Még “nem halott” a 2015-ben Bécsben megkötött nemzetközi megállapodás az iráni atomprogramról – jelentette ki Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter szerdán, egy Újdelhiben rendezett biztonsági konferencián, hozzátéve: nem biztos abban, hogy egy új egyezmény, amelyre Donald Trump amerikai elnök is áldását adná, tartós lehetne.
Boris Johnson brit miniszterelnök kedden azt javasolta, hogy ha az Egyesült Államoknak nem kell a többhatalmi megállapodás az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról és ellenőrzéséről (Joint Comprehensive Plan of Action, JCPOA), akkor új egyezményt kell kötni a perzsa állammal.
Ha ez a megállapodás nem kell, akkor váltsuk fel egy másikkal, váltsuk fel egy Trump-egyezménnyel
– fogalmazott Johnson a keddi BBC-interjúban, azt hangoztatva: valahogyan mindenképp meg kell akadályozni, hogy Irán nukleáris fegyverre tegyen szert. Trump a Twitteren reagálva egyetértett a “Trump-egyezményre” vonatkozó brit felvetéssel. Zaríf szerdán azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem tartotta magát a 2015-ös megállapodásban vállalt kötelezettségeihez, és kilépett az egyezményből.
Volt egy megállapodásunk, amelyet az Egyesült Államok felmondott. Ha kötünk egy Trump-egyezményt, az meddig fog tartani?
– tette fel a kérdést az iráni külügyminiszter. Hozzátette, hogy a jelenlegi egyezmény az elképzelhető lehető legjobb megoldások között van.
Az Egyesült Államok 2018-ban mondta fel a megállapodást, amelyet Washington mellett Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország és Kína írt alá Iránnal. Trump a múlt héten felszólította az egyezményt aláíró európai hatalmakat arra, hogy szintén vonuljanak ki a JCPOA-megállapodásból. Kedden a német külügyminisztérium bejelentette, hogy a teheráni vezetés kihágásai miatt Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság közösen elindította az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodás vitarendezési eljárását. A három ország jelezte: a megállapodás valamennyi – Washington távozása után megmaradt – részese világossá tette az egyezmény iránti tartós elkötelezettségét. Azonban Irán részéről is ugyanilyen elkötelezettségre van szükség, ezért a teheráni vezetésnek vissza kell térnie a megállapodásban kijelölt útra, és vissza kell vonnia mindazon intézkedéseket, amelyeket Washington lépésére válaszul 2019 júliusa óta megtett – figyelmeztettek. Zaríf erre reagálva közölte, hogy Irán válaszolni fog a három európai ország felvetésére. Megjegyezte: az atomalku sorsa Európán múlik.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek
Lajtai János György
2020-01-15 at 20:54
A józan emberek pedig ebben az agressziv iszlám csőcselékben nem hisznek !!!
márko
2020-01-15 at 11:21
A mostani iráni vezetésről nagyon kínos olvasnom
MERT
Iránban egy beteg ideológia van hatalmon
ki ezt nem érti nagyon gondolja meg
ÉS mindig hazudik
MELY
Reza Pahlavi eltávolításával került hatalomra,
azonnal a ( hadsereggel + gárdával ) megerősítette hatalmát,
1000 milliárd dolláros pénzeket korlátlanul használ,
közel keleten politikailag + fegyverestől beavatkozik
/
ÉS
1000 milliárdokkal fejleszti a nukleáris fegyvert,
rakéták már biztosítva
MELYT
majd “emberi hiba okoztával” Izraelre két atombombát kell dobni (Tel Avivra egyet)
/
Ezeket az 1000 milliárd dollárokat régen
normalitásra lehetett volna használni
Hesslerezredes
2020-01-15 at 11:15
Sokáig volt bennem némi szimpátia a magyar őstörténet alapján a perzsák iránt. Mára ez elenyészett: a mai Irán egy degenerált, teokratikus, latorállam, amit el kell takarítani az emberiség se..géről, mint egy bűzös kelést. Mondom: az Államot kell eltakarítani, nem a perzsa népet!!