Az ukrajnai válság előzményeinek vizsgálatához egészen a Kijevi Rusz (Nagyfejedelemség) idejéig, a IX. századig kellene visszamennünk, mivel ez volt a mai Oroszország és Fehéroroszország előzménye. Mégis megelégszünk a ’90-es években, a Szovjetunió felbomlása után történtekkel, hiszen a mai erővonalak akkor alakultak ki.
Orosz értékelés szerint a Nyugat megbízhatatlan, szószegő és ellenséges Oroszországgal szemben. Az ukrajnai válság mögött is az a meggyőződés áll, hogy a NATO újabb államot akar bekebelezni Oroszország határán, hogy ezzel elzárja a Fekete-tengeri kijárattól. Putyin elnök 2014. április 18-án, az orosz parlamentben elmondott beszédében a Krím-félsziget elfoglalását többek között azzal igazolta, hogy a Nyugat megszegte Oroszországnak tett ígéreteit, például azt, hogy a NATO nem fog az egyesült Németország határain túl terjeszkedni Kelet felé.
A NATO-nak az az álláspontja, hogy soha nem hangzott el ilyen, politikai vagy jogi szempontból kötelező ígéret. A tények azonban mást mondanak.
Németország újraegyesítését számos tárgyalás előzte meg. Arról is dönteni kellett, hogy az újraegyesített ország melyik katonai tömbhöz fog tartozni, hogyan változhat az erőegyensúly Európában. 1990. január 31-én Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter leszögezte:
A NATO-nak egyértelműen ki kell jelentenie, hogy történjen bármi a Varsói Szerződésen belül, a NATO nem fog Kelet felé terjeszkedni, azaz a Szovjetunió határaihoz közeledni.
James Baker amerikai külügyminiszter és Genscher 1990 februárjában, Moszkvában még azt ígérte Gorbacsovnak, hogy a NATO egyáltalán nem fog Kelet felé terjeszkedni, tehát a volt NDK területére sem! Gorbacsov ugyanis ezt elfogadhatatlannak nevezte. Ezt az ígéretet sem tartották be, de Gorbacsov nem tehetett semmit.
A német egyesítéssel szembeni szovjet ellenérzéseket Bonn – akkor még ez volt a (nyugat-)német főváros – és Washington részben nagyvonalú pénzügyi segítséggel, részben azzal akarta semlegesíteni, hogy a 2+4 szerződésben kötelezettséget vállalt arra, hogy Németország területén nem fognak külföldi NATO-erők állomásozni. Ezen túl személyes megbeszélések sokaságán is igyekeztek meggyőzni Gorbacsov szovjet pártfőtitkárt, hogy a Nyugat nem fogja kihasználni a Szovjetunió gyengeségét és azt, hogy kivonja csapatait Közép-Európából.
Ez az amerikai szándék akkor őszinte volt. Bár az egyesült Németország NATO-tagságát támogatták, nem akarták ezen túl kiterjeszteni a NATO-t. 1991 júniusában Manfred Wörner, a NATO akkori, nyugatnémet főtitkára kijelentette, hogy a korábbi Varsói Szerződés-tagok felvétele a NATO-ba
komoly akadály lenne a Szovjetunióval való kölcsönös megértés elérésének útjában.
A Szovjetunió összeomlása után az első Bush-adminisztráció is ezt a politikát folytatta, sőt, a Clinton-adminisztráció sem változtatott ezen eleinte. Később viszont felülkerekedtek azok az erők az amerikai kormányon belül, amelyek ki akarták használni a stratégiai előnyt, és eleget tettek a volt Varsói Szerződés-tagállamok „kérésének”, hogy vegyék fel őket a NATO-ba (valójában meghívást kaptak). Azóta is rájuk hivatkoznak, mint akik követelése miatt elkerülhetetlenné vált a NATO bővítése, a szerződésszegés.
Warren Christopher amerikai külügyminiszter még 1993 októberében is azzal igyekezett megnyugtatni az orosz vezetőket, hogy a NATO 1994. januári csúcsértekezletén Amerika nem fogja támogatni új tagok felvételét. Ehelyett békepartnerséget ajánl a Varsói Szerződés összes volt tagállamának. Nem fogják Oroszországot kirekeszteni az európai biztonsági rendszer kialakításában való teljes részvételből. A békepartnerség a NATO minden tagja előtt nyitva áll, és az lesz a korábbi szovjet és Varsói Szerződés-tagállammal való párbeszéd színtere. Jelcin briliánsnak nevezte azt az ötletet, hogy a kevesek tagsága helyett mindenki partnersége legyen a jövő útja, és kérte, hogy ezt közöljék Bill Clinton amerikai elnökkel is. Jelcinen látszott a hatalmas megkönnyebbülés. Az orosz keményvonalasokkal való küzdelme a csúcspontjához közeledett, nem volt szüksége külpolitikai konfliktusra.
1994 szeptemberében Clinton már azt magyarázta Jelcinnek, hogy a NATO ugyan bővülni fog, de nincsenek még dátumok:
A NATO bővítése nem irányul Oroszország ellen. Nem szeretném, ha azt gondolná, hogy minden reggel azzal ébredek, hogyan vehetném fel a Varsói Szerződés volt tagállamait. Én erre nem így tekintek. Azon gondolkodom, hogy a NATO bővítése hogyan szolgálhatja a magasabb cél, az európai biztonság, egység és integráció elősegítését. Tudom, hogy osztja ezeket a célokat.
Clinton még azt is felvetette, hogy Oroszország valamikor akár a NATO tagja is lehet. Ezt Jelcin, sőt, Putyin is pozitívan fogadta. Jelcin 1994 decemberében Budapesten, a Biztonsági és Együttműködési Konferencián már keserű szavakkal illette Clintont, és kijelentette:
Európa, mielőtt megszabadulhatott volna a hidegháború örökségétől, a hideg békével béklyózza le magát.
Azóta már nemcsak a Varsói Szerződés volt közép-európai tagállamai, hanem az Oroszországgal határos Lettország és Észtország, továbbá Litvánia, és a volt Jugoszlávia tagállamai közül Horvátország, Montenegró, Észak-Macedónia, és Szlovénia is NATO-tagok lettek. Oroszország ebből azt a logikus következtetést vonta le, hogy a NATO étvágya kielégíthetetlen, és meghatározta a maga számára azokat a vörös vonalakat, amelyeket semmiképpen nem hagy átlépni.
A 2008-as orosz–grúz háborúnak nagyon hasonló előzményei voltak, mint az ukrajnainak. „Színes forradalommal” leváltották az oroszbarát vezetőt, közeledtek a NATO-hoz. Oroszország az oroszajkú lakosságot használta fel az ország destabilizálására és a Nyugathoz való közeledés megakadályozására. Grúziának ma olyan „különleges partnersége” van a NATO-val, mint Svédországnak vagy Finnországnak.
Összefoglalva: a Szovjetunió szétesése idején a NATO kifejezetten megértőnek mutatkozott az orosz biztonsági igények iránt. Felcsillant Oroszország Európába integrálásának a lehetősége. Majd felülkerekedett az amerikai vezetésben az a nézet, hogy ki kell használni Oroszország gyengeségét, a stratégiai gyümölcsöket le kell aratni. Ezért megszegték az Oroszországnak tett ígéreteiket. Oroszországot azóta is igyekeznek elszigetelni és visszaszorítani minden téren. Nem engedik, hogy az európai politika és kereskedelem egyenrangú résztvevője legyen. Fegyverkezésre kényszerítik, szankciókkal sújtják, propagandakampányt folytatnak ellene. Folyamatosan beavatkoznak a belügyeibe, az ellenzéket segítik pénzzel, a nemzetközi fórumokon és titkosszolgálati módszerekkel is. Mindeközben Oroszországot állítják be agresszornak, a nemzetközi szabályokat megsértőnek.
Vezető kép: Bill Clinton és Borisz Jelcin Franklin D. Roosevelt otthonában, 1995. 10. 23. Fotó: FDR Presidential Library
Rézmüves Gusztáv
2021-04-24 at 10:16
Ez valami elképesztő
Gorbacsob csakugyan komolyan gondolta, hogy a kelet Európai államok áttal fizetett hadisarc 1OO évekig fentarthatja a Szovjet biradalom fegyverkezési hajszájának ütemtervét.
Jegesmaci
2021-04-23 at 21:42
István Simon
Talán le kellene már vetkőzni a “kis ország” szindrómát.
Ha megnézzük az EU tagországok méreteit, akkor láthatjuk, hogy erősen a középmezőnyben állunk! Vannak aztán néhányan nagyobbak is, de ugyanennyien kisebbek is.
A mi erőnk a stratégiai helyzetünkből és a (még meglévő) 2/3-ban van. Merkel távozása is egy lépés lehet a jobb oldal megerősödésére. Dániának elege van az agysebészekből. Franciák már elvesztek, a németek felköthetik a gatyájukat ha nem akarnak Eurábia részévé válni!
Etel
2021-04-22 at 10:41
Az arab tavasz meghozta Európába az arab és afrikai menekülteket, az ukrán négy évszak pedig a négy égtáj menekültjeit ígéri, de előtte még a kozepeuropai térségben meg kell szilarditani a jogállamot.
Kup Ica
2021-04-18 at 16:11
” Leopard2021-04-17 at 16:33
A ba…tt osztrákokat sem kell – sógorozni– kis taknyok. Kell bizonyos nyugati kapcsolat- de vegytisztán pragmatikus alapon. ( nem holmi ” értékrendre” vinnyogva- hivatkozva). ”
Miért kellene megköszönni a Habsburgoknak 1914-et, Kun Béláknak azt a dicső? 133 napot, és a kettőt együtt: TRIANONT ???? Még az osztrákok is tőlünk nyertek területet lakósságot… Örökké nemzeti szentjüknek tarthatják Károlyi Mihályt !
kovacs tibor
2021-04-18 at 12:10
Vissza kell szerezni Karpataljat mikor ha nem most
Klárika
2021-04-18 at 04:07
“Ezt az ígéretet sem tartották be, de Gorbacsov nem tehetett semmit.”
Pedig az a csoda, hogy meghagyta szóbeli ígéretnek. Egy államfö részéröl felelötlen könnyelmüség ilyen ügyben írást nem készíteni. Hiszen nem akkor jött le a falvédöröl, hogy ne tudta volna mi a két forma közti különbség. Hogy ne lett volna fogalma az amerikai geopolitikáról.
A mai napig észbontó egy ilyen üggyel kapcsolatban szóbeli ígérettel megelégedni. Gorbacsov a hibás, rajta múlt és megbocsáthatatlanul melléfogott. P. se..be is rúghatná. Megérdemelné.
Vinczer S. Péter
2021-04-18 at 01:49
A NATO szerintem Németország megszállása miatt van jelen Európában. Félnek a németektől, hogy megint katonailag is talpra állnak, mint akkor amikor 5 év alatt olyan hadsereget hoztak létre, amely a folyamatosan elutasított békeajánlásait elutasítókkal szemben megvédhette őket. Erről nem beszélnek, hogy mi okozta a fegyverkezést….
Welszibard
2021-04-18 at 01:26
Dnyepropetrovszk.
Nézzék meg ezt a képet:
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2c/Dnp_ukr2013_08.JPG/1920px-Dnp_ukr2013_08.JPG
Biden fiának itt is vannak érdelektségei, nemcsak az ukrán gáziparban.
20 éve készíti elő Amerika szerepét George soros.
Zelenszkijnek ez nyilván tetszik (“Menorah Center” – ami egy fedőszervezet).
Lárifári
2021-04-17 at 23:18
“Grúziának ma olyan „különleges partnersége” van a NATO-val, mint Svédországnak vagy Finnországnak.”
Nem így van. Svédország és Finnország csupán békepartnerségi viszonyban van a NATO-val.
Grúzia és Ukrajna pedig kiemelt katonai partnerségben van a NATO-val és mindkettő kérelmezte NATO-ba való felvételüket, míg előbbi kettő de jure nem, viszont de facto semleges.
Grúziát és Ukrajnát amúgy sem lehet ebből a szempontból párhuzamba állítani.
Míg Grúzia a 2008-as orosz háború után, 2012-ben szerződött kiterjesztett kölcsönös együttműködésről a NATO-val, addig Ukrajna mindenféle megelőző, Oroszországgal történő katonai konfliktus nélkül már 1997-ben megtette ezt. Ezzel készítette elő USA Ukrajna tervezett, 2015-ös NATO csatlakozását, amit egyéb okokon kívüla 2014-es események is és azok máig tartó kihatásai azóta is akadályoznak.
Ezt az elmaradt csatlakozást akarják most mindenképp kierőszakolni.
moliere
2021-04-17 at 20:56
Bokor Géza
Köszi!
Bokor Géza
2021-04-17 at 20:36
moilere!
Gratulálok, tökéletes….:)
csakafidesz
2021-04-17 at 19:43
Valójában a jugoszláv konfliktus volt az ürügy minálunk a NATO tagságra. Ami a NATO-t illeti, nos az arab tavasz miatt teljesen instabillá tették Európa körül a világot.
Janos szabo
2021-04-17 at 19:09
Joe Fingen még sok borsot fog törni Putyin orra alá ! Ha engedi !!!
moliere
2021-04-17 at 18:39
Leopard
Így van.
.
Ugyanolyan elnyomó a mai Nyugat, mint a szovjet hatalom volt.
Puskásnak is kellett idegen vörös csillagos címerrel játszani, Szoboszlai is fog szivárványos kitűzővel. Nekik annak idején parolázni kellett a magyarirtó kopasszal, most az ezerfejű hidra uralma alatt elég csak térdet hajtani.
És reménykedhetünk, hogy térden állva, szivárvány alatt, elfogadva a trendi kottát, kapunk egy szólamot, és cserébe egy kicsit magyarok lehetünk (pl. helyre áll a Várnegyed), és megmaradhat a családtámogatás, az adórendszer, és a falusi felzárkóztatás politikája. Mert ha nem. Mert ha nem!!! Akkor ugyanúgy térden, ugyanúgy szivárvány alatt, jön vissza a multirezsi, a banki kalandorkodás (CHF), a “trükkök százai”…végül csőd, és persze a 30 milliárd € hitelfelvétel. Meg az esélyegyenlőségi és politikai átvilágítás. Az uniós támogatások milliárdjai pedig tanulmányokra jönnek majd, hogy például hogyan érinti a leendő 5-ös, 6-os és 7-es metrók által kiváltott közúti terhelés elmaradó levegőszennyezése a 10-14-13 kerületi lakosság egészségi állapotát a következő húsz évben. Nagyon jó téma, hivatkozási alap. Húszmillió ismét a Pozsonyi úti irodának. Majd ugyanez ugyanennyiért a IX-XIX-XX. kerületekre. Így megy ez majd, hisz így ment ez. (A példa stílusgyakorlat, nem volt (?) ilyen tanulmány. Sok-sok hasonló hasznos eü. és közokt. tanulmány volt…)
Szóval köszönhetjük a Nyugatnak, hogy felszabadított minket a szovjet butaság sötétsége alól, de immár kőkemény évtizedek teltek el azóta, hogy elkezdett minket felszabadítani a józan ítélőképesség számunkra nyilván túl nagy terhe alól is.
Apuci
2021-04-17 at 17:31
A másik nagy kérdés , a hatalomra került Biden kormány az elmúlt három hónapban annyira kiélezte belpolitikájába , napról napra rombolja le a demokrácia alapjait ! Egyenlőre a tőzsde biztosít egy hazug , FAKE reményt ! Az amerikai társadalom a szétesés szélén van ! A Bident körülvevő marxisták nem ismernek határt ! Beláthatatlan következményei lehetnek ennek a felelőtlen politikájuknak! Vigyázzunk nehogy a prolik kezébe kerüljön hazánk !
PG
2021-04-17 at 17:31
Az első ütést tényleg a NATO, illetve az USA vitte be a Szovjetuniónak, illetve Oroszországnak. De könnyen lehet, hogy aztán visszaütnek. Főleg, hogy most nem az oroszoknak van egy fél-hülye részeges elnökük, hanem az USA-nak van egy beszámíthatatlan fél-hülye elnöke. Mi lesz, ha a liberalizmusnak álcázott anarchikus rendszerek megbuknak?
Leopard
2021-04-17 at 16:33
A ba…tt osztrákokat sem kell – sógorozni– kis taknyok. Kell bizonyos nyugati kapcsolat- de vegytisztán pragmatikus alapon. ( nem holmi ” értékrendre” vinnyogva- hivatkozva).
Leopard
2021-04-17 at 16:28
Világos hogy ki az ellenség. Aki akadályozza a keleti kereskedelmünket- illetve TELEPÍTENI AKAR- ARABOT- FEKETÉT.ELÉG VOLT A HÜLYE ILLÚZIÓKBÓL. A TOPORGÁSBÓL. BIZONYOS NYUGATI KAPCSOLATOK FENNTARTÁSÁVAL A KELETET KELL PREFERÁLNI. EGYÉBKÉNT IS A NYUGAT NEM SZAPORODIK. EZ MINDENT ELDÖNT. ÉS MÁR KULTÚRÁJA SINCS. CSAK FOGYASZT.
Leopard
2021-04-17 at 16:22
Teljes tévedés hogy MINDEN ÁLLAM EGYFORMÁN ROSSZ. EZ A – NE TARTOZZUNK SEHOVA- ELV ABSZURD. A ROKONAINKHOZ KELL TARTOZNI. PERSZRE MÁS KAPCSOLATOKAT FENNTARTVA. A NYUGATIAK NEM ROKONOK. LE SE S..K.
Leopard
2021-04-17 at 16:19
Vėgre. Ez kikényszeríti az ésszerű magyar politikát. KELET. SZÖVETSÉG KÍNÁVAL. NEM LESZ EURÓPAI RENESZÁNSZ. AZ — IDŐT — NEM LEHET MEGFORDÍTANI. ( ehhez pl. Egész társadalmi csoportokat kellene lecserélni- ami kèptelenség).
Bressa
2021-04-17 at 16:08
“Nyugat megbízhatatlan, szószegő és ellenséges” Mi kis ország vagyunk, de ezt mindig szemelőt kell tartani. A másik oldal se jobb!
Dr. Kovács Attila
2021-04-17 at 15:56
Az embargók fejlesztésre kényszerítették, és elég nagy,hogy ésszerű gazdaságpolitikával önállóan is a világ élvonalába jusson.Lásd Kínát! Mi történik, ha a kettő összefog.
moliere
2021-04-17 at 15:43
Ez elég jó, mondhatni remek összefoglalás.
Fontos dolognak tartom, hogy az amerikai politika szerintem azért döntött így, mert ők nem Oroszországtól félnek igazán, hanem Európától. Egy gazdaságilag és katonailag egységes Európa, amely szoros gazdasági és politikai kapcsolatokban, szövetségben áll Oroszországgal, az még Kínának sem érdeke, de az Amerikai Egyesült Államok rémálma. Ahogy ma nézzük a világ dinamikus folyamatait, az USA húsz éven belül akár negyed-ötödrangú gazdasági hatalommá is süllyedhet, ha nem alkalmazza ennek megakadályozása érdekében azt, amiben viszont még tartósan világelső:
1. a katonai fölényét
2. a véleményformálás terén kialakított és még töretlen monopóliumát
3. az internet világában meglévő hasonló fölényét
Az első el fog múlni, mert Kína nem ül a babérjain, pénze van, emberanyaga van, és pikpakk máris lesz 30 hordozója, 10000 drónja, meg vagy ötszáz műholdja. Meg minden, ami kell, és ami Amerikának van-lesz. Ha Európa és Oroszország (ahogy kívánatos lenne) egy követ fújna, ez a konglomerátum még ennél is hamarabb versenyképes lenne katonailag, sőt. Sőt!!
India olyan erőcentrum lehet, ami ha Kínát nem is hagyja maga mögött, az USA nehezen tud neki megálljt parancsolni. Ott is hamar összejöhet félmilliárd középosztálybeli (ez az USA számára nem könnyen elérhető szám), és még mindig ott lesz egymilliárd feltörekvő, olcsó munkás. India számára egyetlen veszély van: a túl gyors fejlődés és a túl nagy tömeg túlfeszíti a kuktát. Viszont keveset beszélnek róla, hogy Afrikában kicsiben India jobban jelen van talán még Kínánál is. Afrika újrafelosztásában (ami a jövő egyik nagy titka) India ott lesz.
Az USA számára két út lehetséges, az egyiket már elvetették, eleve nem összeegyeztethető a világméretű antifa lendülettel. De azért leírom. Amerika-Európa-Oroszország tengely a “gyanús” vagy egyenesen nyíltan kommunista elnyomó rezsimekkel szemben, de a nemzeti autonómia tiszteletben tartása mellett, és pont az antifa, és más antikonzervatív idiotizmusok leszerelése révén (ez valami gyönyörű lenne…) A másik: befogadó ország, minden kontinens népességfeleslegének befogadása és jóléti előrelépése megadásával, afféle Századforduló 2.0, csak most nem az európai tömegeknek. Ezzel Amerika hosszú távon még akár milliárdos hatalom is lehet, a mostani (szerintem beteg) filozófia mentén új amerikai álom révén akár Kínával szemben is lehet tartani a vonalakat, de ehhez kőkeményen termelni, exportálni és hódítani kell, tehát ez csak hazugságaiban békés út, alapvetően zsarnoki és elnyomó. Célkeresztjében nem a kommunizmus, hanem minden tarka nép rémálma, a fehér szupremáció (azaz nácizmus) lesz, a főbűnösök pedig olyan megátalkodottak, mint mi, vagy az oroszok. Sajnos ez körvonalazódik…
Ebben pedig még Kína is jobb szövetséges, mint az őrület törzsi káoszába “emelkedő” USA. Mert ehhez képest Kína nyugodt, tradicionális és pragmatikus. És Oroszország is felértékelődik, mert akár a kínaiak érve lehet a fehérember számára, hogy nem csak a multikulti, az LGBT és a térdelés és törlés kultúrája a jövő.
moliere
2021-04-17 at 15:20
Hogyan csapta be Amerika Oroszországot? Hát úgy, hogy akkoriban az oroszoknak volt szellemileg beszámíthatatlan elnöke. Mekkorát fordult a világ…
.
Jelcin javára írom, hogy volt benne felelősségtudat, mert amikor műtötték, állítólag már nem volt magánál, amikor lassan enyhült a szorítása az atomtáska fülén, és amikor magához tért, még nem tudott beszélni, de már a kezével az atomtáskát kereste. Elég jól beleéghetett a tudattalanjába is, hogy mi az egyetlen dolga.
Másrészt amit lehetett elb.szott, de az utódlásról volt azért fogalma. Kijelölte a testőrkapitányát, akiről tudhatta, hogy a seggnyaló kettős és hármas állampolgárságú tudjukkiket pitsán rúgja majd, úgy, hogy ki-ki Londonig, vagy Krasznojarszkig le se száll a földre.
Ilyen huszárcsínyeket a mostani őszes agyhalott kollégától nem várhatunk: az ő utódlásáról más őszes agyhalott kollégák már gondoskodtak… az atomtáskát pedig a keze ügye közelébe se engedik egy ilyen befejezetlen idomítású, de már hanyatló fehéregérnek. Előbb dönt egy hajóskapitány, mint Biden arról, hogy atomcsapást vet be.
Namond
2021-04-17 at 15:13
Sebes Gábor
??
bl
2021-04-17 at 15:02
Oroszország a nyugati kultúra része, ezért minden szembenállás öngyilkosság (függetlenül az aktuális helyzettől).
ERZSI
2021-04-17 at 14:55
IGAZ AZ A MONDÁS, hogy vezető tükrözi népet, illetve a nép a vezetőt (ha a megválasztását aljas eszközökkel nem akadályozzák). Jó példa erre USA, a vezetői mélyre vitték csalárdságukkal, ugyanígy az EU ezzel az vezetésre alkalmatlan kinevezett embereivel, és ott van Putyin aki Medvegyev- vel a háttérben egy fejlett világ élvonalában lévő országot épített fel, a rengeteg embargó és egyéb akadályok amit felé alkalmaztak.
Látjuk a perspektívát, EU-t vissza kell téríteni a helyes mederbe!!