A lengyel és a magyar kormány bejelentette, hogy megakadályozza az elkövetkező hétéves időszakra vonatkozó uniós költségvetés és a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kezelését szolgáló újjáépítési alap elfogadását. Ennek feltétele, hogy az uniós intézmények megállapodásának megfelelően összekötik az uniós pénzek kifizetését és a jogállami feltételrendszer teljesülését – írja az Indexben az Európai Bizottság volt magyarországi biztosa.
A jogállamiság nemcsak a mai modern demokratikus politikai rendszerek tartóoszlopa, de az alkotmányosságnak olyan kritériuma, amelynek érvényesítése vagy érvényesítésére való törekvés végigkíséri az európai politikatörténetet. Nem meglepő hát, hogy az európai integráció kezdeti lépéseinél rögtön felmerült annak szükségessége, hogy a jogállamiságot az együttműködés alapértékei között jegyezzék. Így lehetséges, hogy az Európai Unióról szóló szerződés második cikke az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség valamint az emberi jogok tiszteletben tartása mellett a jogállamiságot is az alapértékének tekinti. Eszerint az európai államfejlődés utóbbi időszakának domináns szereplője a nemzetállam volt. Ehhez kötődik minden olyan fogalmunk, amely az elmúlt bő száz év politikai közösségeinek sajátja, mint például nemzeti szuverenitás, demokrácia, jogok és kötelezettségek egyensúly, vagy akár maga az alkotmányos rend. Ebbe körbe tartozik a jogállamiság fogalma és követelménye, amely – akárcsak előbb felsorolt társai – nem értelmezhetők nem nemzeti kontextusban, a nemzet mint politikai közösségi nyújtotta kulturális háttér nélkül – emeli ki az Index. A tagállamok vezetőinek válasza az Európai Unióról szóló szerződés második cikkének elfogadásával az aggódókéval ellentétes volt. Szerintük létezhet jogállamiság uniós szinten, mégpedig rögtön két irányban is. Egyrészt a jogállamiság uniós értékként elfogadása követelményként jelenik meg az európain intézményrendszer felé is, ezek egymás közötti viszonyait is úgy kell átrendezni, hogy azok megfeleljenek a jogállamiság követelményének. Másrészt pedig kötelezettségként létezik a tagállamok felé is, azaz a tagállamoknak maguknak is meg kell felelniük a jogállamiság követelményrendszerének, amennyiben az unió közösségének tagjai akarnak maradni.
Az Index kiemelte, az időben egymástól alig elkülönülő közép-európai és kelet-európai demokratikus átmenetek azonnal felszínre hozták a kontinens egyesítésének – mások szerint újraegyesítésének – álmát. Ennek legegyszerűbb, és az újonnan született demokráciák számára legkívánatosabb módja az Európai Közösség/Európai Unió bővítése és ezen országok csatlakozása volt. Azonban a poszt-szovjet és poszt-jugoszláv térség háborúi, az új államok, és általában a politikai átalakulással együtt járó régióbeli bizonytalanság mind nagyobb gyanakvást, sőt rémületet okozott az Európai Unióban. Korábbi ígéreteiket visszavonni már nem merték, ugyanakkor azok teljesítésétől is tartottak a tagállamok, amelyeknek vezetői elfogadták 1993-ban az úgynevezett koppenhágai kritériumokat, azaz azon a politikai és gazdasági feltételek listáját, amelyet a csatlakozásra való államoknak a teljes jogú tagság elnyeréséért teljesíteniük kell. A feltételek között első helyen szerepelt a jogállamiság követelménye is egyéb, a szerződés második cikkében szereplő alapértékekkel együtt. A bizottság 2014-ben elfogadta a jogállamisági mechanizmust, így az új eljárást akkor lehet a Bizottság részéről valamely tagállam ellen elindítani, ha az adott országban a Bizottság értékelése szerint a demokráciát rendszerszintű fenyegetés éri. Ebben az esetben a Bizottság és a tagállam párbeszéd keretében próbálja rendezni a vitás kérdést. Amennyiben sikeresek a tárgyalások, úgy megszűnik az eljárás. Ha fennmaradnak a nézetkülönbségek, akkor az eljárás hetes cikk szerinti eljárásba fordulhat át – írják.
A lap rávilágít, a mostani javaslat célja, hogy az uniós kifizetéseket és a jogállami kritériumok teljesítését összekösse. Az Európai Bizottság akkor indítja el az eljárást, ha egy tagállam esetében a jogállamisági keretek megsértését vagy annak kockázatát érzékeli, feltéve, hogy mind a megsértés, mind pedig annak kockázata kellően közvetlen módon befolyásolja, vagy súlyosan veszélyezteti az uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodását vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét. Az elsőrendű gyanúsítottként általában emlegetett Lengyelország és Magyarország nem tudja megakadályozni, hogy adott esetben velük szemben büntetésként felfüggesszék az uniós pénzek folyósítását, csak akkor, ha a maguk álláspontja mellé még legalább tíz tagállamot fel tudnak sorakoztatni, akik összesen az Unió lakosságának 35 százalékát alkotják. Ahogy az elmúlt években, úgy most is választhatná a két ország azt az utat, hogy esetről-esetre vívja meg a harcát az uniós intézményekkel és a többi tagállammal, azt próbálva bebizonyítani, hogy nincs több problémájuk a jogállamisággal, mint a tagállamok többségének. Az elmúlt napok bejelentéseinek fényében azonban úgy tűnik, hogy Lengyelország és Magyarország ez alkalommal más utat választ. Ez a tény a két ország egész Európa-politikáját új értelmezési keretbe helyezi. Eddig ugyanis, bár mindkét országnak voltak vitái az uniós intézményekkel, az integrációs folyamat általános irányát és értelmezését nem vitatták. Most a vétó kilátásba helyezése azt jelenti, hogy a két ország számára az európai integráció elérte azt a pontot, ahol már nem csupán ütköznek az ellentétes nézetek, de már nem is látnak közös alapot a vita rendezésére.
Lengyelország és Magyarország az intézményközi megállapodás elfogadását egyedül nem tudja megakadályozni, mert annak elfogadásához az Európai Parlamentben többség, a Tanácsban pedig minősített többség kell. Az Európai Unió hétéves költségvetéseként szolgáló többéves pénzügyi keretet és a gazdasági újjáépítési csomagot megvétózhatják, példátlan költségvetési válságot idézve elő ezzel. Külföldi politikusok és elemzők szerint a lengyel és a magyar politikusok csak blöffölnek. Fenyegetésükkel csupán kedvezőbb pénzügyi pozíciót akarnak kivívni maguknak, hogy aztán a többletforrásokért cserébe az utolsó pillanatban beadják a derekukat. Az egész vita leggyengébb pontja az, hogy mind a mai napig nincs a jogállamiságnak egy mindenki által elfogadott, nem vitatott meghatározása, mára, úgy tűnik, a lengyel és a magyar kormány számára már nem ez a probléma – írja az Index. Ebben a kérdésben nincsen pozitív végösszegű játszma: amennyit engednek az új megállapodásból érvényesülni, annyival csorbul a tagállami önállóság. Ennek megakadályozásáért pedig, úgy tűnik, a legmagasabb árat is vállalják.
Forrás: Index; Fotó: Twitter
Olajos
2020-11-18 at 08:17
Mindenki tudja, az ellenzékiek is,hogy Magyarországon jogállamiság van.Ezt legfeljebb néhány kommunista bíró-kövület szegte meg az elmúlt években.Hogy nem vesszük be a jogrendünkbe a feltétel nélküli bevándoroltatást,az eszement gender elméleteket, az a mi dolgunk.2/3-dal megválasztott vezetőink nagyon helyesen teszik ezt.Ha az utóbbi kettőben engednénk (ez pedig idővel romba döntené a Hazánkat!) lehetne itt akármilyen diktatúra,jogállamiatlanság, az nem érdekelné Brüsszelt!
hozzaszolo
2020-11-17 at 15:29
volna lehetőségünk
hozzaszolo
2020-11-17 at 15:27
Elméláztam ezen a jogállamiságon. Ezek szerint volna jelenleg is EU szabály szerint királyságot csinálnunk.
Ki is lehetne király?
Hát ugye először is születés jogán.
Aztán, mint ahogy kialakult a legerősebb törzs, vagy földesúr az erősebb jogán.
Aztán a Duna jegén is lehet kiáltani egy királyt.
Vagy másik nagy királyságból lehet importálni. Úgy tudom, az angol királyi házzal van is valami családi kapcsolatunk.
Aztán más ország királyát közössé tenni (lengyel-magyar királyság)
Aztán exportálni is lehet egy másik királyságból. Volt olyan, hogy német-római-magyar. Talán Nagy Lajos, mint példa. Vagy cseh-magyar közös király.
Át kellene nézni ezeket a lehetőségeket a jogállamiság ege alatt.
Aztán a királytalanítást is felvetném, mint közös jogállamisági követelmény teljesítése. Csehek, Detronizálás (kidobták az ablakon). Franciák, angolok, alacsonyabb rendűvé sorolás (egy fejjel), Köztársaság kikiabálásának követelése, pl. Hollandiában.
Vessük már fel ezeket a közös jogállamisági kritériumok tárgyalásánál.
hozzaszolo
2020-11-17 at 11:12
Bocs, akkor még talán 80 volt a max.
hozzaszolo
2020-11-17 at 11:11
a cselekmény társadalomra veszélyessége
Volt ilyen, pl a rendőr meg akart bírságolni éjszaka, mert a 90 helyett 100-al mentem (80-as évek), tök üres úton, hajnali 2-kor. Aztán említettem ezt a szabályt. Elengedett, bünti nélkül. De benne volt a Kreszben is. Aztán jött helyette VÉDA, meg objektív felelősség, meg minimális bírság összege kötelezően. A körülmény mindegy. De Halottak napján elhúzhatsz a tömeg között 50-el a temetőnél, az szabályos. Ha az út és látási viszonyok egyébként megfelelőek.
Ubul
2020-11-17 at 10:54
Javítva: “… nem Marx hülyíti az egyszerű embereket, hanem [..]”
Ubul
2020-11-17 at 10:49
És annak is itt lenne az ideje, hogy felnyissuk az emberek szemét. Hogy ráébredjenek, hogy nem babra meg a játék, s hogy a kommunizmus “kísérlete” járja be a világot. Hogy most ugyan nem Marx mélyíti az egyszerű embereket, hanem a Gyurcsányfélék, akik szintén milliomosként keverik a sz@rt. De NEM Teérted akarnák a hatalmat megszerezni. A frászt! Saját önös érdekük miatt.
Vízöntő
2020-11-17 at 10:49
Ugye ismerősen hangzó fogalom a cselekmény társadalomra veszélyessége?
Az 1930-a években Sztálin főügyésze találta ki. Bárkire, bármire ráhúzható volt, milliókat lehetett ezzel a váddal kivégzőosztag elé vagy akasztófa alá állítani, vagy csak egyszerűen a cellájában tarkón lőni.
A diktatúra meg mutathatta a bíróság ítéletét, csak azt hajtották végre, garantáltan jogszerűen!
Nagyjából ez történik az EU-ban, csak most a kornak megfelelő eszközökre finomítva és azokat használva, jellemzően nem közvetlenül az állampolgárokkal szemben, hanem a tagállamokkal szemben, azzal őket kényszerítve az állampolgáraik rendszabályozására, a “IV. Birodalom” intézményes elfogadására.
Mindig EU döntést emlegetnek, holott csak valamelyik intézménye bürokratái hozzák az ezt vagy azt, de valójában azok a bürokraták a német Merkelnek, a francia Macronnak, a holland Ruténak, vagy a különböző érdekcsoportoknak bokáznak, akik viszont vasmarokkal tartják kézben őket a háttérben!
A jogállam fogalmát, kritériumait, intézményeit kinek kellene meghatározni? Az Európai Tanácsnak! A vélemény -, a sajtószabadság fogalmát, kritériumait kinek kellene meghatározni? Az Európai Tanácsnak! Az eljárások során az EU Szerződések homályos pontjait kinek kellene értelmezni? Az Európai Tanácsnak, mindezeket azért mert az EU szerződések aláírói, ezért történeti értelmezésre jogosultjai a tagállamok VEZETŐI, akik az Európai Tanácsban ülnek!
De mindenkire kötelező tiszta fogalmak, kritériumok esetén lehetne EU-s intézményi diktatúra? Lehet, hogy akkor nem mi és a lengyelek lennénk az eljárások célpontjai, hanem a németek, franciák, hollandok, belgák, finnek és a svédek?
Nem lehet, hanem biztosan, de az meg nem engedhető meg, hiszen ők diktálják a piszkos táncot!
Na ezért pazar politikai teljesítmény a 2010 óta regnáló Orbán kormányok teljesítménye!
ómió
2020-11-17 at 10:42
Az efftársaknak a “gumifogalom” is elég! Abba bármit belehazudhatnak!
Gél
2020-11-17 at 10:03
Hogyan tudna az Európai Bizottság eljárást indítani valaki ellen, ha ő maga sem működik demokratikusan?
Az Európai Bizottság átláthatatlan, antidemokratikus, magyarellenes, lengyelellenes, antiszemita és végtelenül korrupt. Nem alkalmas arra, hogy számonkérhesse valakin a demokráciát és a jogállamiságot.
Kizárólag a népnek van joga számonkérni egy kormányon a demokráciát. A nép nem hatalmazta fel a tőle több ezer kilóméterre lévő átláthatatlan brüsszeli intézményt, hogy leváltsa a kormányát vagy visszatartsa a pénzét. Brüsszelnek pont annyi joga van beleszólni a magyar demokráciába és “jogállamiságba” és a migráns-befogadásba, mint a Fülöp-szigeteknek, Tádzsigisztánnak vagy a Seycelles-szigeteknek: semmi.
A népek barátságát fogadtul el, nem az impériumot. Nem szóltak, hogy provinciát csinálnak belőlünk, különbem sosem csatlakozunk. Mivel birodalmat építenek, tehát megszegik az európai szerződéseket, nekünk nem kell utánuk menni.
Királytigris
2020-11-17 at 09:47
hozzaszolo!
Fején találtad a szöget!
Ebben az EU-s katyvaszban ez a “jogállamiság” totális kudarc! Lehetetlen definiálni, ezért is próbálják a sorosi sameszek támadásra, országok zsarolására kihasználni.
hozzaszolo
2020-11-17 at 09:43
Az EU kitalálja, hogy elég lesz az, hogy az országok, Magyarország befizetnek. Kifizetés meg nuku. Ezt az innováció át vehetnénk mi is. Már mi sem fizetünk be. De a vámokat bevezetjük, mert az EU nem jogállam szerintünk. És a piacainkat is lezárjuk. Úgy jó lesz? És a 7-es cikkely szerint nem is szavazhatunk. Az ellenzéki képviselők se, az EP-ben. Az itthoni országgyűlésben pl. bevezetjük, hogy nem szavazhat az, aki megsérti az Országgyűlés tekintélyét, vagy bírságot kap a házelnöktől. Ha az EU-nál kell/lehet ilyen szabály, akkor a jogállamiság miatt nálunk is így kell csinálni. Mikor indít az EU ennek érdekében Mo. ellen eljárást?
hozzaszolo
2020-11-17 at 09:32
Jogállamiság Európában. Ez azt jelenti, hogy kolbászos, vajas, lekváros, zsíros, vinetés kenyeret egyben kell enni. Van király, nincs király, van alkotmánybíróság, nincs AB, ügyészség igazságügyminiszter alatt, vagy nem, bírókinevezés így meg amúgy. Kétharmados törvény, feles törvény ugyanarról. Sajtószabadság, német módon, francia módon, lengyel, magyar módon, médiafölény, stb. Akkor ha egyforma kell legyen, akkor tessék elővenni a nyaktilót, és a királyokat kiirtani, ugye a nőket is, lásd francia példa. Vagy nálunk kinevezni Orbánt királynak, a korona is megvan még. Hogy egyformák legyünk. No melyik legyen?
DOBI56
2020-11-17 at 09:31
Folytassuk az antiszemitizmussal.
A vezető Uniós országok mind megbuknának.
SpaceBug
2020-11-17 at 08:53
Folytassuk a cenzúrával.
A vezető Unó országok mind megbuknának.
SpaceBug
2020-11-17 at 08:48
Folytassuk a média fölénnyel.
A vezető Unó országok mind megbuknának.
Tuti
2020-11-17 at 08:29
Spacebug
Nem is kicsit! Itt, Angliaban az emberek TENYLEG csak suttogva mernek velemenyt megfogalmaznina Brexitrol vagy a bevandorlasrol!!!
Nagyon bizalmasan!!!
SpaceBug
2020-11-17 at 08:24
Kezdjük a szólásszabadsággal.
A vezető Unó országok mind megbuknának.
SpaceBug
2020-11-17 at 08:21
Ha, ha, olyan soha nem lesz…..
Akkor mitől lenne ostor belőle?