Átadták a Kaposvár Arénát szombaton. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség stratégiai és parlamenti államtitkára a hatmilliárd forintból épült, akár négyezer ember befogadására is alkalmas létesítmény avatásakor hangsúlyozta: a vidéket sorvadni hagyó korábbi szocialista-liberális kormányokkal szemben a mai magyar kormány a vidékben látja Magyarország erejét; ezt 2015-től a Modern városok program, 2019-től a Magyar falu program is bizonyítja.
Az államtitkár az eseményen elmondta, hogy a Modern városok program háromezernyolcszázmilliárd forint fejlesztési forrást jelent több, mint kétszázhatvan, közöttük tizenegy, a kaposváriak javát szolgáló projekt megvalósítására. Szita Károly (Fidesz-KDNP), a somogyi megyeszékhely polgármestere arról szólt, hogy Kaposvár évekkel ezelőtt azt a célt tűzte ki maga elé, hogy európai mércével mérve is még élhetőbb településsé válik, de voltak, akik csak legyintettek, hogy a tervek az asztalfiókban maradnak, az álmok álmok maradnak. Ezzel szemben a város néhai polgármesteréről elnevezett és a Modern városok program helyi forrásait is magába foglaló Németh István-programmal az évszázad beruházásegyüttese kezdődött meg a városban, ennek első állomása a Kaposvár Aréna átadása – emelte ki a polgármester. Szita Károly történelmi pillanatnak nevezte az eseményt, amit azzal indokolt, hogy Magyarország átfogó megújításának éppen az aréna az egyik szimbóluma, amely a közösségnek, a sportnak, a kultúrának, a jövőnek, gyermekeinknek, unokáinknak épült. Szita Károly az átadás előtt álló versenyuszodára, busztelephelyre, közlekedési központra és a Csiky Gergely Színház felújítására utalva megjegyezte: a következő hónapokban csodáknak lehetünk tanúi Kaposváron.
A Kaposvár Aréna két év alatt készült el az Arany János utcai régi sportcsarnok melletti egykori téglagyári területen, modern körülményeket biztosítva a kosár- és a röplabdázók edzéseihez, mérkőzéseihez, valamint kulturális rendezvényekhez. A kavics alakú, kívülről a rongálások ellen karcolásmentes lemezzel borított épület legnagyobb újdonsága a multifunkcionális kialakítás: a motorosan mozgatható mobillelátóknak köszönhetően akár a teljes, kétezer négyzetméteres küzdőtér is használható, amelyen így egyszerre több csapat edzhet. Az új sportcsarnok építésére azért volt szükség, mert az 1983-ban emelt régi létesítmény elavult, egyre szűkösebbnek bizonyult sport- és kulturális rendezvények megtartásához. Az aréna építésével párhuzamosan megújult a régi sportcsarnok, a város a rekonstrukcióra mintegy egymilliárd forintot költött. Az épület új homlokzati szigetelést kapott, kicserélték a nyílászáróit, az aulája igazi közösségi térré alakult, az ingatlan körüli közlekedést járdák teszik biztonságosabbá. A fejlesztésnek köszönhetően a körcsarnoknak is nevezett épületben ezer helyett akár ezerötszáz ember is tartózkodhat.
Forrás: MTI; Fotó: M Mérnöki Iroda
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-05-05 at 10:39
Tisztelt Jáky György (fb.)! Ön csőlátással egyetlen szempontot ragad ki, de azt se megalapozottan. A régi téglagyár fölzabálta a dombnyúlványt, így alakult ki a vízszintes terület, amely kiválóan alkalmas sportcsarnok felépítésére és persze focipálya meg effélék helyének. Ön találóan megjegyzi, hogy “ugrabugrálni” lehet domboldalban is, de ki akar egy gyönyörű új sportcsarnokban ugrabugrálni? Ott komoly sportolásra lesz lehetőség, erre tervezték. Szerintem nem felesleges építkezés. Felesleges, természetet károsító építkezésnek én az Ön lakása által elfoglalt területet tartom, mert ott meg kellett volna hagyni az anyatermészetet, Ön ott sátrazhatna, és ha nagyon fázna a sátorban, akkor ugrabugrálással hevíthetné vérkeringését. 🙂