Másfél évtizede folytat háborút Pilisborosjenő sváb kisebbségével egy távol-keletig nyúló érdekkör, felhasználva a település polgármesterét Küller Jánost is, aki minden módszert és eszközt bevet, hogy gátolja, lassítsa a kárpótlási telkek beépítését. A panaszosok szerint azok a kárpótoltak, akiktől a kommunizmus idején egyszer már elvették mindenüket, egy jól kitalált ingatlanspekuláció, és az ahhoz asszisztáló polgármester által vezetett önkormányzat jóvoltából újra kisemmizetté váltak. Azt állítják, hogy a háttérben milliárdos szocialista brókerek érdekei húzódnak, akiket kiszolgál a helyi vezetés. Jól jelzi ezt, hogy az egyik ingatlanmachinátor, Sáhó Tibor tanácsadóként tárgyal, intézkedik az önkormányzat nevében. Mindeközben a falu megrekedt a múlt században, megfelelő infrastruktúra, úthálózat nélkül.
Pilisborosjenő adottságait tekintve ma ott tarthatna, ahol a szomszédos Solymár, vagy Üröm, akik a fejlődést tekintve már rég elrobogtak mellette. A településen, a fővárostól 15-20 perc autózás után páratlan panoráma terül elénk, de az autó zötykölődése a kopott, kátyúktól hepehupás úton, már rossz ómen. Befelé haladva az út minősége nem javul, helyette elfogy alólunk az aszfalt. De nem csak normális utak, hanem alapvető középületek, közszolgáltatások sincsenek Pilisborosjenőn: nincs bölcsőde, nincs sportpálya, nincs elég óvodai férőhely, az általános iskolának nincs tornaterme, nincs helyben lakó körzeti orvos sem. Holott mindenük megvan, ami a többi településnek itt Budapest agglomerációjában, a főváros közelsége, csodás kilátás, itt emelkedik a turisták által kedvelt Nagy-Kevély, itt található az Egri csillagok című filmből itt maradt Egri-vár romja, itt fut a 10-es út, és itt jön majd ki az alagútból a fejlesztések után az M0-ás autóút – aminél nagyobb vonzerő nem is kell a profi ingatlanfejlesztőknek, befektetőknek. Budaörs már ennyiből régen meggazdagodott.
Adott még valami: rengeteg üres, beépítetlen földterület – erre vetettek szemet a helyiek szerint legmagasabb szocialista körökbe beágyazott milliárdosok és kijáró emberük, egy kisstílű ingatlanspekuláns – magyarázzák vendéglátóink.
30 forintos négyzetméteráron vagy színestévéért szerezhette az ingatlanspekuláns a földeket
A pilisborosjenőiek kálváriája a 2000-es évek elején kezdődött, egészen pontosan 2002-től, amikor a jelenlegi polgármester Küller János akkori alpolgármesterként megkötötte vérszerződését a szocialista pénzemberek kijáró emberével, az ingatlanbefektető Sáhó Tiborral. Mindazok a lehetőségek, amelyek fejlesztéseket és az egész falu gyarapodását jelenthették volna, ekkora váltak rémálommá, amiből azóta sem tudtak a pilisborosjenőiek felébredni. Az 1991.évi kárpótlási törvény lehetővé tette, hogy a történelem során meghurcoltak, kisemmiztek, köztük a kommunizmus alatt mindenüktől megfosztott és kitelepített svábok utódai, a korábban kapott kárpótlási jegyeiket termőföldre válthatták. A falut körülölelő egykori földterületeket kapták meg a kárpótoltak, amelyeket később öt fejlesztési területre osztottak.
Sáhó Tibor vállalkozó – aki a helyiek szerint 30 forintos négyzetméteráron, kvázi színestévéért cserébe szerzett meg hatalmas szántókat, akkora lakóparkot vagy inkább új településrészt álmodott a falu határától 7 kilométerre fekvő, a forgalmas 10-es út és az alagútból néhány év múlva itt kijövő M0-ás körgyűrű melletti Malomdűlőre, hogy ha az egyszer megvalósulna, megkétszerezné Pilisborosjenő lakosságát.
Vendéglátóink – akik végső elkeseredésükben fordultak a nyilvánossághoz – állítják: az elképzelést a kezdetektől fogva minden hozzáértő piacképtelen ingatlanfejlesztési ötletnek tartotta, hiszen egy forgalmas út és a leendő M0 találkozásához nagyon közel fekszik, a közelben minimális infrastruktúra sincs, nincsenek közszolgáltatások, ezért a bankok sem nyújtottak a hitelt ehhez a projekthez. Ráadásul a tervek a helyi építési szabályzathoz sem illettek, ennek ellenére 2002-ben Küller János alpolgármester javaslatára az önkormányzat szerződést kötött a Sáhó Tibor által képviselt tulajdonosi körrel, amelyben vállalta, hogy 26.000 négyzetméter területért cserébe belterületbe vonja és átminősíti a termőföldet, melyhez kisajátítással biztosítja a megfelelő szélességű utat. Merthogy a Malomdűlőt csak egy másik magánterületen a Budai Téglagyáron keresztül lehet megközelíteni – mutatják a dokumentumokat.
A kitelepítettek leszármazottjai a gyermekeinek építenék a lazaréti lakóparkot
Egy másik fejlesztési területen, az úgynevezett Lazaréten, ahol a kitelepített sváb családok kárpótlási területei találhatók, már jóval keményebb feltételeket szabott a Küller János polgármester vezette Önkormányzat. A belterületbe vonásért a tulajdonosoknak itt Lazarét teljes területének 10 százalékát kellett ajándékba adniuk az önkormányzatnak, ami a 182-ből összesen 19 darab egyenként minimum 800 négyzetméter alapterületű építési telek, ráadásul mindezt a saját költségükön közművesítve. A telektulajdonosoknak kell továbbá a közművek mellett a teljes úthálózatot is megépítenie. Leadtak továbbá 20 telek nagyságú osztatlan közös területet további fejlesztési célra. A tulajdonosok építési telkeire az önkormányzat keretbiztosítékként még jelzálogot is bejegyeztetett, amit azóta sem hajlandó törölni. Ezért most hitelt, de még CSOK támogatást sem tudtak felvenni a családok.
Mindezek ellenére az egyszerre indult Malomdűlő és Lazarét projekt jelentősen eltávolodott egymástól, erről a saját szemünkkel is meggyőződhettünk.
Malomdűlőn egy kapavágást sem ejtettek, csak jogellenesen elvitték róla a termőföldréteget, hogy építési hulladékot és törmeléket helyezzenek el ott időnként. Az egész terület teljesen kietlen. Mindent benőtt a gaz, amiből helyenként egy-egy földből kinőtt bódé emelkedik ki – állítólag ezek jó eséllyel engedély nélkül épülhettek fel, de olyan elszegényedett emberek élnek bennük, hogy ha innen menniük kell, földönfutóvá válnak. Az ő zsebkendőnyi telkeiket ölelik körbe S. Tibor és társai fejlesztési területei, ahol az új településrészt – ahogy a pilisborosjenőiek hívják: Sáhófalvát építenék fel.
Lazaréten áll jó néhány családi ház, 90 százalékban kiépültek a közművek, víz, gáz, szennyvízcsatorna, és az elektromos áram. Szerencsére ma már a járási építési hatóság adja ki a használatba vételi engedélyeket és így nem tud betartani az ellenoldal, mint tették ezt évekkel ezelőtt. Távol az autók zajától, a falu tetején, déli fekvésű, csendes-nyugodt lakópark alakul mindazzal, amire a családoknak szüksége lehet: friss levegő, természetes környezet, csodaszép kilátás. Már a közvilágítás kábeleit is lefektették, de itt megrekedtek mert Küller János polgármester S. Tibornak segítő döntésével akadályozza a közvilágítás kiépítését.
Miért is? A válasz egyszerű. Ha Lazarét, a faluhoz organikusan kapcsolódó, magaslati, panorámás lakópark benépesítése előtt megnyílik az út, ki akarna az M0-ás és 10-es út melletti volt ipari területen építkezni? Kvázi jelentős értékvesztést szenvedhet el Malomdűlő. De még egy ok is van. A település szennyvíztisztítójának kapacitása a két lakóparkot nem bírná el. Vagyis aki másodiknak készül el, annak új szennyvíztisztítót is építenie kell.
Versenyfutás az idővel
Az elmúlt 15 évben két polgármestere volt a falunak, de négy évet leszámítva Küller János uralkodik Pilisborosjenőn. Ami elgondolkoztató, hogy a köztes négy évben sem volt sokkal rózsásabb a helyzet. 2010-ben a leköszönő Küller János az építési osztályvezető ellenvéleményét is semmibe véve újabb keretszerződést kötött Sáhóval és társaival, ami által négy évvel később ott folytattak mindent, ahol korábban abbahagyták.
A törvények szerint, ha egy átminősített termőföldön 5 éven belül nem kezdődik meg a kivitelezés, akkor a területet vissza kell minősíteni termőfölddé. A lazarétieknek versenyt kellett futniuk az idővel, miközben minden önkormányzati erő velük szemben azon dolgozott, hogy ne tudják elkezdeni a beruházást. Az, hogy hogyan, milyen eszközökkel egy abszurd regénybe illő történet. Meg is érdemli, hogy külön riportban emlékezzünk meg róla.
2009-ben, gyakorlatilag az utolsó pillanatban megalakult a Víziközmű Társulat és megkezdték a kivitelezést. 2012-ben az önkormányzat a telekadót is kivetette, mértéke mára elérte az évi 200 forint/négyzetmétert ami egy négyzetméteres, átlagos telek esetében 160.000 forint évente. Míg a Malomdűlő esetében a megállapodás szerint a közművesítés befejezésétől számítva még négy évig élvezik Sáhó Tibor és társai az adómentességet, Lazaréten a közmű kiépítés kezdeteitől él az adókötelezettség. Pikáns, hogy a szennyvíztisztítót egyébként a befizetett telekadóból bővítették.
De ki az az Sáhó Tibor?
Sáhóról azt mondják, egyedül sem pénze, sem befolyása nem lenne ahhoz, hogy egyáltalán belevágjon egy ilyen projektbe. Valamiért nem csak több hasonló ingatlanprojektet is futtat egymás mellett, hanem azt is elérte az önkormányzatnál, hogy a polgármesteri hivatalban az ő kottájából játszanak. A panaszosok által több fórumra eljuttatott beadványokban azt írják, hogy az ingatlanspekuláns gyakorlatilag beköltözött a hivatalba, beleszólása van területrendezési tervbe és más döntésekbe, és nem egy esetben az önkormányzat nevében tárgyal, egyeztet, polgármesteri tanácsadó minőségben. Mindez azért is különös, mert az ingatlanspekuláns és az önkormányzat között elemi érdekellentét áll fenn. Sáhó Tibor ugyanis, miután a területére vezető utat az önkormányzatnak nem sikerült időre általa megfelelő szélességűre alakítani, “haszonelmaradás” címén 3 milliárd forint kártérítést követel a falutól.
Brókerek és táskás emberek, Ecuadortól a Buda-Cashen át Pilisborosjenőig
Az ingatlan spekuláns ereje a hátterében van, a Malomdűlő Projekt befektetői ugyanis a múltból jól ismert régi, befolyásos, szocialistákhoz közel álló pénzemberek, akik még csak névtelen fantomok sem maradtak, konkrétan tulajdonrészük van a Malomdűlő Lakópark megépítésére alapított cégben. Az egyik név, ami kitűnik a társaság tagjainak névsorában az dr. Nyíri Iván, a másik a hírhedt bróker, Tölgyesi Péter felesége.
Nyíri a MAHART-on (Magyar Hajózási Rt.) keresztül csaknem félszáz cégben érdekelt, de ennél is érdekesebb, hogy Ecuador tiszteletbeli magyarországi főkonzulja volt.
A Nemzetbiztonsági Hivatal 2009-ben vette fel az országra veszélyt jelentő tevékenységek körébe a diplomáciai mentességgel való visszaéléseket. Állásfoglalásuk szerint a tiszteletbeli konzulátus intézményének “olyan tendenciája látszik meghonosodni, amely gyakran felveti a jogellenes tevékenység gyanúját”. Hozzátették hogy a harmadik világ valamely államában magas tisztséget általában csúszópénz fejében bűnözők szerzik meg, akik a diplomáciai mentességgel visszaélve folytatják üzérkedéseiket.
A tiszteletbeli konzulok feladatuk ellátásának körében ugyanis mentesültek a bírói és államigazgatási joghatóság alól, Magyarországon nem indulhatott ellenük eljárás. A tiszteletbeli konzulok gyökerei az Alkotmányvédelmi Hivatal korábbi megállapítása szerint a kommunista elitképzőbe, azaz a moszkvai “Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetéig – IMHO) vezetnek. Sokan közülük a szocializmus kiszolgálói voltak, a szocialista kormányok idején pedig az MSZP-ben folytatták tevékenységüket. A témában Heti Válasz közölt egy részletes cikket, melyben Nyíri Ivánt külön megnevezik, a tíz kulcsfigura egyikeként. A magyar férfi, aki Ecuador tiszteletbeli főkonzulja volt, a moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének egykori magyar diákjait tömörítő egyesület tagja. Szovjetunióbeli tanulmányai után a tanzániai pénzügyminiszter, majd Lesothóban a Központi Bank főtanácsadója lett. Itthon a 90-es években magas pozíciókba jutott: a Horn-érában a Magyar Export-Import Bank és a Magyar Exporthitel Biztosító vezérigazgatója, a 2000-es évek elején a BorsodChem, a Malév igazgatóságának tagja és a MAHART vezetője lett.
Az akkori sajtóhírek szerint a nemrég elhunyt Kiss Péter MSZP-s kancelláriaminiszter ügyvédi irodájának jogsértő módon kiadott megbízás miatt kellett a Malévtől távoznia, mely ügyletben a máltai tiszteletbeli nagykövet is érintett volt. Nyíri 2015-ben hallatott újra magáról az igencsak ellentmondásos, akkoriban az egész külügyet lázban tartó ügyben. Nyíri-Kovács Patrícia és kisfia történetével volt tele hónapokon át a sajtó, akit Bora-Borán fogvatart gyermekével együtt a férje. A Mandiner derítette ki, hogy szó sem volt bántalmazásról, vagy erőszakos fogvatartásról, csak ahogy írták, egy befolyásos család minden diplomáciai kapcsolatát igyekezett felhasználni egy válási ügyben.
A másik befolyásos üzlettárs szintén a szocialista idők egy meghatározó banki vezetőjének felesége. Tölgyesi Péter az egyik legnagyobb hazai brókerbotrány főszereplője, a Buda-Cash Brókerház százmilliárdos csalással vádolt vezérigazgatója volt. Az üzletember társaival tavaly áprilisban helyezték előzetes letartóztatásból házi őrizetbe – a büntetőeljárás ugyanis még mindig tart, azaz elölről kezdődött. A vád többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékben elkövetett sikkasztás, csalás és egyéb más bűncselekmények.
A vád szerint 2007-től építették a bűnszervezetet. Az ügyfelek befektetéseivel, értékpapírjaival részben a sajátjukként rendelkeztek, részben azokat eltulajdonították. A vádlottak célja kezdetben a csőd elkerülése, illetve a befektetési szolgáltató fizetőképességének fenntartása volt, később azonban az ügyfelek befektetéseit már nemcsak a veszteségek leplezésére használták fel, hanem az ügyfélpénz egy részét különböző offshore cégekbe menekítették. Az összes okozott kár a vádirat szerint 115 milliárd forint.
A pilisborosjenői fejlesztések ütőerén a brókerek ujja
Annak fényében, hogy kik állnak Sáhó Tibor mögött, már érthető magabiztossága és helyzeti előnye. A portálunknak nyilatkozó pilisborosjenőiek szerint az ingatlanspekulánsnak mintegy 50 hektár földje van, amiből Malomdűlő csak 10 hektár. Érdekeltsége van az úgynevezett Napsugár Lakóparkban, amit Floridában élő magyarok építenek, egy úgynevezett Modern Dorf lakóparkban – ami egyelőre Malomdűlőhöz hasonlóan álomszinten áll, de érdekelt a Tücsök utcai fejlesztésekben – ami szintén nem vitáktól és érdekes részrehajlásoktól mentes, ezen kívül van 10 hektárnyi majorsági területe és egy murvabányája, de pénze az nincs, hisz nem más, mint az előbb említett szocialista pénzügyi körök kijáró embere.
Ha a projektjeinek bármelyike befut, az már húzhatja magával a többit, de ha nem, S. Tibor mindent bukik, és vélhetően nem csak a sajátját… A befektetők egyike, Nyíri Iván ezért is ügyel annyira a pilisborosjenői eseményekre, s rövid pórázon tartja kijáró emberét, s néha még a nyilvános lakossági fórumokon is személyesen megjelenik.
A lazarétieken kívül ugyanis más fejlesztési területek tulajdonosai is vívják harcukat. Olyan földtulajdonos is van, aki kellően harcias ahhoz, hogy ezidáig nem sikerült hátralépésre sem kényszeríteni. Az asszonynak közel félszáz pere van az önkormányzattal és az ingatlanspekulánssal és annak cégével. Ez a történet szintén megér egy külön riportot, ezért itt most nem térünk ki a részletekre.
A személyes látogatásunkkor folytatott beszélgetésekből úgy tűnik, az eddig háttérbe szorított pilisborosjenőiek, legyenek magánemberek, kárpótoltak vagy vállalkozók összefogni látszanak a szocialista brókerérdekekkel szemben, hogy megmentsék nem csak a saját vagyonukat, hanem a falut is. Azt mondják, ha például a malomdűlő projekt megvalósulna, megkétszerezve a falu lakosságát, az autóforgalmat, megszüntetné Pilisborosjenő zsákfalu jellegét, az élhetetlenné tenné a települést, aminek éppen a csend és a falusias jelleg a legnagyobb értéke. Attól tartanak, hogy a milliárdos szocialista bróker spekulánsok, akik szemet vetettek a jó fekvésű beépíthető területekre, ha tehetnék metropoliszt emelnének, amikor ez a falu, egy jó vezetéssel és értékközpontú fejlesztésekkel az agglomeráció egyik ékköve lehetne.
Nem értik, hogy a település vezetőjét mi motiválja akkor, amikor nem a falu lakosságának oldalára, hanem azokkal szemben, a milliárdos spekulánsok oldalára áll. Küller János és S. Tibor korábban inkább ellenségek voltak mint barátok, most mégis együtt nevelnek kecskéket és nézik birkának a falu lakosságát.
Az eddig elnyomottak felvették a kesztyűt és ahol csak lehet panaszt tettek, jogorvoslatot, vizsgálatot kértek. Írtak az állami hatóságoknak, az ügyészségnek, a rendőrségnek, pereket indítottak, kérték a térség országgyűlési képviselőjének segítségét, sőt még az alapvető jogok biztosának állásfoglalását is kérték. A világhálón különböző fórumokat nyitottak – ahol naponta osztják meg érveiket és folytatják vitáikat ellenfeleikkel.
Levélben megkerestük Küller János polgármestert, és megkérdeztük:
- Milyen kapcsolatot ápol Sáhó Tibor magánvállalkozóval?
- Igaz-e, hogy Sáhó Tibor gyakran tartózkodik a polgármesteri hivatalban, ahol intézkedik, anyagokat készít, és igaz-e hogy rendre az önkormányzat nevében folytat tárgyalásokat?
- Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a szakmai és bírósági állásfoglalások ellenére mi motiválja, amikor a lazaréti lakópark építését gátolja, és miért szabtak más feltételeket és lehetőségeket az azonos pozícióból induló fejlesztési területekre?
- Továbbá mit tesz az önkormányzat annak érdekében, hogy ne kelljen kifizetnie Sáhó Tibornak és társainak 3 milliárd forint kártérítést a haszonelmaradás fejében?
Írtunk Sáhó Tibornak is, akitől azt kérdeztük:
- Összesen hány lakópark projektben érdekelt?
- Hol tart a Malomdűlő lakópark fejlesztés?
- Pontosan milyen megbízással és milyen hatáskörrel jár el a hivatal nevében?
- Milyen ráhatása van a helyi rendeletek alkotására és milyen jogcímen?
- Cégük, a Malomdűlő Lakópark Kft. az Opten adatai szerint a NAV által végrehajtás alatt áll. mekkora összegű adót nem fizettek be az államnak és mi lesz a projekt sorsa, ha a céget az adótartozás miatt felszámolják?
Fotók: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok
Tengeresz
2018-02-28 at 21:34
Nem ertem mire ez a felhaborodas. Emberek ebreszto Magyarorszgon vagyunk. En Pilisszentkereszten nottem fel es laktam egy ideig. Mibol gondoljatok hogy ott mas a helyzet. A helyiek erdekei mindig masodlagosak. A Pilisborosjenoieknek nagyon sok kitartast es erot kivanok. Soha ne adjak fel. En feladtam mar elkoltoztem pedig ott szulettem es ott vannak a barataim. Jo a buli csak sok a kocsog:)
Poteczki Imréné
2017-12-15 at 16:01
Pilisborosjenői történések, híven letükrözik azt a 27 évet ,azt a “rák daganatos” betegséget, ami az egész Országra jellemző! Pilisborosjenőn az eredetből, 1991-ből kéne kiindulni amikor, nagy plakátokon kiplakátolták, hogy a Magyar Országgyűlés, határozatban elfogadta a Kárpótlási Törvényt! Pilisborosjenőn, Én 1993-ban, /második körös/ felhívásra, magán kárpótlási igényt nyújtottam be. Ez után, megkerestek és felkértek, hogy segítsek annak megszervezésében, hogy a pilisborosjenői magán kárpótlást benyújtóknak, a “Lazarét” nevezésű területek/ amit a Tsz már 15 éve nem művelt és kárpótlási területnek adott le/, Pilisborosjenőieké legyen! Megszerveztem, egységesen minden pilisborosjenői magán kárpótolt, aki 25 éve már állandó lakósa volt a falunak. 16 m széles és 100 m hosszú területet kapott, nem licit aranykorona, hanem 1000,.Ft/aranykorona, számszakilag kiszámolt értékben! Úgy elő volt készítve a terület, hogy amikor 1994-ben Pilisborosjenőre a Pest-megyei Kárpótlási Hivataltól Dr Vejde János Kárpótlást levezénylő biztossal,még sok éven keresztül telefonon tartottuk a kapcsolatot, mert érdekelte, hogy a továbbiakban a pilisborosjenői “Lazarét”tel, Őt idézve” az egész Pest megyében etalonként kéne bemutatni, hogy egy magán kárpótlási területet, hogyan kellene előkészíteni”! Szegedi Róbert polgármester úr, kérésére,1997-ben aktívan részt vettem a 15 éves Rendezési és Szabályozási terv előkészítésében,a NE MO elnökségi tagja volta Laboda Gáborral együtt, a “Lazarét” belterületbe vonását 2000-ben én indítottam és szerveztem. 2002- ben, Szegedi Róbert polgármester úr, arra kért, hogy induljak Képviselőnek, mert Ő már nem fog indulni a választásokon, ekkor a polgármester helyettes Küller János volt. Én megkérdeztem, hogy miért gondolt rám, azt felelte, mert fél, hogy a fejlesztendő területek amik a Rendezési tervben ütemezésszerűen be lettek tervezve /első a Lazarét, második a 013, harmadik a Tücsök utca, negyedik a Malomdűlő, ötödik a Téglagyár ami még működő volt, magánérdekek szét fogják szedni, és ha Én bent vagyok a Testületbe, akkor biztos hogy meg fogom akadályozni! Míg élek nem felejtem el: 2002. szept.22. választások előtti utolsó Képviselő testületi ülésen, határozatban a Képviselők a Malomdűlőt és a működő Téglagyárat vonták Belterületbe! Jelentkeztem Képviselőnek és a programomba igen, az is benne volt, hogy egy év alatt rendet csinálok az Önkormányzatban! -5 szavazattal nem kerültem be a következő Képviselők közé! Az egészségem és 20 év munkája ment rá a Pilisborosjenőiekre!Az az érdekes, hogy az Önkormányzat Vezetői, a Lazarét VKT Vezetői, a Képviselők mind tudták, tudják, mert elmondtam Nekik és ennyi.Igyekeztek nagyon elfelejteni! Most értem, döbbenet, hogy milyen tengeri kígyót tudtak, tudnak a koncért kreálni, oda- vissza! 71. éves vagyok és Én már itt születtem Pilisborosjenőn, egy regényt tudnék írni a falú lakósairól! Úgy ismertek engem, “a nagy szájú”! Igen, amikor kinyitottam a számat, zengett minden! Igen,tiszta szívvel kinyithattam” mert sosem volt és van VAJ a fülem mögött” a tudásommal/ talentumommal/ ha jót nem tudtam cselekedni, rosszat sosem tettem! 2009-től visszavonultam minden közéleti dologtól, mert az egészségem és az Életem a legfontosabb! Azért, azóta is mindég informálnak, sőt van aki a véleményemet is kikéri, utána pedig a nagy csend! Gyomorforgató cikk, de az éremnek mindég két oldala van és szerintem, mind a két oldal NYAKIG benne van! Az Életbe Mindenki Megkapja, Előbb Vagy Utóbb Azt, Ami Jár Neki! El fog még egy darabig tartani az öldöklés és sárdobálás, ehhez kívánok sok erőt és egészséget!
Névtelen
2017-11-28 at 06:59
Jol atment az uzenet,tenyleg! Minek kommentel,akinek nincs agya?
Matyko-X
2017-11-27 at 20:22
Maga egyszerüen hülye.
Malomdülői lakos
2017-11-27 at 12:27
Fontos Cikk!
Malomdülőn Sáhó Tibort jól ismerjük.
Örülök, hogy a cikk által másoknak is sikerült kicsi bemutatni őt.
Ami engem zavar és a cikkben nem szerepel a Sáhó Tibor lakhelyéül szolgáló volt Malom épület körüli rendezetlen és az Önkormányzat hathatós segítségével máig eltakargatott viszonyok:
– Az ingatlanban több éve kereskedelmi szálláshely üzemel. Lakik ott vagy 40 ember életvitel szerűen. Az ingatlan nagy része emelt színvonalú munkás szállásként üzemel. Telt házzal. 3.000 Ft/nap/fő áron elvileg bárki által igénybe vehető. Az ingatlannak az üzemeltetőnek tudomásom szerint erre a funkcióra nincs engedélye. Sőt úgy tudjuk hogy a terület „tanya” besorolását évek óta el tudta intézni magának Sáhó Tibor. Tanya amin kereskedelmi szálláshely üzemel?
– Az ingatlan csatornázatlan. Az ingatlan közvetlen patakparti. Hova kerülhet a nagy tömegű szennyvíz a ami ennyi lakó után keletkezik ? Szippantós kocsit én még nem láttam.
– Honnan történik a vízvételezés? Ez engedélyezett? Bevizsgált minőségű?
– A keletkező kommunális szemét hova kerül? Hiányoznak a kukák.
– Tudomásom szerint nem csak szálláshely hanem vendéglátási szolgáltatást is igénybe lehet venni . Vajon erre vonatkozó engedélyek rendelkezésre állnak?
– Tanya besorolás ilyen épületnél? Miért? A tanya telek és építmény adómenetes . Úgy tudom Sáhó Tibor sem telekadót sem épületadót sem vendéglátás, kereskedelmi szálláshely utáni adót sem fizet. Mi fizetünk.
– Sáhó Tibornak sokat köszönhetünk. Valóban járhatóbbá tette a Malomdűlői utat. De valljuk be, hogy ennek legnagyobb haszonélvezője ő maga, hiszen Malomdűlő Kft lakópark és a üzemelő kereskedelmi szálláshely részére alapvetően szükséges a tűrhető minőségű út. Úgy tudjuk, hogy az út építési költség ennek ellenére több helyen -Önkormányzat ellen perkövetelésben és a közösségért végezett jótettek között , és a kifizetett Önkormányzati számlák között – is szerepel.
– Feszegethető az a téma az is, hogy az épületre a Hivatal mi alapján adott fennmaradási engedélyt az épületre. Pontosabban fogalmazva az elmúlt évek épület bővítéseire, felújításaira. Ezen kérdéskörben is érdemes lenne egy „független” hivatalnak vizsgálódnia.
Pistabá
2017-11-27 at 10:29
Nagyon jó cikk! Hűen tükrözi, hogy döntéshozóink mennyire semmibe veszik a képviselteik, megválasztóik véleményét a saját anyagi hasznukkal szemben. Remélem sikerül leváltani legközelebb ezt a kártékony bandát!
Gáspár Anett
2017-11-27 at 10:17
Újabb Sukoró-ügy kibontakozóban?
Névtelen
2017-11-27 at 07:35
Ja hogy a magyarországi svábok állnak a világháború mögött, ezt eddig nem is tudtam 🙂
Józsi bácsi
2017-11-26 at 20:03
Mindent tudni akarok. Kár, hogy nem tudsz semmit, de a komcsi propagandát sikerült elsajátítani a svábokról.
Véletlen egybeesés, hogy s.tibor a malomdűlőn akart megvásárolni egy nyaralót, amit a nyugdíjas bácsika nem akart eladni a nyaralóban véletlen tűz ütött ki, szerencsére s. úr ajánlata még állt. Szóbeszéd a Malomdűlőről..
ogyongy
2017-11-26 at 19:30
Bizony, ez a település lakóinak is a szégyene. Hogyan lehetséges, hogy a jeles polgármester ciklusokon keresztül garázdálkodhat? De legyünk őszinték, az elődeik sem voltak jobbak, persze ez nem menti fel a Küllert.
olszal
2017-11-26 at 18:49
Egyetértek az előttem szólóval!
Esvány
2017-11-26 at 16:11
Jönnek a választások, ha eddig nem is, de akkor el lehetne zavarni a pógármestert!
Anna
2017-11-26 at 15:06
Kitűnő cikk! Ezeknek az ország, környezet és emberrontóknak nem lenne elég fél Dunántúl, vagy Tiszántúl a bebörtönözésükhöz. Annyian vannak – még mindig. Pedig még örülhetnének is, csak azzal úsznák meg. Elképesztő!!!
KARY
2017-11-26 at 13:55
Ezekre a kádári diktatúra MSZMP-S majd átvedlett MSZP-s párttagokká élősködőkre is jellemző ,amit Gyurcsány mondott magára ,hogy jókor volt jó helyen, tehát loptak.
KARY
2017-11-26 at 13:59
Ezek a gyurcsányistikusan sorosusztikus balliberális pártok a saját maguk és a gazdasági migránsaik – akik a általuk betelepítésükre várnak – nem a magyardág érdekeiket képviselik.
Gáspár Anett
2017-11-26 at 13:30
A svábok itt csak építettek, gyarapítottak.
Szemben a “brókerekkel”.
Gáspár Anett
2017-11-26 at 13:27
El kell hajtani az anyjába az egész bandát.