Végtelenül károsnak tartom, hogy a 21. században az európai, az úgynevezett „modern civilizációnkban” az állatimádatban odáig jutottunk, hogy az állatok jogait előrébb helyezzük egy emberénél. Az meg már tényleg a vég, amikor egy gyereket tartunk kevésbé értékesnek, mint mondjuk egy szurikátát. Nem több millió migránst kellene behozni Európába, hanem több gyereket kellene inkább vállalni, és sokkal kevesebb kutyát és macskát kellene gyerek helyett bepólyázni vagy pszichológushoz járatni. Én legalábbis így gondolom…
Itt csapjon belém az Öregisten kénköves mennyköve, de én tényleg nem akartam írni erről a szerencsétlen szurikátáról. Dehogy. Őszintén szólva kevésbé érdekel, ha meghal egy szurikáta, mint az, hogy mennyi gyermek születik és nő fel normális körülmények közt Magyarországon. Sajnálom, persze, de mégis! Naponta húsz szurikátát látok meghalni a különböző állatos csatornákon. Ha igazán őszinte akarok lenni, akkor pedig töredelmesen be kellene valljam, hogy jobban érdekel az, hogy mennyi gyermek születik, mint hogy mennyi állat hal meg a földtekén.
Őszintén? Tegnap például egy halott állat teteméből lakmároztam. Egy csirkéből. Csípős csirkeszárnyakat készítettem. Jelentem, kifogástalan volt. Tegnapelőtt egy halott malac lábát faltam fel. Szintén parádés volt. Múlt héten pedig, mikor megjött a fizetésem, kora reggel elsétáltam a kedvenc hentesemhez, és vettem három szelet hátszínt. Valószínűleg egy kivételesen jámbor bocival tömtem meg a bendőm.
Nyilván tisztában vagyok azzal, hogy egy szurikáta védett állatnak minősül, ugyanakkor én sosem értettem, hogy mi miatt lesz egy állat alsó- vagy felsőbbrendű. (Nem a védettségről beszélek, hanem a sajnálatára méltó, illetve méltatlan státuszt nem tudom definiálni.) Hogy cuki, hogy kevésbé cuki? Hogy nagy a szeme, hogy selymes a szőre? Hogy emlős? Hogy nyálkás, hogy büdös? Hogy harap? Hogy embert eszik? Hogy csak néha? Hogy kicsi, vagy hogy nagy? Hogy kevés van belőle? Vagy, hogy túl sok?
Sosem értettem, hogy miért horkannak fel olyanok, akik virslit esznek, amiatt, mert egy nyuszit megölnek? A majonézes sonkás szendvicset reggelizők pedig miért sírják el magukat, amikor lelőnek egy gorillát, ami egy kisgyermeket hurcol magával az állatkertben? (Mert megtörtént ez is…) Nem értettem akkor sem, hogy a hobbi állatvédők és a professzionális embergyűlölők miért a pórul járt gyereket látták volna szívesebben holtan a gorilla helyett. És most sem értem, hogy miért fontosabb egy állat élete, mint egy gyereké. Számomra szinte feldolgozhatatlan, hogy az állatimádat olyan stádiumába jutottunk, hogy felnőtt emberek jelentős része egy gyerek halálát kívánja pusztán azért, mert véletlenül, ijedtségében földhöz vágott egy állatot. Egy szurikátát.
Egyre kevesebb gyerek születik Európában, viszont egyre több háziállatot babusgatunk, öltöztetünk, járatjuk iskolákba, panziókba, és visszük pszichológushoz. Engem például apukaként kimondhatatlanul zavar, amikor egy-egy kutyát póráz nélkül sétáltatnak, amikor bár három méterre van az én adómból kiépített kutyafuttató, mégis a „kutyát behozni” tábla mellett dobálnak a gazdák a kutyáiknak egy parkban.
Zavar, mert tilos, zavar, mert a kisfiaim sajnos félnek a kutyáktól. Számtalan példát tudnék mondani, hogy hány kutyással kerültem konfliktusba, akik játszótereken, parkokban, a hatályos magyar törvényeket be nem tartva, póráz nélkül, gyerekek között engedték rohangálni a kutyáikat. Mindig kedvesen szólok, mindig elnézést kérek, hogy a fiaim félnek a kutyáktól, legyenek szívesek megkötni – tényleg nem tehetek róla, kutyás voltam én is, én szeretem is őket, de láttak egy kutyaharapást, még, amikor kisebbek voltak, és azóta úgy remegnek, mint a nyárfalevél, ha feléjük rohan egy kutyus –, de a gazdák csak egy elenyésző része hajlandó normális hangnemben válaszolni.
Legutóbb egy zárt, aszfaltozott focipályán rúgtuk a bőrt, amikor berohant egy kutya. Srácok egy pillanat alatt voltak a lábamnál (remegve, naná!) a jól szituált gazdi meg sértődötten replikázott, hogy ugye nem gondolom, hogy csak az enyém a focipálya. No, itt azért már szakadt a cérna, és kibújt belőlem a gyerekeit védő apaoroszlán. A fiaimmal azóta nem tudok az ominózus focipályára menni, mert félnek. Nevezhetjük poszt-traumatikus stressznek is.
Tehát továbbra is csak azt tudom mondani, minden szimpátiámmal az állatok mellett, hogy Végtelenül káros az, hogy ma, Európában, az állatimádat miatt odáig jutottunk, hogy az állatok jogait előrébb helyezzük egy emberénél.
Észhez kellene térni!
Forrás: PolgárPortál
Vezető kép: MTI Fotó / Ujvári Sándor
amarna
2018-05-18 at 15:18
Kedves Bence…..valamivel többet tudtunk meg az eset kapcsán.
A 11 éves “kisded” többszöri felszólításra sem hagyta abba az állat BOTTAL VALÓ PISZKÁLÁSÁT——-és amikor az belekapott az újjába–EGYÉBKÉNT TELJESEN JOGOSAN—-akkor a földhöz csapta!!!!
UGYE ÍGY MÁR EGÉSZEN MÁS A LÉÁNYZÓ FEKVÉSE????
Tehát, az apja KEZEIRE kell a gyereket bízni ,hogy a nevelését be tudja MÉG IDEJÉBEN fejezni—és a kárt kifizettetni a családdal !!!!!
Horváth Judit
2018-05-17 at 20:31
Az a baj,hogy némelyik szülő teljesen el van ragadtatva az eszetlen,hülye kölykétől,bármit is csináljon az.No majd öregkorára megtapasztalhatja ennek a következményeit,amikor róla is gondoskodni kellene,de az ilyen gyerekben nem lesz részvét,ha most nem tanulja meg azt sem
,hogy egy állattal normálisan kell bánni.
Helga
2018-05-18 at 08:12
Minden szavával egyetértek. S aki mellébeszél, netán hülyeségeket mond – mint Apáti Bence -, az csak provokál. Kérdem én, milyen jogon tesz megjegyzéseket azokra, akik az állataikat babusgatják? S ne akarja már bebeszélni, hogy azért születik kevesebb gyerek, mert… Ne hazudjunk saját magunknak. Az állatoknak ahhoz semmi közük, hogy hány gyerek jön a világra. A liberális felfogáshoz annál több! S, hogyha belegondolunk, “itt van a kutya elásva”. Végül: Bence figyelmébe ajánlanám a “Kis herceg” c. könyvet, talán a gyerekei nemesebb lelkületűek lesznek, ha ismerik ezt az írást.
pandora
2018-05-17 at 18:34
Igaza van kedves Zsanett ! AZ ijedt 10 évesben akkora erő van,hogy megöl egy kis állatot,10-20 év múlva,ha “megijed” képes lesz egy emberrel is végezni,hiszen most tanítják neki,hogy az ijedtség mindenre felmentés!
beeblebrox
2018-05-17 at 17:43
A cikkben leírt gondolatok egy részével egyetértek. Az ügy fölösleges és túltolt medializálása abszolút káros, fölösleges indulatokat szül, és alkalmat ad fotelek erkölcsi bajnokainak, hogy kiéljék a virtuális lincselés iránti olthatatlan vágyukat, amit sokkal inkább tartok mentális problémának, mint azt, hogy egy gyerek elpusztít egy rágcsálót, ami megharapta. Hozzáteszem, egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy a gyerek elevenen megnyúzását követelők mindegyike liberális beállítottságú, vagy vérmes állatvédő.
És itt el is érkeztünk ahhoz, hogy a cikk nagyobbik részével viszont nem értek egyet. Ami abszolút félrement, az a haszonállatok idecitálása. Azoknak az égvilágon semmi köze ahhoz, hogy egy neveletlen kölök – véletlenül vagy sem – szófogadatlansága folytán FÖLÖSLEGESEN elpusztít egy állatot. A dolog érzelmi része persze, ahogy írtam, túl van tolva, a gyerekek egy része szereti megszegni a szabályokat, és nem gondolom, hogy egy szurikáta elpusztulása világvége lenne. A kérdés az, hogy a felnőttek ezt hogyan reagálják le. Szerintem nagyjából háromféle reakció adható, ebből kettő rettentően káros. Az egyik ilyen az, ami történt: az ügy felfújása, medializáció, virtuális lincselés… Szerencsétlen gyerek egy szabály megszegése miatt aránytalanul nagy büntetést kapott. Akárcsak anno az illegális határátlépést elkövető migráns felé rúgó riporternő.
A másik káros reakció az, amit a fenti cikk művel: a dolog teljes elbagatellizálása és érthetetlen, logikátlan kontextusokba helyezése haszonállatokkal meg a társadalom gyerekhiányával. Ilyen alapon ne követeljük a gyerekektől a szabályok betartását, mert úgyis kevés gyerek születik, vagy mi akart ebben lenni a logika?
És a harmadik reakció, amit szerintem csinálni kellett volna: a gyereknek az egyértelmű szabályok tudatos megszegése miatt egy atyai pofon és egy kiadós beszélgetés a szabályok fontosságáról, valamint bocsánatkérés és anyagi kártérítés az állatkert felé. Aztán mindkét részről túllépni az ügyön, mindenféle felhajtás és napi két indexes címlapsztoris medializálás nélkül.
pandora
2018-05-17 at 18:53
Egyetértek a véleményével,bár nem pofoznám fel gyereket,de igazságosan és nagyon erősen megbüntetném.A vádaskodó apát meg pláne.Jómagam már túl vagyok a gyereknevelésen,de szeretem és figyelem a gyerekeket.Sajnos buszon,étteremben és más közösségi helyeken is kitűnik,hogy a nevelés sokszor az,hogy ráhagyják a kicsire-nagyobbra,hogy csináljon,amit akar.Egyáltalán nem szocializálódnak,nem figyelnek másokra,még a társaikra sem .Ez a “nevelési elv” nagyon veszélyes a társadalomra,mert individualistákat gyárt,akik nem lesznek képesek felnőttként együttműködni másokkal (pl. munkaközösség).
Kiabrandito
2018-05-17 at 15:42
Senki nem szuletik gyilkosnak. Aza valik az ember az ilyen “megerto” hozzallasal. Valahol Europaban egy fiatalember levagta a szomszedja kutyusanak a labait. A megerto tarsadalom csak egy kis penzbeli buntetest adott neki. Aztan egy ev mulva az ifju megolte a kutyi gazdajat, egy 80-as eveiben jaro oregembert. Kell mondanom hogy a kozosseg, a rendorseg megrokonyodve vette tudomasul es nem ertette hogy jutott idaig a fiu? Nem, az a gyerek amelyik megolte a szurikatat nem artatlan. Persze nem kell “kivegezni”, de egy olyan penzbeli buntetot adni a szuloknek hogy belepuposodjanak, azt lehet. Ha egy kisebb gyereket olt volna meg akkor is ilyen elnezoek lennenek a forumistak? Vagy igy all a dolog? Csak egy szurikata? felsobrendu vs alsobrendu? De ha egy nyugati kinyir egy magyar vendegmunkast akkor is ezt az elvet alkalmazzuk… csak egy szemet keleti volt? Ugye nem? Hat nem, arrol van itt szo miert es hogy halt meg az az allat. A tudatos gazemberseg nem megbocsatando, meg a gyerekeknek sem.
Cegzol
2018-05-17 at 15:17
Az, hogy mi van kiirva, manapság teljesen mindegy. A sebessegkorlatozas, a záróvonal, a parkolni tilos tábla tíz emberbol hányat erdekel? Kiirom egy kórházi folyosóra, hogy 10 oraig csak a szemelyzet jarhat át, jon mindenki. A kiirt szabalyok szinte senkit nem érdekelnek. A facebookra mi van kiirva, az a lenyeg.
Döme
2018-05-17 at 15:13
Azért jó lenne halál biztosan tudni, hogy a szófogadatlan gyerek ijedtében lerázta, vagy pedig megfogta és földhöz vágta az állatot. A szurikáta szempontjából ugyan már mindegy,de a gyereknek tettének megítélése szempontjából már nem.
pandora
2018-05-17 at 18:37
Gondolja végig :mekkora erő kell egy párkilós kis állat lerázásához és mekkora ahhoz,hogy a belső szervei menthetetlenné sérüljenek !?
gyozo2018
2018-05-17 at 14:48
Az állatokat élni kell hagyni a saját terrotóriumukban.
A kihalófélben lévőket, veszélyeztetetteket óvni kell, de nem dédelgetni.
Mert a kebelre ölelt hüllő meg fog marni, a rágcsáló ösztönösen harap, stb.
Oktalanul nem ölünk állatot.
Semmilyen élőlényt nem kínozunk, állatot és növényt sem. Ez alap.
Az embergyerek minden élőlénynél, mindenkinél fontosabb kell legyen!
És bizony se sportpályán, se játszótéren nics helye állatnak!
Újabban a tömegközlekedésben eszük ágában sincs a szájkosár és a póráz. Úgy megbüntetném helyben 100 ezerre, hogy megemlegesse!
Magda
2018-05-18 at 07:45
Még szerencse, hogy vannak értelmes, az esetet és a túl tolt állat imádatot helyén kezelő emberek.
amarna
2018-05-17 at 14:39
Teljesen igazad van—-ám itt az a helyzet,hogy a GYEREKEK A HIBÁSAK—AKIK A TÖBB HELYRE IS KIIRT FIGYELMEZTETÉS ELLENÉRE BENYÚLTAK A KERÍTÉS FELETT !!!!!
A kutya NEM agyon- ajnározással teljes mértékben egyetértek—illetve nem igazán vagyok boldog,amikor ruhába öltöztetett ebeket látok hasonló kivitelű nőkkel…..valamint a kutya fenekére csapás—fegyelmezés célból ….börtönbüntetést von maga után !!!!!
Sánta Ibolya
2018-05-17 at 14:29
A szurikáta történet EGÉSZEN MÁSról szól. A -lehetőleg minél több – megszületett gyerek NORMÁLIS neveléséről. A szurikátát nem egy családi otthonban babusgatták, hanem VADASPARKban nevelték, ahol SZABÁLYOK vannak, mégpedig KIÍRVA, és mint olvashattuk, SZÓBAN IS figyelmeztették a gyerekeket. A vadaspark igazgatója nem emelte az állatot a gyerek fölé, mintha fontosabb lett volna, sőt, nagyon is visszafogottan írt a történtekről. Ez kilométerekre van attól a beteg és a normális emberi kapcsolatokat kompenzáló állatimádattól, amiről A. Bence ír.
Marta Karacsony
2018-05-17 at 16:48
Ez igy igaz. Ebben az esetben A. Bence – egyébként kedvelem az irásait, és ezen a mostani irása nem változtat – összekeverte a szezont a fazonnal. A téma egyébként mérgezett… pedig nem ártana megpróbálni valamennyire tárgyilagosan beszélni-irni az állatvédőkről és azokról, akik szerint az állatoknak nem lenne semmiféle joga a normális bánásmódhoz. Fontos lenne beszélni arról, miért vannak tele az állatmenhelyek.. miért nem büntetik nagyon komolyan az állatkinzókat? Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az állatok nem egyenrangú partnerek. Jóérzésű emberekre szorulnak nagyon sokszor és jó lenne, ha a jóérzésű emberek többsége magyar lenne és nem pl. németek vinnének el sok kivégzésre itélt kutyát és az állatvédők többsége meg nem lenne kormányellenes, mivel nem a Fidesz-KDNP dobálja ki az utcára a sok kutyát..Ja..sokat lehetne irni és beszélni a témáról és kellene is. Sajnos nálunk minden de minden át van itatva politikával. Egyébként nagyon fontos minden esetben ismerni a valós történést. Ugyanis nagyon nem mindegy, hogy véletlen esetről van szó vagy egy elfogadhatatlan túlreagálásról.
pandora
2018-05-17 at 14:18
Nem találkoztam azzal,hogy előbbre helyezte volna valaki is az állatok jogait az emberénél,ebben az ügyben.Szögezzük le a következőket : 1) Táblák tiltották,hogy benyúljanak a kis állathoz. 2) A gyerek fütyült a tiltásra és piszkálta az állatot.3) A szurikáta védekezett és megharapta az engedetlen,szófogadatlan és nagyon neveletlen fiút.4) A gyerek megijedt,védekezett a harapás ellen és megölte a szurikátát.5)A vadaspark dolgozói nagyon visszafogottan írták le az esetet és nem kívántak bosszút állni.6)Név nélküli kommentelők durva dolgokat írtak a fiúról.7)Megnyilatkozott az apa,aki NEM nevelte normális ,szabálykövető magatartásra a fiát és pocskondiázta a vadaspark személyzetét!Eszébe sem jutott bocsánatot kérni a fia helyett,pláne nem ajánlotta fel a kár megtérítését a vadasparknak ! Tisztelt felháborodott apák,a gyereket szabálykövetésre kell nevelni és nem megvédeni,ha rosszat csinál. A történet nem úgy kezdődött,hogy a szurikáta vérben forgó szemekkel leste,mikor jön egy megharapható,angyalian ártatlan gyermek és HAMM.
Gunman
2018-05-17 at 14:50
EZ AZ IGAZSAG.
Bence, most mellelottel.
(Lejjebb masok is kifejtettek ugyanezt, mas szavakkal.)
Pat
2018-05-17 at 15:59
Nem lőtt mellé Bence. Azt fejtegette nagyon helyesen, hogy milyen reakciók születtek. Volt, aki jobban sajnálta a szurikátát, mint a gyereket és borzalmas dolgokat írtak.
Marta Karacsony
2018-05-17 at 16:30
Már elnézést… a gyereken mi sajnálni való lett volna?
Marta Karacsony
2018-05-17 at 16:29
Egyetértek.
Párkányi Gábor
2018-05-18 at 15:52
Pandora
Te csodagyerek voltál. Már 7 évesen annyi eszed volt, mint most.
pandora
2018-05-18 at 19:22
Nem őriztünk együtt libát uram !Lehet ,hogy mégis több eszem van mint önnek,mert én nem csak egy sértést tudtam csak kiizzadni.
Bor J.
2018-05-17 at 14:14
a mi családunkban 12 gyermek 52 unoka és 32 dédunoka van és mindannyian tartunk kis állatot szeretetben családtagként…….a T. képviselő ur állitása nem felel meg a valóságnak . Még annyi,hogy minden gyermekünk jó exisztenciával rendelkezik, hasznos tagjai a társadalomnak.Ezen kívül jelentős közösségi munkát is végzünk sokszor állatvédelemmel kapcsolatban is…….
Kovács Krisztina
2018-05-17 at 14:14
Mérhetetlenül egyetértek veled Kedves Bence!
POROSZLAI RÓBERT
2018-05-17 at 14:08
EZ így van! Köszi BENCE!
Sebaj Tóbiás
2018-05-17 at 14:00
Teljesen egyetértek!