eddig is ezt tette. Most azért lehetett új Fidesz-szimpatizáns belőle, mert előtte nem volt az. Bármilyen lehetett, vagy semmilyen. Az ilyen könnyen válthat, mert nem árul el soha senkit. Ennek tudatában szerintem nagy hiba ezt a négyszázezer embert hozzászámolni a polgári oldal biztos szavazóihoz, pusztán a túloldalról feldobott „mi vagyunk a többség” feliratú magas labda elegáns leütéseként.
Egyébként ismerek egy embert, aki az április nyolcadikán megtartott választások délelőttjén – látva a magas részvételi arány beigazolódását –, ugyanezt a négyszázezer lelkes voksolót, meg a többi milliót, milliókat, a saját foghíjas szavazótáborához csatolta. Aztán eljött az este és kénytelen volt átértékelni előző reményeit, pedig néhány órával előtte még magának az államelnöknek is beszólt, hogy ne merjen alkotmányos jogaival élni, mert új szelek fújnak a Duna mindkét partján.
Ezt az embert – aki még nem tudná – Karácsony Gergelynek hívják.
Kedves szerzőtársak! Ha lehet, mi ne kövessük el ugyanezt a hibát, ne kezdjünk el Orbán Viktorból Karácsony Gergelyt csinálni, ahogy azt sem szabad elfelejtenünk, hogy mekkora volt a népszerűsége az MSZP-nek alig egy évtizeddel ezelőtt!
Az ideális légkörű társadalmakban egy kormánypárti politikusnak bőven elég, ha naponta „átnyálazza” az ellenzéki orgánumok főoldalait, és máris szembesül az ország megoldásra váró kihívásaival. Nálunk viszont az ellenzéki média egészen más szerepet tölt be – érdemi tényfeltárás és alternatív megoldások helyett –, társadalomkritikájuk jobbára kimerül az állandó nácizásban, diktatúrázásban, vagy éppen stadionozásban.
Rossz hír, hogy a civil szervezeteknél sem rózsásabb a helyzet. Míg tőlünk nyugatra a civil jogvédők valóban a „bennszülöttek” jogaiért kardoskodnak, nálunk azt lesik – néhány kivétellel –, hogy mikor és miért lehetne feljelenteni Magyarországot, jogász trükkökkel végrehajtott, büntetésnek álcázott zsebmetszés érdekében, az adófizetői közös kassza sérelmére. Egyébként meg merem tippelni, hogy miután az egyik német autógyár vezetősége hajlandóságot mutatott az egymilliárd eurós büntetés kifizetésére, néhány hónap múlva már az összes Soros-féle és zöldpárti pióca az említett autógyár vérét fogja szívni. Természetesen kizárólag nemes célból történik mindez, a környezetszennyeződés áldozatainak védelmére. Nekik a pénz nem számít, csak az élőlényekért és a természetért aggódnak. És ezért általában hálás is nekik mindenki, talán a magyar kormányt kivéve.
Ennek ismeretében vágunk neki a következő négy évnek. Se hasznavehető ellenzéki sajtó, se civil érdekű jogvédelem (az említett kivételeket leszámítva), az ellenzéki pártokról pedig elég, ha azt mondom, hogy az MSZP Tóth Bertalannal akar megújulni.
Ilyenformán – tetszik vagy sem – kénytelenek leszünk mi magunk betölteni az ellenzék szerepét, még mielőtt a fideszes polgármesterek kényelmesen hátradőlnének abba a hitbe ringatva magukat, hogy a biztos szavazót még a bizonytalan városvezetés sem képes áttolni a túloldalra. Továbbá nekünk kell felhívnunk a kormány figyelmét, hogy igazán „klassznak” tűnik ez a közpénzes közmunka projekt, de ha végigjárjuk Budapestet azt tapasztaljuk, hogy ugyanazok az aluljárók koszosak vagy tiszták, mint tíz évvel ezelőtt. És ez a hozzáállás néhol vidéken is észlelhető. Sajnos helyi szinten – legalábbis a gyakorlatban – kicsit olyan ez a közmunkaprogram, hogy
„mi úgy teszünk, mintha dolgoznánk, ti meg úgy tesztek, mintha fizetnétek érte”.
Ha mindez nem tud a következő években „több munka, több pénzért” programmá fejlődni, akkor nincs értelme. És nem érdekel, hogy Gyurcsány idejében hogy volt, meg hol volt, hol nem volt.
Pont ezért kellene vigyáznunk, hogy a kétharmados nagy egyetértésben nehogy a baloldal korábbi vesszőfutását sikerüljön lekoppintani, kottáról-kottára. Járjunk nyitott szemmel, jelezzük a gondokat, hiányosságokat, mindenki a saját közösségében, mert négy év hosszú idő, ennyi idő alatt még a legbiztosabb szavazónk is elbizonytalanodhat.
Vezető kép: hir.ma
Vica
2018-07-09 at 17:05
Az, TÉNY, hogy a balloppantyúk NEM TANULNAK SEMMIBŐL, SEMMIRŐL, SENKITŐL,SEMMIKOR! Hogy lehet az, hogy a magyarok tetemes része a gyűlölködést szereti? Miért van az, hogy a mocskolódó, hazug, tolvaj alul iskolázott férgekre szavaz???? Szégyen ezektől,hogy helyt adnak az antiszemitizmusnak, rasszizmusnak! Csak ezzel lehet EGY TÁBORBA TERELNI ŐKET! Annyi eszük sincs, hogy átlássák;- csak porhintés, pipafüst, hatalom hajhászás az egész! Valós TARTALOM NÉLKÜL!
Hajós Lajos
2018-07-07 at 14:33
Ameddig nincs egy új vezér az ellenzéknél, aki nem részese a ballib előzményeknek, nem Orbán fóbiás, van programja és az Orbánhoz hasonló karizmája, nem lesz ütőképes az ellenzék. Jöhet ide milliárd forint akár honnan, mindenkit nem lehet megvenni. Ha valóban olyan lenne a helyzet, mint ahogy híresztelik az ” üldözött, megszüntetett ” ballib sajtóban, akkor sem voksolna a többség rájuk, mert hiteltelenek, nincs megalapozott stratégiájuk a jövőre. A ” lopnak, korrupció, minden visszafejlődik, a nyugat megmondja a frankót, perifériára kerülünk, Orbán takarodj, stb.” nem vonzó, nem perspektíva. Most még van négy év: nem siránkozni kell, el kell zavarni a levitézletteket ( mind az! ),új arcokat kell keresni, értelmes embereket a Fidesznél jobb politikával ( ha van ilyen ) és abba kell hagyni a hazudozást! Ez főleg a ballib sajtóra, kultúra vezérlő liberálisokra vonatkozik. A magyarok nem vevők a liberális eszmékre, vegyék észre!
grummanavenger
2018-07-03 at 19:44
Jogos, persze, dolgozni kell, figyelni kell, de…. végső soron már többször is bebizonyosodott, hogy a Fidesz simán nyer, csak hagyni kell beszélni az ellenzéket.
Karacsony.sk
2018-06-23 at 13:23
Szemir hozzaszolnak az altalad alandoan lopnak mandrazashoz. Orbán Viktornak evvel kapcsolatban volt egy publikalt megjegyzesse – idezem: “egy politikusok csak annyit tud adni a nepnek, amit nem lop el!!!” Gondoljatok att, hogy tik a Megyesi-Gyurcsany kormanyzas alatt mit adtatok a nepnek. Csak nyomort es csod allapotot. Az osszes tobbi a ti zsebetegbe landolt!
Szlovakiabol………
Mon3
2018-06-19 at 10:11
Azért nyer mindig a FIDESZ, mert a baloldal mindent kitalál, hazudik, és az örödögöt festi a falra, de nem hajlandó szembenézni a vereségének a valódi okaival. Az a tragikomikus az egészben, hogy amíg nyomja a butyuta hazugságait, nem hajlandó alapvetően a politikáján változtatni, ő maga biztosítja a FIDESZ győzelmét.
Ba
2018-06-19 at 09:14
Kedves szemír… inkább feküdj az árnyékba!
Klárika
2018-06-19 at 04:23
Sokat ígérö belpolitikai hozzáállás, ha a hsz.-ek nagyrésze abban a kérdésben merül ki, hogy ki lop?
Azért kéne kormányt váltani, hogy végre lophassanak mások is!?
Egyébként nagyon jó meglátásokról bizonyít a cikk.
Egyetértek.
A kényelmes hátradölés a vesztés oka.
migránst akarok
2018-06-18 at 20:24
Az ilyen kommentek miatt lesz a Fidesz kormányon örökre 🙂
Béla bá
2018-06-18 at 19:22
Verd ki Gyurcsira,Buksi!
Béla bá
2018-06-18 at 19:21
Verd ki Gyurcsira,Buksika!
Teknős
2018-06-18 at 17:57
Elegük van, csakhogy pontosan tudják, hogy ti ugyanúgy loptok, csak közben az országot is tönkreteszitek!
Pepu
2018-06-19 at 20:59
Ezt az “országot is tönkre teszitek” (különírva helyes, remélem csak ebben tévedsz) vesd már össze nekem a gyurcsi idővel légyszi.
Popacsek
2018-06-18 at 16:49
Plusz ki kellene elemezni, hogy az ellenzék miért tudott a hazugságaival magához vonzani annyi embert – még az olyan józan és konstruktív választókat is, mint Szemir – és mit lehetne ez ellen tenni.
e.házi bandi
2018-06-18 at 19:19
Van az a kortespénz, amiért a pórnép elment szavazni.
Béla bá
2018-06-18 at 20:13
…és a ballibbantakra szavazott…
Én
2018-06-18 at 16:46
Aha. De hát már nyóc éve lopnak, hazudnak. Akkó mér nem váltoták le őket áprilisban? He? Mindenki hüje, mi?
Az a bajod, hogy az emberek és az ország anyagi helyzete is stabilabb, és Magyarország geopolitikai tényezővé vált. 2-3 év leforgása alatt fél Európa Orbán véleménye mellé állt: Legyen szó midránskérdésről, vagy unortodox (nem kóser) gazdaságpolitikáról.
Biztos ők is az Echo TV-t nézik.
Ostoba.
. * . * . * .
2018-06-18 at 15:58
Orbán Viktor ezekről beszélt az idei választasok után két beszédében is,
barátságosabban és világosabban.
Van olyan aki nem Fideszes, lehet, hogy nemis lesz az, de OV személye miatt rájuk szavazott.
Előtte azért nem szavazott rájuk, mert nem volt alkalma megismerni, és globálisan tekintve a hazai sajtót, abból nem tudott jól tájékozódni.
Az én lakhelyem környékén érdembeli munkát végeznek a közmunkások. Természetesen a közmunkásokat is a munkapiacra kell bevezetni.
Orbán Viktort abban kell segíteni, hogy minél több magyar embert tudjon felkarolni, segíteni nekik, és megerősíteni a magyar gazdaságot.