Az 1956-os forradalom eltiprását követően Kádár János különutasként eladott politikáját, és a Nyugat ezirányú hiszékenységét vastagon kihasználta a hírszerzés, hogy a vasfüggönyön keresztül, magyar cégek segítségével nyugati technológiával lássák el a keleti blokkot. Ehhez persze olyan amerikai multicég is kellett, amely meglátta a piaci lehetőséget a szovjet országokkal való kereskedésben. Olyannyira, hogy éppen ezek a cégek segítették titkos dokumentumok átadásával kimosdatni az embargós technikai eszközök titkos beszerzésében élen járó Videotont, még saját hazájuk érdekeivel szemben is. Borvendég Zsuzsanna Az “impexek” kora című könyvéből sok mindenre fény derül a hidegháború technológiai versenyének titkaiból.
A szerző kiindulási pontja szerint 1944. március 19-étől, amikor Magyarország elvesztette függetlenségét, sem szuverén államról, sem szuverén titkosszolgálatról nem beszélhetünk, ráadásul a szovjet csapatok jelenléte még a rendszerváltás után is befolyásolta a titkosszolgálatok munkáját. Mint Borvendég Zsuzsanna fogalmaz,
a szovjet megszállás alatt lévő Magyarország titkosszolgálatainak működését nehéz lenne úgy tekinteni , mintha a nemzeti érdeket védő apparátus munkáját elemeznénk. Idegen fegyverek segítségével hatalomra került, totalitárius diktatúrát kiépítő párt parancsait teljesítették, vagyis a magyar társadalommal szemben jöttek létre.
Mint hozzátette, a titkosszolgálatok ezen időszakban egész jelenlétükkel a kommunista blokk fennmaradását szolgálták,
a rendszer internacionális, s nem nemzeti érdekek mentém működve, óriási gazdasági és erkölcsi károkat okozva az országnak.
A csempészet kommunista hagyomány
A szerző szerint a Kádár-kori hírszerzés szerepe éppen ennek a hozzáállásának köszönhetően válhatott kiemelkedő jelentőségűvé a keleti blokk titkos, embargós beszerzéseinek lebonyolításában és a COCOM-lista kijátszásában. E tiltott kereskedelem, Kelet és Nyugat titkos összjátéka különben minkét fél kölcsönös megelégedésével zajlott, és jelentős gazdasági visszaéléseknek is teret engedett. Amint Borvendég Zsuzsanna kifejti, ugyan 1944-től már léteztek pártvállalatok amelyek a bevételszerzés mellett a baloldali propaganda terjesztésében is oroszlánszerepet vállaltak, igazán előremutatónak az olyan, szintén a magyar kommunistákhoz köthető cigarettacsempészettel foglalkozó vállalkozások bizonyultak, amelyek szintén a pártkasszát gyarapították. A csempészet ugyanis az államosítás után is a párt illegális tevékenységének része maradt.
A tanulmány szerint a hidegháború az atomfegyverekhez köthető erőviszonyok miatt ismert módon műszaki versengésbe csapott át, amelyben a Szovjetunió is jól rajtolt kezdetben. Az űrkutatás terén elért eredményeik azonban a ’70-es, ’80-as évekre nyilvánvaló vált behozhatatlan hátránya a lényegesen rugalmasabb gazdaságú USA-hoz képest, amely később szerepet játszott a Szovjetunió felbomlásában. Annak azonban, hogy a keleti blokk gazdasági haláltusája olyan sokáig elhúzódhatott, nagy szerepet játszott az ellopott és lemásolt technológiai fejlesztések sokasága, amelyeket mind a titkosszolgálatok áldásos tevékenységének köszönhetett.
A szovjet hírszerzés vastagon kihasználta 1956-ot
A sors különös fintora, illetve a kommunista hatalom gátlástalan erkölcstelensége folytán az 1956-os forradalom és szabadságharc után szovjet parancsra létrehozott „gulyáskommunizmus” adta lehetőségeket vastagon kihasználta a moszkvai vezetés, sőt az egész keleti blokk. A „lazábban kezelt” Magyarország Nyugaton kialakított képe a hírszerzés számára komoly segítségnek bizonyult, hiszen a nyugati országok irányunkban rugalmasabban kezelték a bojkottot, ráadásul a magyar értelmiséget és szakembereket is tárt karokkal fogadták. Bár a hazai és a nyugati köztudatban másfajta kép él, valójában
a szocialista blokkból korábban elkönyvelt csehszlovák, román és lengyel gazdasági-politikai elit erős pártkontrollja és a társadalmaikban meglévő összetartó erő akadályozta a nemzetközi vállalkozói csoportok érdekeinek érvényesülését, ezzel szemben Magyarország önérdek érvényesítése, illetve az iránytó csoportok nemzeti identitása sokkal gyengébb volt.
Azaz az 1956-os forradalom rövid távon az elnyomóknak kedvezett, mert Magyarország kifelé különutasságát hangsúlyozhatta, miközben az ország vezetése éppen a leghűbb kiszolgálója volt a szovjeteknek. Kádár János sajátos magyar útja valójában hűen idomult Moszkva elvárásaihoz, miközben a Nyugat számára a keleti blokkon belül hazánk egy reformállamot testesített meg. Mint a szerző ezzel kapcsolatban megjegyzi,
az a tény sem zavarta meg a kádári Magyarország felszínes képének a kialakítását, hogy annak az embernek tulajdonították a merev kommunista ideológiával való szembemenetelt, aki éppen a forradalom szovjet fegyverekkel történő leverésének köszönhette hatalmát.
Kádár János e mesterségesen megkonstruált és szigorúan ellenőrzött különutas magyarországi rendszernek köszönhetően Nyugaton a legnépszerűbb politikussá vált, és ezt a képet a titkosszolgálatok többek közt különböző civil szervezeteken, sajtóorgánumokon keresztül erősítették is.
A multik hamar felismerték a gazdasági lehetőségeket a vasfüggöny mögött
Kádár népszerűsége új lehetőséget teremtett a kommunista blokk titkosszolgálati tevékenységére, így hamar felértékelődött a magyar hírszerzés szerepe is. A magyar szakemberek, kirendeltségek szerezték be, vásárolták össze a keleti blokk által leadott embargós alkatrészeket. A magyar hírszerzés azt is hamar fölismerte, hogy az NSZK nemcsak a legújabb technológiák alkalmazásában állt az élen, de előszeretettel adta azokat tovább hosszabb-rövidebb alkudozás után a magyar ügynököknek. A nyugati vállalatok ugyanis rájöttek, hogy a vasfüggöny túloldalán is vannak piaci lehetőségek, ahol egyes kifutó termékeket, licenszeket, használt gépsorokat értékesíteni lehetett. A titkos, tiltott kereskedelemhez is természetesen pénz kellett, így az illegális pénzmozgások koordinálása, az úgynevezett valutakitermelés és a pénzek útjának eltüntetése is mind a hírszerzés feladata lett. Előfordultak természetesen visszaélések is, amelyekről a Belügyminisztérium is tudott, ugyanakkor abból is látszik, hogy a felelősöket sosem ítélték el, és a fedett tevékenységeket igyekeztek titokban tartani.
Videoton, a nyugati technológia legnagyobb beszerzője
A kötet számtalan történetéből egyet, a Videotonét kiragadva kiderül, az eredetileg vadásztöltényeket gyártó cég titkos tevékenységei miatt többször is súlyos veszélybe keverte az amerikai-magyar kapcsolatokat. A Videoton az ’50-es évektől fordult a híradástechnika felé, míg később a számítógép fejlesztés és gyártás fellegvárává vált. Amikor a keleti blokkban is felmerült a technikai eszközök kompatibilitásának kérdése, a Videoton kapta meg a közös komputercsalád legkisebb tagjának tervezési megbízását, így közeledett tevékenysége a mikrotechnológiához. Mivel a Videoton a kezdetektől ellenállt az orosz technológiai nyomásnak, és csak a legjobb, nyugatit kívánta használni, ’70-es évekre a keleti blokk legnagyobb embargós beszerzőjévé vált. A nyugati technológia beépítésének végfelhasználója maga a Szovjetunió volt, amely hadiiparába integrálta azokat. A Videoton, hogy titkos ügyleteit minél egyszerűbben bonyolíthassa, 1969-ben megszerezte a külkereskedelmi jogot is, ekkor épített ki szorosabb kapcsolatot a korban az IBM egyik riválisának számító Control Data Corporation-nel (CDC). A multicég akkor fordult a keleti blokk felé, amikor riválisai komolyabb előnyre tettek szert az USA-ban és a nyugati piacokon. A cég bécsi irodáján keresztül hozták be az embargós termékeket, és építették be azokat magyar gépekbe, majd szállították a Szovjetunióba.
Intel 8080
Mivel Amerikai éberen őrizte a COCOM-listát, amely a keleti és a nyugati világot elválasztó gazdasági-technológiai vasfüggönyként funkcionált, természetesen szemet szúrt a CDC közeledése a keleti blokkhoz. A céget emiatt az amerikai hírszerzés is igyekezett kihasználni, hogy feltérképezhesse a szovjet technológiai fejlettségét. A CDC még egy amerikai elektronikai szakkiállításra is meghívta a Videotont, ahol több terméket is megvásároltak elemzés céljából. Ekkor fedezték fel az egyik Videoton készülékben az Intel 8080 mikroprocesszorát, amely diplomáciai bonyodalmak egész sorát indította el, utóbbi ugyanis az egyik legszigorúbb embargós terméknek számított. Az USA szenátusi vizsgálóbizottságot alakított az ügy kivizsgálására, a Videotont pedig feketelistára tették, amely közvetve az egész keleti blokk, de főleg a Szovjetunió számára volt kellemetlen. Az amerikai külügy azt a feltételt szabta, hogy a Videoton a teljes beszerzési láncot fedje fel, ennek átadása esetén azonban végleg kompromittálta volna magát a magyar vegyesvállalat, így hónapokig tartó huzavona indult. A magyar hírszerzés ráadásul azt is megtudta, hogy az amerikaiak tudomást szerezek arról, hogy a Videoton termékeinek alkatrészeit a Szovjetunióban hadászati célokra használják fel, ami még jobban elmélyítette a botrányt.
Az ügy megoldását végül a pénzügyi érdekeit előtérbe helyező multik szolgáltatták, a CDC és a Dataproducts cégek képviselői ugyanis átadtak egy dokumentumot a Videotonnak, amely az USA exportellenőrzésére vonatkozó gyakorlati tudnivalókat tartalmazott. A titokban átjuttatott információk alapján a magyar félnek lehetősége nyílt a kiskapuk megtalálására. A Videoton ennek alapján próbarendelést adott le, hogy bebizonyítsa, az USA kereskedelmi ellenőrzései hiányosságainak köszönhetően juthat technikai eszköz a keleti blokkba. Az amerikai kereskedelmi attasénak végül el kellett ismernie, hogy a rendszerben van a hiba.
További érdekes adalékokat
Borvendég Zsuzsanna „Az „impexek” kora” [NEB, Budapest, 2017] című könyvében találnak.
Kezdőkép: NEB
Pozitív Visszacatolás
2021-02-12 at 17:32
A mikroelektronikai vállalat nem azért gyulladt fel…
Nagyobb bűne volt, mint a 8080 ellopása…
Gyorsabb sejtprocesszort fejlesztettek, mint az amerikai… A Lloyds duplán fizetett, de meg kellett igérni, hogy nem épül újjá… Ez volt a helyzet a Lézer Kutatóintézettel is.
gabor7th
2018-01-08 at 10:38
A digitális korszaknak hála, a technológiai és üzelti titkok lopása nagyobb mint valaha:
http://ujtechkor.blog.hu/2017/07/13/a_digitalis_gazdasag_segiti_az_ellensegeink_versenykepesseget
Alexxx
2018-01-08 at 04:25
Valamit méltóztatnak elfelejteni. A nyugati katonai fejlesztések két-három év múlva megjelentek a civil szférában. A szovjetek még 10 év múlva sem adták át. Élt egy mérnök itt a házunkban, már 20 éve meghalt. Nos ő az NDK-ban dolgozott, közös műszaki, stb. megoldásokon. Sokszor elment Moszkvába is. Anno kérdeztem tőle, hogy a ruszkik tényleg nagyon le vannak-e maradva? Kedves mosollyal azt felelte, hogy a katonai technikájuk egyáltalán nincsen lemaradva. Olyan dolgokat tudnak, hogy a civil emberek nem is sejtik a létezésüket. Amikor kijelentettem, hogy mégis az amcsik mentek előbb a Holdra nevetett. Csak annyit mondott erre (többet nem mondhatott) hogy a Föld körül keringő műholdak azok amelyek igazából fontosak.
Lukács
2020-03-13 at 19:40
A mérnök úr műholdakkal kapcsolatos megjegyzése azt hiszem egyértelmű. Minden azokon múlik. A fegyverek irányítása, hírszerzés, helymeghatározás, de még Suleimani vezérelt drónnal való kilövése is. Ezért akadályozza az USA tűzzel-vassal a nagy hatótávolságú rakéták tulajdonlását. Azokkal elérhetők a műholdak is. Ezek nélkül minden NATO tagország semmit sem ér és ezt természetesen nem adják ki a kezükből. Évekig akadályozták, azt is, hogy az EU saját GPS műholdat lőjön fel. Csak a SZU , (később Oroszo.) volt képes velük lépést tartani. “Annak idején” untuk azokat a híreket, melyben a SZU bejelentette, hogy fellőtték a Kozmosz sok ezer… valahányadik számú műholdat. Akkor nem igazán értettük ennek jelentőségét.
Gáspár Anett
2018-01-07 at 19:32
Gáspár Anett. Bocs. ?
Névtelen
2018-01-07 at 19:31
Erről vég nélküli sorozatot lehetne futtatni.
Mint arról is, hogy magy feltalálókat hogyan fosztottak ki a főnökeik és síbolták ki a találmányt az országból jó pénzekért.
Pl. a 70-es években nyugatról “csempészték” kilószámra a sportolók és mások az almaszappant FA szappant, klf citromos és narancs zselészappant, melyekről az a hír járta, hogy eredetileg itthoni magyar kutatók találmányai voltak.
A tudományos életben is működött a maffiahálózat.
KARY
2018-01-08 at 01:55
Névtelen ez igy van ahogy irod ,a költészet és többi művészet igazi tehetségei nagy részük mikor már meghaltak ,akkor lesznek elisnerve ,lényegében én is adtam egy múzeumnak ma már többségében nem pótolható – nagy részben – gyűjteményemet ,az állam ,de főleg a múzeum azóta is nagy ivben szarnik rám.Mi vagyunk azok aki nem vagyunk “jókor ,jó helyen”.
Alexxx
2018-01-07 at 18:27
Legyünk őszinték! A legnagyobb volumenű technológia “lopás” az NDK-n keresztül történt. De a dolog jellege folytán ez az egész oda-vissza működött. Az amcsikat is nagyon érdekelte a szovjet repülőgépek hajtóműve..
KARY
2018-01-08 at 01:44
Alexxx igaz amit irsz , a HI TECH ÉS IT hirekben is irnak róla ,hogy USA Japán ,Koreai ,Német , ….. is mind egymástól lopnak is,perek garmadát inditják egymás ellen.Biróság dönt és úgy fizetnek egymásnak mint a katonatisztek ,van amikor peren kivül megegyeznek.
johannes
2018-01-07 at 17:51
Bocsánat, hogy a kibic megszólal. De átéltem. Itt a nagyobb jelentősége a magya r koponyáknak volt. Jött be technológia – a Múszaki Könyvtár udvarában laktak “az ipari kémeknek” csufot kollégák. Minden elérhető dokumentációt begyújtöttek, még a posta cenzurától is. Aki ismerte őket, és valami könyv kellett, amitől félt, hogy lenyelik, de neki is kellett – tudományos könyvekről volt szó, vagy gépek kezelési utasitásairól – egyszerúen saját cimére feledta és beszólt nekik, hogy ezt meg azt várom. Akkor onnen értesitették, mikor mehet érte (addigra lemásolták), volt ugy, hogy egy komplettz gyári szervizkönyvet kaptak ajándékba egyik nyugati géphez: a nyugat berlini ocskapiacon lehetett 5 nyugatnémet márkért megvenni az egész halmot és kb ugyanannyi volt a postaköltség. Dec eszközök meg bécsből jöttek, szépen megszervezve. Adómentes jövedelem volt, aki megtehette, annak megérte.Különben Magyarországon a DEC eszközöket jobban ismerték mint kinn a gyártóik. Szolnokon és a SZTAKI-ban tömörültek a szakemberek. Amikor az embargot hivatalosan is feloldották és a DEC megjelent itthon is legálisan, akor lett nagy meglepetés a nyugatiaknál, és nálunk az előny a nekik végzett bérmunkában.
Az Intel processzort különben két helyen is lemásoltak. Egyik a robotron M -titkos -üzemében, a másik a Mikroelektronikai vállalatnál.(annál, ahol felgyújtották rejtélyes emberek, amikor üzemszerűen kezdett volna el termelni. Részleges tartalékja volt Gyöngyösön. Jól is működött, csak az a baj volt vele, hogy lábkiosztása más volt. Metrikus. Igy amikor egy nyugati foglalatba kellett betenni akkor lehetett csipeszel hajlitgatni a lábakat, vagy mint a KFKI-ban, csináltak egy adapter közdarabot… érdekes, de a műszakiak között emberibb világ volt.Nem a papir, hanem a tudás számitott ezekben a körökben.Munkaként meg egyenértékú volt, hogy magyar, szovjet vagy lengyel esetleg NDK-s a megrendelés. a Mászaki kihivás volt a lényeg, hogy meg tudjuk csinálni
Alexxx
2018-01-07 at 18:33
Jó, hogy szólsz a Robotronról!
http://www.robotron.eu/webportal
Szerényebben:
“Robotron, database specialists”
Igen, ma is működik és nem képeslapokat árúsít a piacon.
Tomi
2018-01-07 at 16:51
Az írónő egész komoly fantáziával rendelkezik.
A Műegyetemen tanult fiatalok elektromos vezérlés témában olyan előnyben voltak a világ mérnökeivel szemben amit nagyon ki tudott használni a szocialista blokk.
Pl.magyarok tervezték az üdítőautomata,gyémánt válogató gépek,automatizált gépsorok elektromos vezérlését.
Ezen dolgok beállítása közben fejben memorizálták a komplett technológiát,gépsorokat.
Hazatérve itthon megrajzolták és a szocialista tömb országai számára legyártották.
en
2018-01-07 at 17:25
Ezt is megetettek veled Tomi . Libsi agymosas !
KARY
2018-01-08 at 01:31
TomI KÉPES VAGY AZT IS HAZUDNI ,HOGY SZEMÉLYI SZÁMITOGÉPEKET ITT ALKOTTÁK MEG A SZOFTVEREKKEL EGYÜTT .NA NE.HA NEKED AZT IROM HOGY COMODOR 64 ……
KARY
2018-01-07 at 15:51
Ki is termelte magának a kádári diktatúra a naplopó ,népen élősködő MSZ(M)P ,DK és ma is általuk termelődő párttitkárjaikat és csicska bandáikat.
KARY
2018-01-07 at 15:56
Csicska elvtelen talpnyaló csürhéire költötte a kádári diktatúra ,a dolgozó emberek adómilliárdjaikat ,ahelyett hogy az számítástechnikai szakemberek képzésére költötték volna.
Névtelen
2018-01-07 at 18:11
Adómilliárdok? Ez biztos?
Gáspár Anett
2018-01-07 at 19:35
A dolgozók 99,99%-a állami alkalmazott volt. A fizetésüket eleve úgy állapították meg.
A maradék kegyelt “maszek” mind adócsaló volt.
KARY
2018-01-08 at 01:25
Névtelen a párttitkárokat és csicskáikat miből fizették és ma is miből fizetik ? Főleg ha kórházba kerülnek ,ingyen utaznak 65 év fölött ők is ,nyugdijprémcsit nem küldték vissza ,nagy szart dolgoztak a hazai gazdaságért.
Gáspár Anett
2018-01-08 at 08:12
Ez az MTV-Rádió-Filmgyár viszonylatban is közszájon forgott.
A kommunisták között voltak a legádázabb antiszemiták. (Most a munkásőreik a Jobbik szimpatizánsai). A mi párttitkárunk ironikusan “telezsídiónak” nevezte az intézményt.