Az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra kiterjesztett kutatás során, összesen harmincezer, véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdeztek meg. Az eredmények alapján az európaiak többsége elutasítja a drasztikus, magas jóléti veszteséggel fenyegető klímacélokat – közölte a Századvég Gazdaságkutató Zrt. csütörtökön.
A gazdaságkutató összefoglalója szerint a 2030-as klímacélok emelésével – a jelenlegi 40 százalékos kibocsátáscsökkentési célérték 55 százalékra módosításával – kapcsolatos fő aggály, hogy nem készült olyan tagállami szintű, hiteles és nyilvános hatásvizsgálat, amely alátámasztaná a cél realitását és megbecsülné a szükséges intézkedések költségét. A tagállami hatásvizsgálatok eredményeit várhatóan 2021 nyarán hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság. A korábbi célok körüli tárgyalások és hatásvizsgálatok tanulsága az, hogy egy-egy százaléknyi különbség is jelentős terheket jelenthet a nemzetállamoknak, és így az európai polgároknak – hívta fel a figyelmet a Századvég.
A kutatás eredményei alapján az európaiak többsége, 56 százaléka szerint reális célokra van szükség, amelyek megvalósítása nem okoz jelentős terheket a polgároknak, és csak 35 százalékuk tűzne ki drasztikusabb célokat, akár jelentős jóléti veszteségek árán. A reális célokat támogató pragmatikus válaszadók aránya valamennyi visegrádi országban meghaladta az európai átlagot: Csehországban 68 százalék, Lengyelországban és Szlovákiában 61 százalék, Magyarországon pedig a válaszadók 74 százaléka ebbe a kategóriába sorolható, ami Lettországgal holtversenyben a tagországok között mért legnagyobb arány.
A klímavédelemre szánt források körüli egyik kiemelt jelentőségű vita a méltányosság értelmezéséről szól – jelezte a gazdaságkutató. Mint írták, a brüsszeli elit és a szennyező országok álláspontja szerint a magas károsanyag-kibocsátású országokban és régiókban nagyobb költséget okoznak majd az éghajlatvédelmi beavatkozások, így új forrásokat szükséges allokálni ezekhez a szereplőkhöz. Ezzel szemben a múltban jó környezeti teljesítményű tagállamok szerint elfogadhatatlan, hogy azok az országok, amelyek jelentős költségek árán sikeresen csökkentették kibocsátásaikat, keresztfinanszírozzák a korábbi potyautas viselkedésből gazdasági előnyt kovácsoló, sok esetben tehetősebb országokat. A kutatás eredményei rámutattak, hogy az európaiak 75 százaléka szerint a klímaegyezményben érvényesíteni kell a “szennyező fizet” elvét. Az EU tagállamainak egyharmadában, köztük Magyarországon az emberek legalább 80 százaléka inkább a szennyezéssel arányos teherviselést tartaná igazságosnak.
A Századvég összefoglalója szerint, ahogy azt az Európai Bizottság év elején publikált méltányos átállási mechanizmus javaslata is megmutatta, Brüsszel az egyre ambiciózusabb klímacélok zászlaja alatt jelentős mértékű forrást vonhat el a felzárkózó uniós tagországoktól, hogy központi kiosztás útján azt a szennyezéshez nagyobb mértékben hozzájáruló országokhoz irányítsa át. A kutatás eredményei alapján az európaiak 60 százaléka a források ilyen logikájú újraosztását morálisan elfogadhatatlannak tartja. Az elutasítók aránya valamennyi országban meghaladja az elfogadókét, a legmagasabb Ausztriában és Magyarországon, 74–74 százalék. A kérdés leginkább a skandináv országokat osztja meg.
Forrás: MTI; Fotó: Századvég
Blanka
2020-12-11 at 13:51
Futóbolondnak : az invazív növények a határtalan kereskedelemnek és túrizmusnak köszönhetők.Az őshonos állatoknak a zmezős beruházások,gyomírtás,vegyszerezés stb.az okozója.A tudósokat megvették,hiteltelenek.
Nézzük_magát_a_dolgot
2020-12-11 at 08:42
Véleményem szerint azok mondják könnyű szívvel, hogy életszínvonal csökkenés is bevállalható a klímahiszti oltárán, akinek van miből engednie. Ha a skandináv veszít pár százalékot a jövedelméből, akkor ezentúl nem három, hanem csak két hétre megy nyaralni a Kanári-szigetekre. Ugyanez az életszínvonal-csökkenés egy átlag kelet-középeurópainak azt jelenti, hogy keservesen megnehezül a lakáshoz jutás, a színvonalas öltözködés vagy a biológiailag teljes értékű táplálkozás. Hazai berkekben is azok a nagy szószólók, akik a plebsz adójából húznak semmittevésükért nagyvonalú állami fizetéseket, vagy azok a jövővel nem gondoló széplelkek, akik huszonéves korukban is a szüleiken élősködnek, és nem érzékelik a mindennapi szorító gondokat.
Lajos
2020-12-10 at 22:52
Jé a skandik beintettek a szintén skandináv hülye kislánynak!? Akkor durci lesz. El veszik a jövőcskéjét.
Magyar György
2020-12-10 at 21:02
Abszurd a cím is, hiszen éppen a klímaváltozás fenyeget drasztikus jóléti veszteséggel, ezt el kell kerülni.
Tudományos libsizmus
2020-12-10 at 20:39
Canadian Deplorable:
Az LMBTQ a harmadik.
Tudományos libsizmus
2020-12-10 at 20:38
Európa a legkisebb környezetszennyező. Aztán Európán ugrál mindenki. Mert hagyja magát.
Napóleon lassan az EU-ra mondhatja azt, amit annak idején a Habsburg birodalomra mondott: csak az nem tesz rajta erőszakot, aki nem akar.