A japán kormány kedden úgy döntött, hogy a helybeliek és a szomszédos országok aggodalmai ellenére a sérült fukusimai atomerőműben felgyülemlett radioaktív vizet kezelés után a tengerbe engedik. A tokiói székhelyű, atomenergiával foglalkozó Polgári Bizottság ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a kormánynak határozottan el kell kerülnie a trícium kibocsátását, mivel a tengerbe engedendő vízben lévő trícium továbbra is radioaktív.
Szuga Josihide miniszterelnök kormánya azt követően hozta meg határozatát, hogy eltelt egy évtized az ország legsúlyosabb, a Fukusima-I atomerőműben bekövetkezett atomkatasztrófája óta. A létesítményt üzemeltető Tokyo Electric Power Co. (TEPCO) várhatóan két év múlva kezdi meg a víz tengerbe engedését. A vállalat hatalmas tartályok százaiban több mint 1,2 millió tonna vizet tárol a helyszínen, akkora mennyiséget, amellyel mintegy ötszáz olimpiai úszómendencét lehetne megtölteni. Az üzemeltető szerint jövő őszre elfogy a tárolásához szükséges kapacitás, bár a helyi tisztviselők és egyes szakértők másként vélekednek. Az erőmű hat reaktora közül háromban magolvadás következett be, miután 2011 márciusában erős földrengés és az azt követő szökőár tönkretette az áramellátó és hűtőrendszerüket. Azóta az üzemeltető a három reaktorba vizet áramoltatva hűti a megolvadt fűtőelemeket.
A a tríciumot nehéz kivonni a vízből
A telephelyen a sugárszennyezett vizet fejlett folyadékfeldolgozó rendszerrel kezelik, de a tríciumot – a hidrogén egyik radioaktív izotópját – nehéz kivonni a vízből. A tervek szerint a tríciumos vizet addig hígítják, amíg a radioaktivitása 1500 becquerel alá esik, ami a japán biztonsági előírások által megengedett koncentráció negyvened része, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ivóvízre vonatkozó irányelvének hetede. A kormány és az üzemeltető szerint a trícium alacsony koncentrációban nem káros az emberi egészségre. A tríciumot azért tartják viszonylag ártalmatlannak, mert sugárzási energiája túl alacsony ahhoz, hogy a radioaktív részecskén átjussanak a bőrön. Más atomerőműveknél is bevett gyakorlat, hogy az óceánba engedik az izotópot kis koncentrációban tartalmazó hűtővizet.
Hevesen bírálják a japán kormányt
A tokiói székhelyű, atomenergiával foglalkozó Polgári Bizottság ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a kormánynak határozottan el kell kerülnie a trícium kibocsátását, mivel a tengerbe engedendő vízben lévő trícium továbbra is radioaktív. A kormány döntése heves bírálatokat és erős ellenállást váltott ki belföldön és külföldön egyaránt. Hirosi Kisi, a japán halászati szövetkezetek vezetője szerint a kibocsátás teljesen elfogadhatatlan. Hangoztatta, hogy az ügyben tiltakoztak a kormánynál. Hirosi még a múlt héten, a kormánydöntés megszületése előtt tárgyalt a miniszterelnökkel, és elmondta neki, hogy szervezet teljes mértékben ellenzi a lépést. Civil csoportok és egyes szakértők bírálták a japán kormányt a terv magyarázatának és a konszenzusépítő erőfeszítések hiányáért.
A kínaiak is aggódnak
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet helyi részlege közölte, hogy a csoport határozottan elítéli a kormány döntését, mivel az teljesen figyelmen kívül hagyja a fukusimai emberek jogait és érdekeit, valamint Japán tágabb környezetét és az ázsiai-csendes-óceáni régiót. A kínai külügyminisztérium a hivatalos weboldalán kedden közzétett közleményben súlyos aggodalmát fejezte ki, és hangsúlyozta: Japánnak nem lenne szabad önkényesen az óceánba engednie a sugárszennyezett vizet, amíg erről nem jutott megállapodásra az érintett országokkal és a nemzetközi közösséggel, valamint nem merítette ki minden más, biztonságos megoldás lehetőségét. Peking az általa egyoldalúnak tartott döntés megvalósítása esetére ellenlépéseket helyezett kilátásba.
Dél-Korea bekérette Japán szöuli nagykövetét
A dél-koreai külügyminisztérium kedden bekérette Japán szöuli nagykövetét, hogy tiltakozzon a fukusimai erőműben tárolt víz tengerbe engedése miatt. A fukusimai katasztrófát követően többen – köztük Kína, Tajvan és Dél-Korea – még mindig korlátozzák a japán mezőgazdasági és halászati termékek behozatalát. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ezzel egy időben támogatta az alacsony koncentrációjú tríciumos víz tengerbe engedésének tervét. A szervezett főigazgatója, Rafael Grossi szerint a terv tudományosan megalapozott, és összhangban van a nukleáris iparban világszerte bevett gyakorlattal. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma a tokiói bejelentést követően úgy vélekedett, hogy Japán mérlegelte a lehetőségeket és a hatásokat, továbbá megtartotta az átláthatóságot döntésével kapcsolatban.
Tíz évvel ezelőtt, 2011. március 11-én kilences erejű földrengés rázta meg a szigetország keleti partvidékén fekvő Fukusima prefektúrát. A rengést követő szökőárban csaknem húszezer ember vesztette életét, s a természeti csapás a világ egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófáját idézte elő az ottani atomerőműben. Az energiaellátás és a hűtőrendszer leállása miatt három reaktorban magolvadás ment végbe, ami hidrogénrobbanások kíséretében történt, és súlyos környezetszennyezéssel járt. A folyékonnyá vált radioaktív fűtőanyag átégette a reaktor védőburkolatát. A tönkrement reaktorok hűtéséhez folyamatosan szivattyúznak, de a víz a reaktorfalban lévő repedéseken át elfolyik a föld alatti helyiségekbe és a talajvízelvezető-rendszerbe. Ezt a sugárszennyezett vizet folyamatosan átszivattyúzzák az erőmű területén lévő hatalmas acéltartályokba, amelyek tárolókapacitása egyre csökken.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Majama Kimimasza
T J
2021-04-14 at 00:59
Akkor FAO 61 és 67 körzetekben fogott halat továbbra sem érdemes venni. A halkészítményeken jól olvasható, sárga háttérszínen fekete felirattal van feltüntetve a fogás helye. A panírozott halrudacska készítmények és a 3000 Ft/kg alatti tengeri halak szinte mind onnan valók.
https://i.pinimg.com/originals/34/39/45/343945a9ef0f58cf47ef212284baeab7.jpg
moliere
2021-04-13 at 17:50
Lehet, hogy élőszereplős godzilla filmet akarnak forgatni viccet félre téve a japánok nem tudom hogy hova kellett volna, hogy atomerőművet építsenek, az egész ország szubdukciós zóna fölött van.
Attól még lehet. A gond a hely megválasztása volt. Gondolom máshol drágább lett volna, megcsinálták a világ végén, ahol nem volt hely magasabbra vinni. Valahol olvastam, hogy a japán agy csak a normál helyzetekre működik jól. A rendkívüli helyzetekre náluk ott a hősiesség. Ez baj.
csupán1vélemény
2021-04-13 at 14:43
az azóta történtek ismeretében egyáltalán nem biztos hogy csernobilban kisérleteztek,játszottak vagy
bénáztak…(lehettek akiknek nem jött olyan rosszul-és láss csodát 3 év múlva mi történt..?)
khm
2021-04-13 at 13:43
Királytigris!
Paks akárhányat is építhetnénk,egy azonban hátráltathatja ezt. A HŰTŐVÍZ (a Duna vízhozama) VÉGES! Pláne aszályos nyáron.
Szabó László
2021-04-13 at 11:53
Ott hibáztak, hogy tektonikai törésvonalon, a szubdukciós zóna kellős közepén emeltek atomerőművet. A többi már fátumuk volt.
Lárifári
2021-04-13 at 11:33
Itt valami félre van írva. A becquerel a radioaktivitás mértékegysége.
Amiről itt szó van, az az aktivitás-koncentráció, melynek mértékegysége becquerel/liter.
Különböző országokban eltérő Bq/liter határértékek vannak megállapítva az ivóvízre, elég nagy szórással. Pár példa: Japán 60000, Ausztrália 76000, Oroszország 7700, USA 740, Svájc 10000, a WHO 7000-ről 10000-re emelte. Eu-ban 100, de a finnek különcködnek 30000-rel.
Amúgy meg aggódik bárki is, amikor különböző fényvisszaverő tárgyak mellett él, esetleg ilyen tárgyakat fogdos a hétköznapokban (jelzőtáblák, nyomógombok, fegyverek irányzékai, játékok és egyéb cuccok)? Ugye nem? Az olyan jó, és természetes.
Csak szólok, nagy részük Tríciumot tartalmazhat.
Hesslerezredes
2021-04-13 at 11:01
A japcsik mindenáron Godzillát akarnak a valóságban is….