Magyarországon az IT-szakemberek 43 százaléka menne külföldre egy jobb munka reményében, jóval többen, mint az egyéb területeken dolgozók, ahol 35 százalékos ez az arány – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), egy nemzetközi HR-hálózat, a The Network, és a Profession.hu közös kutatásából.
Az MTI-nek elküldött felmérés szerint a magyar IT-szakemberek mobilitása messze elmarad a nemzetközi átlagtól, globálisan ugyanis 67 százalékuk nyitott a külföldi munkavállalásra. A magyar informatikusok hagyományosan is népszerű kivándorlási célpontokat választanának: Ausztriát, az Egyesült Államokat vagy Németországot.
A kutatás szerint az IT-szakemberek 80 százaléka egyetemi végzettségű, 68 százalékuk férfi – Magyarországon 75 százalékuk. Az IT-szakemberek elsődlegesen nem startupoknál, hanem leginkább nagyvállalatoknál akarnak dolgozni. A magyar válaszadók 76 százaléka alkalmazott, 11 százaléka szabadúszó, 2 százaléka gyakornok.
Az IT-szakemberek megtartása nehéz a kutatás szerint: 39 százalékuk kevesebb, mint 2 évet dolgozik egy munkahelyen. A nemzetközi Decoding Digital Talent kutatás során a BCG és a Profession.hu Magyarországon több, mint 12 ezer munkavállalót, köztük 673 IT-szakembert kérdezett meg. A felmérésben globálisan több, mint 366 ezren vettek részt, közöttük közel 27 ezer IT-szakember.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
Dani
2019-05-23 at 18:42
Abból nagyon nagy baj lennel. mivel körülbelül 50%os a lemorzsolódás, így azok akik nem végzik el sok milliós adóssággal kezdik az életüket (Szerintem nem hiányzik az országnak még évi pár ezer/tízezer milliós adósságú ember).
Ellenben azoknál akik megfelelően tehetségesek (Azaz jellemzően akik jobb előképzettséggel rendelkeznek és jobb iskolákból érkeznek) eddig is elég jellemző volt a külföldön való tanulás (hollandiában és dániában minimális díjjal, ha nem ingyen lehet tanulni). Ugyanakkor azoknak akik külföldön tanulnak a nagyrésze nem jön vissza, mivel a többség már egyetem mellett kap olyan munkalehetőségeket amik miatt jobban jár ha marad.
Valójában a legjobb tipp az a “nagy számok törvénye”, mivel azok akik ittmaradnak és elvégzik, azok járulákai és adói nagyon rövid idő alatt különbözetben visszahozzák a képzés költségét. Így még ha csak a töredéke marad itt, akkor is ha elég embert lehet képezni ez a munkaerőpiacon megoldhat dolgokat.
Ugyanakkor érdekes kérdés hogy milyen okból van ez a jelentős elvándorlás. Gyanítom hogy a hazai startupok rossz teljesítményével lehet kapcsolatban.
polizza
2019-05-23 at 12:25
Dani!
Akkor egy olyan összeget kell megállapítani, ami nyomós.
Mondjuk az orvosképzési költségek kétszerese. Mindenkire. Azt már meggondolnák.
Ha már hazaszeretet nincsen bennük annyi.
Aki meg akarja őket – idegen ország, külföldi cég / eu-s is!!! – az fizesse meg. Ha kifizette, viheti.
Áron
2019-05-23 at 09:52
Az Usa ban havi 2 millio a fizetes??Chikagoban egy 45 nm2 lakás bérlete 5000 dollár.Ennyit a fizetésekröl.
Dani
2019-05-23 at 18:30
Ettől még a hazai oktatás árai nem nőnek…
Áron
2019-05-23 at 09:51
Itt Svédországban nyulat lehetne velük fogatni annyian vannak.
S nem is biztos hogy többet keresnek mint Magyarországon.Tapasztalatot szerezni nem árt kimenni egy kicsit de a legfizetettebb állásokat ugyis a hazaiak kapják.
polizza
2019-05-23 at 08:13
Ha kifizetik – vagy fogadó államuk, vagy munkáltatójuk kifizeti – a magyar közösségnek a rájuk fordított képzési költségeket, akkor mehetnek.
Na meg ha saját maguk fizették a taníttatásuk teljes költségét.
Akkor sincs ugyan jó véleményem róluk, hisz elvettek helyet olyanok elől, akik maradnának és ennek az országnak dolgoznának.
Természetesen ez ne csak a magyarokra legyen érvényes, hanem mindenkire, oda-vissza, mert úgy igazságos.
antilibsi
2019-05-23 at 08:42
A hallgatókat már az elején két kategóriába kellene sorolni:
1) saját költségből tanulók (készpénz vagy diákhitel a teljes oktatási költségre)
2) állami költségen tanulók, akiknek a tandíj adósságként jelenik meg, amelyet mindaddig nem kell visszafizetni, ameddig nem hagyják el az országot. Itt lehet egy elévülési idő, pl. 15 év, ami után már nullára csökken az adósság. Esetleg csökkenhet az adósság időarányosan is az elévülési idő alapján.
Dani
2019-05-23 at 08:56
Sajnos nagyon roszúl látjátok a dolgot. Az informatikiksuok elvi képzési költsége FÉLÉVENKÉNT (a nagy létszámú szakok miatt) pl BME-n kb 120-200e forint körülre jön ki. Idehaza ezzel a szakkal HAVI 500e – 1.3 milliót lehet keresni a statisztikák szerint. Külföldön (pl usa) az átlagos bér havi 2 millió. Tehát egy megfelelően motivált diplomás informatikust egy pillanatig nem a képzés költsége fog visszatartani, ennek visszafizetése nem jelent gondot.
Ellenben idehaza iszonyatos hiány van a szakmából és az ipar többi ága is nagyon épít rá. (Egyébként ezeken a szakokon hiába az emberhiány nagyon kevés az állami támogatás és sok esetben nincs lehetőség a modern technológiák bemutatására emiatt)
Netta
2019-05-23 at 08:57
1000/1000‼️
Netta
2019-05-23 at 08:59
Dani!
Akkor, reménykedjünk, hogy azért téma az agyelszívás, mert változtatni akarnak.