Kötelezettségszegési eljárást indíthat az Európai Bizottság a német kormány ellen egy alkotmánybírósági ítélet miatt, amely szembeszegül az Európai Unió Bíróságával – jelezték a brüsszeli bizottság vezetői a német sajtóban vasárnap ismertetett állásfoglalásaikban.
A német alkotmánybíróság a napokban kihirdetett ítéletben önkényesnek és szakmailag vállalhatatlannak nevezte az Európai Unió Bíróságának az Európai Központi Bank (EKB) egy 2015-ben indított kötvényvásárlási programját uniós jogi szempontból kifogástalannak minősítő határozatát, és kimondta, hogy Németország csak akkor vehet részt továbbra is a kötvényvásárlások finanszírozásában, ha az EKB három hónapon belül igazolja, hogy a program nem jár aránytalan gazdaságpolitikai és államháztartási hatásokkal.
Ez azonban így nem helyes, mert uniós jogi ügyekben “az utolsó szót mindig Luxembourgban mondják ki”
– mondta az Európai Unió Bíróságának székhelyére utalva Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke egy lapinterjúban.
Az Európai Unióban a közösségi jog elsőbbsége érvényesül, ami azt is jelenti, hogy az uniós bíróság döntései valamennyi nemzeti bíróságra kötelezőek – tette hozzá az európai értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi lapban közölt interjúban. Megjegyezte: Lengyelországban bírálják mondván, hogy az uniós jog elsőbbségének elvére mindig csak Lengyelországgal kapcsolatban mutat rá, pedig a német alkotmánybíróság döntésével összefüggésben is “ugyanolyan egyértelműséggel” teszi ezt. “Az elv minden tagországra vonatkozik” – mondta Vera Jourová.
A FAS az alkotmánybírósági ítéletről szóló összeállításában kiemelte, hogy a cseh politikus az interjúban közvetve kötelezettségszegési eljárással fenyegette meg a német kormányt arra az esetre, ha nem az uniós bíróság, hanem a nemzeti szintű bíróság döntését követi.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba, legalábbis az Európai Parlament egy zöldpárti német képviselőjének, Sven Giegoldnak írt levelében, amelyet a címzett nyilvánosságra hozott. A bizottsági elnök ugyancsak kiemelte, hogy uniós jogi ügyekben “mindig az Európai Unió Bírósága mondja ki az utolsó szót”.
“Nagyon komolyan veszem az ügyet” – írta Ursula von der Leyen, aki a címzett szerint rekordgyorsasággal, két óránál is rövidebb idő alatt válaszolt kérdéseire. A bizottsági elnök ismertette, hogy részletesen elemzik a több, mint száz oldalas alkotmánybírósági ítéletet, majd az elemzés alapján mérlegelik a következő lépéseket, egyebek mellett a kötelezettségszegési eljárás elindítását.
Az Európai Bizottsággal szemben a lengyel kormány üdvözölte a német alkotmánybíróság ítéletét. A karlsruhei testület döntése “az Európai Unió történetének egyik legfontosabb ítélete” – mondta Mateusz Morawiecki kormányfő a FAS-nak. Az ítélet első alkalommal mondja ki világosan, hogy az Európai Unió Bíróságának nincs korlátlan hatásköre. Az Európai Unió működéséről szóló szerződéseket a tagállamok kötötték meg, és ők döntenek arról, hogy meddig tart a közös intézmények hatásköre. A határok kiterjesztésére irányuló kísérletek “önkényesek és veszélyeztetik a jogállamiságot” – mondta a lengyel miniszterelnök.
Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/EPA/Clemens Bilan
Kása mása
2020-05-10 at 20:02
Hullik szanaszét az EU. Csak sejteném, hogy ki fogja lekapcsolni a villanyt.
egon samu
2020-05-10 at 18:39
Igen, az EU-t érintö kérdésekben Luxemburg fogja az utolsó szót kimondani.
Utána Uschi vonderLeyen lekapcsolja a villanyt, bezárja az ajtót és az EU kulcsát eldobhatja…
A merkelisztáni legfelsöbb bíróság csak azt állapította meg, hogy az Európai Zentralbank az államok közvetlen pénzügyi támogatásával EU-egyezményt sértett évekig.
Tehát az EU intézményei nem tartották és tartják magukat a saját maguk alkotta szabályokhoz.
Már ez elegendö kellene hogy legyen az EU feloszlatásához….
Jóska
2020-05-11 at 09:15
Az indok megvolna rá, s mit szólnának egy több tagállam egyszerre történő kilépéséhez az Unióbó?
Szilárd Csaba
2020-05-10 at 18:16
Nyilvánvaló, hogy ebből az ügyből nem lesz semmi, miután a “függelemsértők” nem a lengyelek, nem mi voltunk.
Amúgy meg ideje lenne, hogy a tagállamok végre kimondanák, hogy az EU bírósága nem jogalkotó,hanem jogalkalmazó testület (természetesen ez igaz kell legyen a tagállamok bíróságaira is), amelynek nem megérzés, szimpátia, pártállás, hanem a valamely jogszabály szövege alapján lehet csak döntést hoznia, következésképp addig egyetlen állam sem marasztalható el pl. az emberi jogok megsértéséért, amíg az emberi jogok nincsenek tételesen az EU törvényeiben leírva.
Szokás mondani, hogy a bíró a törvények és a lelkiismerete alapján dönt. Ezzel kapcsolatban megint csak jó lenne közfelfogássá tenni, hogy a bírói lelkiismeret nem írhatja felül a törvény szövegét. A bírói lelkiismeret csak arra korlátozódik, hogy ha valamely törvénnyel nem ért egyet, azt ügyet nem tárgyalja (nem tárgyalhatja), vagy elhagyja a bírói pályát.
Tibor
2020-05-10 at 17:54
Eggyel több,vagy kevesebb. Németország az egyike azoknak az országoknak, melyek ellen a legtöbb kötelezettségszegési eljárás zajlik évek óta. Az első egyharmadnál lejjebb nem jutottak, Magyarország a mezőny fele tájékán kullog a németek után. Németország általában az első négyben benne van. 2017-ben pl. a második helyen szerepelt. És ők akarnak folyamatosan kioktatni másokat.
csakafidesz
2020-05-10 at 14:34
Színjáték az egész. Mutatni akarják, hogy nemcsak a kicsiket piszkálják. Álszent dolog, és csak porhintés.
Dodó
2020-05-11 at 09:10
Jó a meglátása. Szinjáték az egész. Álszent dolog, és csak porhintés. Viszont sok mindenre rávilágit egyben. Többek között arra, hogy kinek a kottájából játszik.
Na ez
2020-05-10 at 13:50
Sztálin és Hitler is internácikként mondták ki az utolsó szót , Európai Bizottság és az eu-s bírósága sem mások mint internácik.
gyozo2018
2020-05-10 at 13:42
Hajaj!
Aztán jól megijedtek, ugye?!
Amúgy meg is érdemlik.
Esik szét ez a szarbólvár kóceráj.
Csak sajnos nagy a veszély, hogy magával ránthat minden szereplőt.
Akik feladták az identitásukat, azokért nem kár.
Azokért kár, akikben még megvan a nemzeti kötődés és virtus.
Zolika Lassu
2020-05-10 at 17:42
Orsolya, ne hülyéskedj!
khm
2020-05-10 at 13:10
Bruhahahahaha!
“az utolsó szót mindig Luxembourgban mondják ki”
Ez szembemegy BÁRMELYIK tagállam önrendelkezési jogával!
Szerintem,SENKI nem köthetett ennyire szar szerződést az úniónak nevezett akármivel. Akkor sem,ha fekete öves hazaárulók voltak,mint a gennyesi-gyurcsányi kormányok sameszai.
Gáspár Anette
2020-05-10 at 13:47
Nem is kötöttek.
A jog a közös szabadkereskedelemre vonatkozik, de nem a belügyekre.
Visszafújt a budiszivattyú az EU-ra!
Hát mossák ki egymást, ha tudják.
Lám, amint róluk van szó és nem rólunk, menten létezik az alkotmányos
szuverenitás.