Törökország katonákat küld Katarba – az erről szóló törvényt a török parlament szerda este fogadta el, két nappal a Katar politikája körüli öböl menti válság kirobbanása után – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség. A törvényhozás még 2015-ben hagyta jóvá azt a Dohával kötött megállapodást, amelynek értelmében Törökország Katarban katonai támaszpontot alakít ki egy szélesebb körű védelmi egyezmény részeként.
A mostani döntés értelmében a szerződésnek két pontja vált törvényerejűvé: a török katonák állomásoztatása az arab országban és a csendőrképzési együttműködés. A Hürriyet török napilap értesülése szerint a lépés nem csak a török szárazföldi erőt érinti, de a légierőre, valamint a haditengerészetre is kiterjed. A kontingens feladata a közös gyakorlatozások mellett az lesz, hogy növelje Katar védelmi képességeit, továbbá, hogy hozzájáruljon a terrorszervezetek ellen vívott harchoz. A Karar című kormánypárti török napilap szerdán arról számolt be, hogy a szerződés végrehajtása keretében Ankara akár 5000 fegyverest is küldhet az arab országba, hiszen a bázist ennek a létszámnak megfelelően tervezték. A támaszponton, amelynek az építése már megkezdődött, jelenleg 200 katonai tanácsadó teljesít szolgálatot.
Hétfő reggel óta már kilenc ország (Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Egyiptom, Líbia, Jemen, Mauritius, a Maldív-szigetek és Mauritánia) jelentette be, hogy megszakítja, Jordánia pedig azt, hogy alacsonyabb szintre helyezi diplomáciai kapcsolatait Katarral. Arra hivatkoztak, hogy Doha terroristákat támogat és beleavatkozik a belügyeikbe. Közülük több állam további intézkedésként megszakította a tengeri és a légi közlekedést is Katarral, és kiutasították az Arab-öböl nyugati felén fekvő állam diplomatáit és állampolgárait. Törökország szoros kapcsolatot ápol Katarral, különösen gazdasági és katonai értelemben, ugyanakkor jó viszonyban van más öböl-menti monarchiákkal, köztük Szaúd-Arábiával is. Recep Tayyip Erdogan török államfő keddi beszédében támogatásáról biztosította Katart, azonban hangsúlyozta azt is, hogy minden tőle telhetőt megtesz az öböl menti diplomáciai válság rendezésére.
Forrás: MTI. Vezető kép: Reuters
algohun
2017-06-08 at 09:47
Azt hiszem ez egy kis túlzás jelenleg több tucat háború van és polgárháború és egyik sem jelent világháborút. Ha arabok verekednének egymással az semmit sem jelent kivéve ha a nagyhatalmak belepiszkolnának.
Bár gyanús nem mondom hogy ha a terrorizmussal érvelnek akkor mögöttük az USA súg. Az már zűrössebb
Akkor jöhet a harmadik öböl háború.
Az is kell a fenének.
Szóval a fegyvergyárosoknak meg a bankároknak jó üzlet.
medvefalvy
2017-06-07 at 22:04
Mennyi eszehagyott a sivatagi nyárban: összehoznak egy új, frissebb és kiterjedtebb Közel-Közép-Kelet Háborút.
Nosza, 100 millió zombi indul útnak észanyugatnak. Számuk – jó muszlim szokás szerint – 20 évente duplázódik, bárhol is vannak, ideértve a Holdat is.
Küldjétek a Niedermüllert, vigyen csípőfogót, párizsis kenyereket meg a pokrócokat.
Bassza meg, hogy 70 év nyugalmunk volt, és kezdődik minden elölről.