Kína – új szuperhatalomhoz méltóan – a napokban rendezi meg az Egy övezet, egy út kezdeményezés csúcstalálkozóját. Ezen a találkozón köttetnek meg azok a megállapodások, amelyek majd meghatározzák a világgazdaság jövőjét. Ezért vitte magával Orbán Viktor miniszterelnök a fél kormányát, hiszen Magyarország ezekből a döntésekből nem maradhat ki. Cikkünk azt járja körbe, hogy a protokolláris események mögött valójában mire érdemes figyelni? Valójában mi történik?
A kínaiak megadják a módját annak, ha vendégül látják a világ 37 országának vezetőt. Az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés csúcstalálkozójára érkező küldöttségeket a császárkori Pekingre emlékeztető pompával igyekeznek lenyűgözni a vendéglátók. A meghívottak közt ott találjuk Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, de megjelent Vlagyimir Putyin orosz elnök vagy Recep Tayyip Erdogan török elnök is. De engedtessék meg nekünk, hogy minket a magyar kormány tevékenysége érdekeljen. Két hete járt Kínában Varga Mihály pénzügyminiszter, most pedig a kormányfő mellett ott volt a küldöttségben Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter, és Palkovics László, az innovációs miniszter. Kis túlzással a „fél magyar kormány” Pekingbe utazott. A nagy létszámú küldöttség kiutazásának nyilván valami más oka is van, mint az, hogy kimenjenek és egy banketten beszélgessenek egy jót a világ vezetőivel.
Gyorsvasút és 5G
A látogatásnak két fő oka van magyar részről. Az egyik az 5G-technológia és a hozzá kapcsolódó IoT- (internet of things) alkalmazások, a másik a Belgrád-Budapest vasútvonal. Mindkettő nagy üzlet, és a következő évek hazai gazdasági fejlődését alapvetően meg fogja határozni. A vasútvonal ügye már évek óta húzódik, és most úgy tűnik, hogy végre-valahára meg is indul a kivitelezés. Célja az, hogy a Szuezi-csatornán keresztül hajóval érkező, Európába özönlő kínai árut Szaloniki kikötőjében átrakhassák vonatokra, és úgy szállítsák tovább Nyugat- és Észak-Európába. Ez jó üzletnek tűnik, mert Magyarország a tranzitdíjakból tetemes bevételekre tehet szert, hiszen a tervek szerint a forgalom egy részét Csepelen fogják hajóra pakolni és a Dunán továbbszállítani Németország irányába, vagy vasúton halad tovább Ausztria és Szlovákia irányába. Ez újabb bevételeket jelent majd a magyar cégeknek, tehát egy ilyen vasúti fejlesztés kétszeres haszonnal fog járni. Ez bőven fedezni fogja annak a mintegy 2 milliárd dolláros hitelnek a kamatait, amelyet a kínaiak nyújtanak a Belgrád-Budapest vasútvonal megépítéséhez.
Csúcstechnológiai kilátások
Ám ennél izgalmasabb kérdés az 5G és az IOT. Ez a kifejezés tulajdonképpen azt takarja, hogy a jövőben a gyárak önvezérlő robotjait, a városi közlekedési eszközöket vagy éppenséggel a háztartási gépeket nagy sebességű internettel kapcsolnák egymáshoz, és így teljes rendszereket lehetne egy központból irányítani, amely hatalmas hatékonyság-növekedést tenne lehetővé. Legalábbis ez az idea, amelynek azonban a megvalósulása ma még eléggé kétséges. Mi, magyarok egészséges kárpát-medencei szkepticizmussal tekintünk rá, mondván, „majd meglátjuk”. Ez a következő évtizedek nagy üzlete is lehet, ám kiderülhet az is, hogy csak egy lufi, amely kipukkad. De akárhogy is lesz, már most is nagy pénz van benne. A világ nagy cégei és a kormányok zsákszám öntik bele a pénzt az ilyen fejlesztésekbe. Nap, mint nap olvasni az önvezérelt autókkal és gépekkel kapcsolatos lelkendező tudósításokat. Szóval akármi is lesz az IoT kifutása, mindenképp érdemes beszállni. Kimaradni nem lehet belőle, és akik az élen haladnak, akár tetemes nyereségre is szert tehetnek a végén. Majd kiderül, de egy biztos, hogy „aki mer, az nyer”.
És ebben a fejlesztésekben Kína van az élen. Az IoT-ben az USA perpillanat a sor végén kullog, míg Európa és Japán alkotja a középmezőnyt. A németek nem is állnak olyan rosszul, hiszen a Siemens-Bosch cégszövetség rengeteg olyan szabadalommal rendelkezik, amelyek a jövőben még nagyon sokat érhetnek. De az élen toronymagasan a kínai cégek tanyáznak, köztük a zászlóshajó, a Huawei. Ez a cég már ma a világ legnagyobb távközlési berendezésgyártója, ők a legjobbak az 5G-s mobilhálózatok fejlesztésében. Nemrégiben mutatták be például az új LiteOS operációs rendszert, amelyet direkt az IoT-ra fejlesztettek ki, és amely lehetővé teszi, hogy az intelligens tárgyak kommunikáljanak egymással. Gőzerővel folyik a szabványosítás, vagyis az a harc, amely eldönti, hogy a világ melyik ország szoftverét alkalmazza majd. Az amerikaiak szintén beszálltak ebbe a versenybe, és az Apple, a Google és az Amazon szintén saját architektúrát fejleszt, de az élen egyértelműen a kínaiak vannak: a már említett Huawei mellett a Tencent, a Xiamoi és az Alibaba is saját megoldásokkal rukkolt elő.
Ezt a versenyt majd a világ szuperhatalmai lejátsszák egymás közt; a kis Magyarországnak az lehet a célja, hogy ebből a lehető legtöbb hasznunk származzon. Mivel a kínaiak a piacvezetők, ezért velük is együtt kell működni, sőt, velük a leginkább. Bár érdemes megemlíteni, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter a közelmúltban nemcsak Kínában járt, hanem ellátogatott az Amazon központjába is. Igaz, hogy az “amcsik” kissé le vannak maradva, de ez nem lesz mindig így. Úgy tűnik, hogy egyre több pénzt fektetnek az IoT-be, és idővel majd felzárkóznak. Tehát velük is érdemes jóba lenni. Ezen kívül a német Siemens nemrégiben nyitott egy szoftver fejlesztő céget Budapesten, amely szintén az IoT-hez kapcsolódó projekt. Szóval mindhárom erőközponthoz igyekszünk utat találni, és próbáljuk megtalálni benne a saját hasznunkat.
Nemzetstratégiai gondolkodás
Nem tudom, hogy észrevették-e, hogy a magyar kormány milyen tudatosan szervezi és építi a kapcsolatokat és szövögeti a szálakat. Tulajdonképpen ezt a tevékenységet nevezik a politológusok megvalósuló nemzetstratégiának. Tudatosan építik fel a nemzet jövőjének gazdaságát, és igyekeznek a világgazdaság fordulataihoz alkalmazkodni. Egyszer már nemcsak a lemaradók szemszögéből nézzük a világ dolgait, hanem igyekszünk az új trendek kialakításában részt venni, és amennyire lehet, az élbolyba kerülni. Sajnos Magyarországnak erre Trianon óta sok lehetősége nem volt. Mi általában csak a vigaszágon tudtunk versenyben maradni. Néha azonban még ott se. Most azonban változhat a helyzet, és egy új világgazdasági korszakba az élmezőnyből startolhatunk.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
illiberal
2019-05-07 at 22:43
Végre egy értelmes hozzászólás. Igazad van. Miért kell nekünk most önként lefeküdnünk a kínai komcsiknak??? Már így is elég ferdeszemű lebzsel Magyarországon. Nektek politikai kalandoroknak tényleg Magyarország az első???
a Tenkes kapitánya
2019-04-29 at 11:51
Bejelentették: óriási beruházásokra készül Magyarországon a kínai multi.
Akár egymilliárd euró értékben valósítana meg energetikai fejlesztéseket Magyarországon a kínai China National Machinery Import&Export (CMC) nagyvállalat – olvasható az Innovációs és Technológiai Minisztérium mai közleményében. A társaság regionális központját is hazánkban tervezi létrehozni. Az együttműködést megalapozó egyetértési megállapodást Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Ruan Guang, a CMC vezérigazgatója írták alá 2019. április 25-én, Pekingben. A Digitális Selyemút kétoldalú Akcióterv kölcsönös elfogadásával új lendületet kapnak a magyar-kínai digitális fejlesztések is.
A CMC és leányvállalata az elmúlt években több tízmilliárd dollár értékű beruházást valósított meg nemzetközi szinten, jelentős részben az energetikai szektorban. A társaság Közép-Európa legnagyobb naperőművének építését végzi Kaposváron mintegy 32 milliárd forint értékben. A cég már minden engedélyt megszerzett, a közelmúltban kötött szerződést a szükséges földterület megvételéről, jelenleg a kivitelezés előkészítése zajlik.
A CMC a kaposvári projekt előkészítése és engedélyezése során szerzett tapasztalatai alapján sikeresnek ítéli meg a magyar felekkel való eddigi együttműködését. Ezért kész további energetikai beruházások megvalósítására is Magyarországon a megújuló erőművek, távfűtőművek és a kapcsolódó hálózatok terén, összesen akár 1 milliárd euró értékű saját forrásából.
A nagyvállalat szándékai szerint hazánkban hozná létre regionális központját, az irodából 16 közép- és kelet-európai országban tervezett fejlesztései projekt-előkészítési és -menedzsment feladatait irányítaná.
Palkovics László az aláírás alkalmából egyeztetett Lu Yiminnel, a CMC anyavállalata, a China General Technology Group vezetőjével is. A tárgyalópartnerek áttekintették a jövőbeni együttműködés lehetséges területeit és a kaposvári naperőmű kivitelezésének részleteit.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar kormány kiemelten kezeli a fotovoltaikus rendszerek fejlesztését, a 2018. évi kb. 700 MW beépített kapacitást öt éven belül 2-3000 MW összteljesítményre kívánják növelni. Az egyetértési megállapodás lehetőséget nyit megújuló alapú erőművek létrehozására, a hagyományos tüzelésű erőművek átalakítására, az energiatárolás fejlesztésére, a központi fűtési rendszerek felújítására, fejlesztésére és hatékony működtetésére is.
Palkovics László és He Lifeng, a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság elnöke a két ország miniszterelnökeinek jelenlétében írták alá a Digitális Selyemút együttműködési megállapodáshoz kapcsolódó akciótervet. A három évre szóló dokumentum egyszerre segíti elő a magyar és a kínai digitális gazdaság fejlődését. Az információs összeköttetést szolgáló Digitális Selyemút fejlesztésének erősítéséről 2017-ben jött létre együttműködési megállapodás a magyar és kínai felek között. Az új akcióterv ennek átfogó kereteit tölti meg szakmai tartalommal.
Az aláírók vállalják, hogy megvitatják és beazonosítják az elsőbbséget élvező projekteket, saját vállalataikat a kétoldalú kooperációs igények kielégítésére ösztönzik, előmozdítják a csereprogramokat, kiállításokat és egyéb digitális gazdasági eseményeket. A felek egyetértettek abban, hogy kiemelt szakterületként a Dolgok Internete (Internet of Things) témakör alkalmas leginkább a közös munka folytatására, elmélyítésére.
Ha valóban megvalósulna ez az 1 milliárd euró értékű beruházás(sorozat), azzal az elmúlt időszak egyik legnagyobb beruházójává válna Magyarországon a CMC, hiszen értékét tekintve a debreceni BMW-projekttel vetekedne.
Zöld Marci
2019-04-29 at 11:43
Mindenféle származás elmélettől függetlenül teljesen nyilvánvaló, hogy az eurázsiai-turáni íjfeszítő lovas kultúra az ősforrás számunkra.
Nem értem, hogy a Hunor-Magor ősregénk, miért van annyira a bögyében a globalistáknak?
Naprózsa
2019-04-28 at 21:50
Végre hasznot húzhatunk a geopolitikai hátrányunkból. Ugyebár mi vagyunk az egyetlen hegyek-völgyek megmászása és keresztben folyó vizek mint nehezítő tényezők nélküli legkönnyebb szárazföldi út Ázsiából Közép-Nyugat Európába. Eddig csak a hódítók trappoltak át rajtunk, ittuk is levét rendesen, úgyhogy most végre szedhetünk vámot is azért, hogy itt leledzünk a központi medencében, akár útpálya, akár vasút, akár gáz-olajvezetéket tekintjük.
Kis nép lévén és testvéri nagy ország védelmi hálója hiányában nincs is más lehetőségünk, mint mindenkit érdekeltté tenni abban, hogy befektetéseit védve ne engedje, hogy bárki leigázzon.
Abban is egyetértünk, hogy a víztisztításban, árvízvédelemben mint medencében gyakorlatot szerzett ország lévén élére álljunk e fejlődő technológiának. Gratula ezekért a felismerésekért Varga Mihályéknak.
Bár az iránt lehetne egy kis szkepticizmusunk, hogy jól járunk-e azzal, ha Afrika, Ázsia barbárjainak vizet szerzünk, és nem hagyjuk, hogy elfertőzött vizeiket igyák vissza, mert mi adunk nekik víztisztítót.
Ugyebár a járványokat megakadályozó oltásokat is rájuk erőltettük, meg tömtük beléjük a segélyeket. Lám sikerült is felszaporítani e lusta bagázst, hogy most már minket akarjanak lezülleszteni és elfoglalni…
Ne vegyük be ezt a libsi mesét, hogy azért jönnek a muzulmánok, merthogy “vízválság van, és szomjaznak”.
Lófütty! Ha szomjaznának, akkor nem tudnának osztódással szaporodni, hisz máris szomjan haltak volna! Meg érdekes, hogy csak a muzulmánokat érinti a globális felmelegedés és vízválság, ugye? Merthogy Afrikából is ők özönlenek, s nem a keresztények.
Úgyhogy a híradóban emlegetett “segítünk a szomjazó elmaradott népeknek” mese helyett legyünk csak észnél: Ha inni akartok, fizessétek meg a találmányainkat és berendezéseinket” elvet tartsuk szem előtt. Afrika nekünk még soha nem küldött semmi segítséget, ergo nem tartozunk semmivel nekik. Vizes berendezéseket nem jótékonykodásból, szigorúan fizetségért cserébe adunk!
zizu
2019-04-28 at 18:16
Most ennek van itt az ideje. A gazdaságot erősíteni, s jóban lenni mindenkivel, akivel lehet.
Akivel meg nem lehet, azt meg keményen a helyén kezelni.
Magyarország nem bírja a háborúskodást, s ez a kormány ennek szellemében dolgozik.
Csak így tovább!
Gáspár Anette
2019-04-28 at 15:03
Mit tudhatunk az ujgur testvéreinkrl?!
zolatiguszti
2019-04-28 at 15:29
Pl azt hogy ők muszlimok és a muszlimizmus felül ír mindent.Még a családi köteléket is, lásd becsület gyilkosságok.Így vaszeg nem az újgur esók lesznek a nyerők Európában a jövőben.Tetszettek volna épeszű vallást választani.