Nem szükséges Oroszországot bevonni a hegyi-karabahi konfliktusba, most arra kellene inkább összpontosítani, hogy Törökországot tartsák távol tőle – jelentette ki Armen Szárkiszján örmény elnök a France 24 nevű francia közszolgálati hírszolgáltatónak adott interjúban.
Semmi szükség Oroszország bevonására a konfliktusba. A hegyi-karabahi örmények már bebizonyították, hogy meg tudják védeni a földjüket. Ahelyett, hogy bevonnánk Oroszországot vagy bármilyen harmadik országot (a konfliktusba), inkább arra van szükség, hogy kizárjuk belőle Törökországot, amely destruktív szerepet játszik ebben az ügyben”
– mondta Szárkiszján.
Az Oroszországgal való kapcsolatot illetően az örmény államfő kijelentette, hogy Moszkva hosszú évek óta Örményország szövetségese, és az is marad, a két ország között bizalmas kapcsolat áll fenn. A hegyi-karabahi konfliktusban szemben álló felek, Örményország és Azerbajdzsán – amely egyes jelentések szerint Törökország támogatását élvezi – orosz közvetítéssel korábban arról állapodtak meg Moszkvában, hogy október 10-én humanitárius fegyvernyugvás lép életbe a foglyok és a halottak kicserélése érdekében. De már aznap a fegyvernyugvás megsértéséről számolt be az azeri és az örmény fél.
Október 17-én az azerbajdzsáni és az örmény külügyi tárca arról tájékoztatott, hogy másnap új fegyvernyugvás lép életbe. Ennek ellenére a harci tevékenységek folytatódtak, az egyezség megsértésével egymást vádolták. A harcok szeptember 27-én újultak ki Hegyi-Karabahban. Azerbajdzsánban és Örményországban hadiállapotot vezettek be, mozgósítást rendeltek el. Mind Baku, mind Jereván 1988 óta vitatja a Hegyi-Karabah hovatartozását, amikor is a régió bejelentette elszakadását Azerbajdzsántól. Az 1992-94 között vívott harcokban Azerbajdzsán elvesztette ellenőrzését a terület felett.
Forrás: MTI
Lárifári
2020-10-21 at 11:19
@ zolatiguszti2020-10-21 at 03:18
Pont azért írtam, hogy próbálja elterelni a figyelmet a belső problémákról. Megy az erőfitogtatás, próbálja a néppel elhitetni, milyen hatalma van az országnak és hozzáteszi Allah segítségével. Ezek mellett bebörtönzi azokat, akik a válságról beszélni mernek.
Viszont meg fogja kapni, ill. már kapja is a segítséget. Ugyanis amíg a felszínen szankciókkal sújtják, addig egyre több nyugati cég (ruházati-,textilipari, autó-,haszongépjármű-,mezőgazdasági gépgyártók, konzervipar) alapít vegyesvállalatot törökországban török cégekkel, ezzel export lehetőséget adva az országnak és csökkentve a munkanélküliséget. Befektetnek a válság ellenére, mert rájöttek, jóval közelebb van, mint Kína és a bérek jóval a kínai alá csúsztak.
A migrikre, ha akadozva is, azért kap némi támogatást az EU-tól.
Jó pár fegyver gyártására licensze van, plusz a saját fejlesztései. Mind polgári, mind katonai célra gyártottból szépen exportál.
A 22-es csapdája. Ha befullad tejesen a gazdaság, akkor Törökország is mingránskibocsájtó ország lesz. Ha feljön a k.kiból, akkor folytatja a destabilizálást a térségben, ami sok egyéb káros hatása mellett szintén növelné a migrációt.
zolatiguszti
2020-10-21 at 03:18
Lárifári :
Csak a 20% os Török infléció na az meg a folymatosan fogyó valuta tartalék évek óta nem az nem röhög a markába, hogy meddig fogja bírni Erdogan a kardcsörtetést ami ne hoz semmit nekik?
A Görögökkel Ciprusnál, az Örményekkel és a Szírekkel….+ migrik költsége…
Lárifári
2020-10-20 at 20:11
@ PG2020-10-20 at 18:34
Javasoltam korábban is, hogy tanulmányozza a történelmet!
Az örmény népirtás jóval az első vh. előtt több lépcsőben elkezdődött.
1. 1894-1896. kis-ázsiai keresztények megsemmisítésére irányuló politikai törekvések.
2. 1909. Keresztény örmények és keresztény asszírok lemészárlása, 3 nap alatt 40 ezer halott.
3. 1915-1917. A törökök támadták meg az oroszokat 1914-ben, behatoltak Örményországba, Bakuig szerettek volna menni, de az oroszok tönkrevágták őket. E vereséget írták a örmények rovására, mondván támogatták az oroszkat. 1914. és 1915. több ezer rabot helyeztek szabadlábra és alakítottak belőlük különleges alakulatot. Velük hajtatták végre nagy részben az örmények Törökországból történő kitelepítését, valamint lemészárlását előre tervezetten. 700-800 ezer halott.
Ezekről szól az örmény népirtás.
Amiről Ön ír, az az 1920-as török-örmény háború, mivel a törökrök aláírták a sevres-i békeszerződést, melyet 9 nap múlva fel is rúgtak. A háború az alexandropoli békével ért véget, minek következtében Örményország elvesztette területének több, mint felét, a maradék pedig szovjet fennhatóság alá került.
Jóska
2020-10-20 at 20:09
Az örmény elnököt az eszéért nem fogják elrabolni.
PG
2020-10-20 at 18:34
Attól, hogy keresztények, még nem kell hasra esni előttük, mert éppenhogy egy bajkeverő nemzet. (Görögkeleti vallás van náluk) Viszont az azeriek pedig a türk nemzetközösséghez tartoznak, vagyis távolról rokon népek. Mindez nem számít, mert a mostani ellentmondásos helyzetet éppenhogy az örmények okozták, amikor katonai erővel elfoglalták hegyi karabahot, s elüldözték onnan az őslakos azerieket. (1992-1994 között) (kb 800 ezer és 1 millió közötti embert). Akkor még Azerbajdzsánnak nem volt elég katonai ereje ahhoz, hogy megvédje magát. Az első világháború után pedig Törökországot támadták meg, de a törökök leverték őket, mint vak a poharat. (Ezt mondogatják népirtásnak)