Napjainkban sok szó esik a körforgásos (más néven körkörös) gazdaságról, ugyanakkor a fogalmat meglehetősen nagy bizonytalanság övezi. Ürge László, a DBH Investment Zrt. ügyvezető igazgatója és a Pannon Egyetem címzetes egyetemi tanára a Green Policy Centernek készített elemzésében a körforgásos gazdaság működésének közérthető bemutatására törekszik, aminek terén már hazánk is megtette az első lépéseket. Július elsejétől tilos a legtöbb egyszer használatos műanyag forgalmazása, emellett számos pályázat és együttműködés születik a körforgásos gazdaság hatékony kialakítására.
A körforgásos gazdaság nem egy egyszerűen definiálható fogalom. Valójában inkább egy olyan koncepció, amelynek végrehajtásával az emberi tevékenység következtében fellépő komplex környezeti károsítást döntően csökkenthetjük és visszafordíthatjuk – jelenti ki elemzése elején Ürge László. A DBH Investment Zrt. ügyvezető igazgatója és a Pannon Egyetem címzetes egyetemi tanára a Green Policy Center kérésére készített elemzésében rámutat: az emberi beavatkozás nélküli természet nem is ismeri a hulladék fogalmát, jelenlegi globális gazdasági modellünk, az úgynevezett lineáris gazdaság azonban a kinyer, gyárt, használ, eldob gyakorlatra épül. A gazdasági növekedéssel jelenleg együtt jár a természeti erőforrások kitermelésének növekedése is, még akkor is, ha a GDP növekedését sikerül elválasztanunk az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedésétől, ami a klímasemleges gazdasági stratégia kulcseleme – magyarázza Ürge László. Hozzáteszi, Földünk készletei végesek, azonban a mai gazdasági struktúrában olcsóbb eldobni, mint újrahasznosítani az anyagokat.
Ebben a lineáris rendszerben a globális gazdaság jelenleg másfél bolygónak megfelelő erőforrást használ fel, és ha nem változtatunk, akkor 2050-re már három Föld bolygóra lenne szükség a termelés szerkezetének fenntartásához
– hívja fel a figyelmet a szakértő. Az emberi tevékenység következtében keletkezett hulladék most már globális léptékben is látható méreteket ölt, ilyenek például az országnyi méretű műanyaghulladék-szigetek az óceánokban vagy az űrből is látható autógumi-hulladékok az egyes sivatagokban. Ürge László hangsúlyozza, a körforgásos gazdaság a klímaváltozás elleni küzdelmen jóval túlmutató szereppel bír. Ez a koncepció ugyanis nem csupán egyetlen ökológiai aspektusra fókuszál, mint például az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, hanem egy holisztikus megközelítésen keresztül integrál a fenntarthatóság szempontjából fontos gazdasági, társadalmi és környezeti aspektusokat, megfontolásokat. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 45 százaléka jelenleg a Föld erőforrásainak a továbbiakban fenntarthatatlan kitermeléséből és feldolgozásából származik, itt hoz újat a körforgásos gazdaság koncepciója, amelynek egyik legfőbb célja a hulladék keletkezésének megakadályozása. Az alapvető tézis az, hogy az anyagok és termékek életciklusát minél inkább ki kell tolni. Ez ugyanakkor szembemegy azzal a mai gazdasági logikával, amelyen korunk fogyasztói gazdasága alapul: minél hamarabb megy tönkre egy termék, annál hamarabb fog a felhasználó újat vásárolni, ezzel is hajtva a gazdasági növekedést. A szakértő szerint a megoldás első számú kulcsa és a körforgásos gazdaság legfőbb pillére tehát olyan úgynevezett üzleti modellek és egy ezt támogató szabályozási rendszer bevezetése, amelyben prioritást élvez a tartós termékek előállítása. Ha a koncepció megfelelő ösztönzőkkel a szabályozási oldalon is támogatást kap, az átállás gyors lehet: lassulás nélkül állna fenntarthatóbb pályára a gazdasági növekedés.
Egyszer használatos
Az egyszer használatos műanyag termékek betiltása, valamint az Európai Unióban idén január 1-jén bevezetett műanyagadó mind ezt a körforgásos gazdasági törekvést támogatja – mutat rá Ürge László. Jól ismert a csomagolóanyagok túlzott használatának problémája is. Ha kevesebb palackozott vizet fogyasztunk, kevesebb egyszer használatos terméket vásárolunk és csökkentjük a csomagolóanyagok használatát, már komoly hulladéklábnyomot tudunk megspórolni egyéni szinten is. A tovább már nem használható termékek műanyaghulladékából más eszközök, mint járda vagy bicikliút is épülhet, gépjárművek bőrüléséből pedig bőrtermékek készülhetnek. Amennyiben nem változtatunk a bevált lineáris gazdasági rendszeren, a hulladékgazdálkodás rendszere hamarosan fenntarthatatlanná válik. Magyarország ebből a szempontból jó helyzetben van, mert nincsenek olyan akadályozó tényezők, mint más fejlettebb országokban, például ahol a hulladékkezelés döntően hulladékégetésen alapul. A hatékony átállás a körforgásos gazdasági modellre a gyártó cégektől azt követeli meg, hogy a termékek minden egyes komponensének lehető legkörnyezetbarátabb módon való újrahasznosíthatóságát már a tervezés szintjén megvalósítsák, mivel a termékek környezeti hatásának több mint nyolcvan százaléka a tervezés fázisában dől el. Ennek eredményeképp az eddigi „kitermel, feldolgoz, használ, eldob” rendszerrel szemben egy zárt körforgásos anyagciklus jöhet létre, így végeredményben a Föld erőforrásai helyett a már kitermelt erőforrásokat építjük vissza az újabb termékekbe. Ennek a fajta együttműködésnek azonban úgy kell létrejönnie, hogy az átállás a láncolat minden egyes szereplőjének gazdaságilag is megérje. Mint ahogy Ürge László elemzésében fogalmaz, a körforgásos gazdaság, ha jól csináljuk, úgy hozhat gazdasági prosperitást, hogy közben a Föld erőforrásainak kitermelése nem növekszik. Mindez ugyanakkor nem érhető el anélkül, hogy fogyasztási szokásainkat ne alakítanánk át. A körforgásos gazdaságban a kulcs mindenekelőtt a fenntartható fogyasztásban és csak másodlagosan a fenntartható gazdaságban és gazdasági növekedésben rejlik – zárja a szakértő.
Többször használható
A forgalomba hozatal tilalma a fültisztító pálcikára, az evőeszközökre, a tányérokra, szívószálakra, italkeverő pálcikákra, továbbá a léggömbökhöz való pálcikákra is vonatkozik. Emellett tilos a polisztirolból készült, habosított ételtároló dobozok forgalmazása is. A legvékonyabb, a boltokban jellemzően zöldségekhez, pékárukhoz használt zacskók használatára a környezetvédelmi termékdíj jelentős emelésével indirekt korlátozás lépett életbe. A kilogrammonkénti ár 57 forintról ezerkilencszáz forintra emelkedett, ami a lakossági fogyasztókra nézve azt jelenti, hogy a zacskók darabja átlagosan öt forintba kerülhet. A betiltott termékek helyét a tartós vagy biológiailag lebomlók veszik át, azonban látni kell, hogy a környezetvédelmi célok eléréséhez az iparág teljes átalakítására van szükség, ami se nem kicsi, sem pedig olcsó feladat.
Technológiaváltás
Az érintett mikro-, kis- és középvállalkozások technológiaváltását és kapacitásbővítését a Zöld nemzeti bajnokok pályázattal támogatja a kormány. Varga Mihály pénzügyminiszter a minap arról tájékoztatott, hogy az elérhető tízmilliárdos keretösszegből négymilliárdról már döntöttek. Emellett újabb pályázati lehetőségek is elérhetők lesznek, az immár harmincmilliárdos keretösszegű lehetőségre szeptemberben nyújthatják be támogatási igényeiket azok a cégek, amelyek a működésükkel hozzájárulnak a körforgásos gazdaság kialakításához. Nem mehetünk el amellett sem, hogy a magyar kormány helyreállítási tervében – amelyben 2511 milliárd forint vissza nem térítendő uniós forrással gazdálkodhat – 103 milliárd forintot dedikál a körforgásos zöldgazdaság kialakításának támogatására. Ez a terv nagyrészt a hulladékgazdálkodás korszerűsítését fedi le, így például országos szinten ki kell építeni az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert (biohulladék, textilhulladék, hulladékgyűjtő udvar és újrahasználati központ). A program tartalmazza az elszállításhoz szükséges járművek – például biohulladék vagy veszélyes hulladék miatti – beszerzését, valamint egy új, előkezelést biztosító válogatómű megépítését is.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Hesslervezérezredes
2021-07-14 at 15:48
Az ún. jóléti kapitalizmus legfontosabb jelképe az eldobható csomagolás volt/van.
Meg az, hogy ne javíttass – vegyél újat!
Autónál max 5 év, de inkább 3, tartós (???) fogyasztási cikknél max 3 év, de inkább kevesebb, és mehet a kukába – jöhet az új.
Ezt a szemléletet megváltoztatni – szinte lehetetlen feladat.
Ehhez a kapitalista termelési módot kellett gyökeresen átalakítani, még akkor is, ha ez nagyon tud.szoc-ul is hangzik.
Ott kéne kezdeni, hogy szinte minden csomagolásnál be kéne vezetni a visszaváltási díjat. Kezdve a kis májkrémes dobozzal, ahol a doboz értéke legalább a tízszerese a beltartalomnak!!!!
Aztán meg kellene szüntetni az áruvásárlási hitelt!!!
Igen, jól olvassák: az áruvásárlási hitel miatt lehet magasan tartani az áru árát (nem az értékét, mert az sosem éri el a nyilvános árat).
Ha nincs hitel, akkor vagy az van, hogy rárohad a termelőre az áru – vagy az van, hogy occcssónnn köll adnia.
De ha occcsssóóónn kell adnia, akkor a vevő nagyon megnézi a minőséget, mert a megtakarított pénzére pályázik minden termelő.
Ergo: nem lehet akármi szart rásózni a vevőre.
Aztán: a jótállás időtartamát meg kell sokszorozni.
Ha még öt év után is felel a gyártó egy 30 ezer forintos nyomtatóért és ez alatt már 3x kellett cserélnie, akkor csak úgy úszhatja meg, ha nem évente elromló szart állít elő.
Kriszta
2021-07-14 at 12:02
Igen, az lenne a megoldás ha MEGINT jó minőségű tárgyakat gyártanának. Mondjuk a fényességes nyugatról olyan mosógépek jönnének mint a 30-40 évig működő Hajdu-Energomatok. A ruhaipar is nagy szennyező, az évente változó divatot is meg kellene szüntetni, jó minőségű évekig hordható ruhákban járni.
Naprózsa
2021-07-13 at 16:27
A garanciás felelősséget kell alaposan meghosszabbítani. Felháborító az a sunyi módszer, hogy a garancia vagy szavatosság idő lejárta után pár nappal tervezett elavulásként a nem is olcsó TV-ink sarka elkezd lilulni. Nem lehet nem észrevenni a szándékosságot, s az csak ráerősít, hogy kész tortúra szervízt találni. Ugyanígy pl. a számítógéppel. Egy 20 forintos rögzítő műanyag alkatrész eltört, erre nem lehetett “ilyen kis vacakot” venni, VVegye meg, asszonyom a 12 ezer forintos új alkatrészt”. Nem vettem meg, a fiam megbuherálta.
Ma már úgy vásárolok komolyabb terméket, hogy magamban megfenyegetem a távoli gyártót (egyenlőre még kabalából), nehogy elromoljon, mert valakinek a fején fogom szétverni, hogy emlékeztessem, nem gyártunk eleve selejtet!
Tehát a fent említett cikkbeli elképzelések mellé vissza kell térni a kevesebb termékválasztékú, de hosszú garanciális tartós cikkek gyártására, és ha a gyártó nem gondoskodik a legkisebb alkatrészt is beleértve utángyártásról, terítéséről és megfelelő szervizhálózatában szakemberekről, akkor ne gyártson, vagy vegye a hibást vissza és adjon ingyent helyette, és viselje a szervizbe vagy cserére juttatást költségeit is. Máris nem lesz annyi hulladék!
Mi még abban a korban születtünk, ahol nem volt ilyen árubőség ugyan, de nem is volt drágább a csomagolás mint az incifinci kis termék maga, nem volt kettesével csomagolva a csavar méregdrágán, hanem kilóra lehetett venni csak a csavart megfizetve, mikor a kényelmes cipőt megsarkalták és nem kellett fájó szívvel és lábbal helyette újat betörni, és mindent el lehetett vinni szervizbe megjavítani (avagy kijöttek helyszínre). Lehet, hogy átkos volt az a rendszer, én se kívánom vissza, de a javíthatóságot az igen. A tartósságot pedig pláne: 44 év folyamatos használat után most romlott el a hűtőgépünk, és hálából nem is dobjuk ki e családtagot, szekrény lesz belőle a garázsban.