Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága kedden kihirdetett ítéletében elutasította a kiküldött munkavállalók jogait megerősítő irányelvvel szemben benyújtott, megsemmisítés iránti magyar és lengyel kereseteket. Indoklása szerint ugyanis a módosított szabályozás nem sérti a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét.
A munkavállalók kiküldetéséről szóló uniós irányelv azt biztosítja, hogy a vállalkozások a munkavállalóikat a letelepedési helyüktől eltérő tagállamban is foglalkoztathassák. Az irányelvet 2018 júniusában az uniós jogalkotó úgy módosította, hogy a kiküldetésben lévő munkavállalók számára a kiküldetés helye szerinti tagállamban érvényes foglalkoztatási feltételeket kell biztosítani és őket az e feltételeknek megfelelő díjazásban kell részesíteni. Magyarország és Lengyelország az irányelv módosításának megsemmisítését kérte egyebek mellett arra hivatkozva, hogy a szabályok nem megfelelő jogalapon lettek elfogadva, mivel azok a szociálpolitika, és nem a kérdéses szabályok jogalapjaként megjelölt szolgáltatásnyújtás szabadsága területére tartoznak. A kereset szerint a módosító szabályok sértik a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét. Az uniós bíróság ítéletének indoklásban kifejtette: az uniós jogalkotó az irányelv elfogadásakor arra a jogalapra támaszkodhatott, amely többek között lehetővé teszi a szolgáltatásnyújtás szabadsága gyakorlásának megkönnyítését célzó irányelvek elfogadását. Véleménye szerint, ha valamely uniós szabályozás már összehangolta a tagállamok jogszabályait, az uniós jogalkotó nem fosztható meg attól a lehetőségtől, hogy ezt a szabályozást a körülmények változására vagy az ismeretek fejlődésére tekintettel kiigazítsa.
A bíróság szerint az uniós jogalkotó szükségesnek tarthatta, hogy az irányelvet a fogadó tagállamba kiküldött munkavállalók jogainak megerősítésével oly módon igazítsa ki, hogy a kiküldő vállalkozások és a fogadó tagállamban letelepedett vállalkozások közötti verseny méltányosabb feltételek mellett történjen. Emellett a hosszú távú kiküldetésre vonatkozó szabályt illetően az uniós jogalkotó úgy tekinthette, hogy a tizenkét hónapot meghaladó időtartamú kiküldetés esetén az érintett munkavállaló személyes helyzete jelentősen közelít a fogadó tagállamban letelepedett vállalkozások által foglalkoztatott munkavállaló személyes helyzetéhez. A bíróság végezetül azt állapította meg, hogy az irányelv a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó tagállami szabályozások összehangolására szorítkozik. Azáltal, hogy előírja a fogadó tagállam kötelező szabályai szerinti munka- és foglalkoztatási feltételek alkalmazását, nem sérti a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét.
Forrás: MTI; Fotó:picture alliance /Getty Images Hungary
Silcon
2020-12-08 at 17:41
Már csak egy egészen jelentéktelen kérdésem lenne. Mindezt hogy ellenőrzik? Kikérik a cégtől a fizetési listát vagy a NAV-tól az adott sofőr SZJA bevallását? Nem ütközik ez a GDPR-el?
zolatiguszti
2020-12-08 at 15:20
Még így baszhatják.A nagyobb tétel autópark már nyugaton is sok helyen Magyar, Bolgár, vagy Román, Lengyel rendszám alatt fut. Azért 40-100 milliós szerelvényekre a biztosítás se mindegy.Ha sokat vacakolnak tömegével jönnek hozzánk a nyugati cégek mert ők már most is kinti életnívót fizetik, de nálunk egyéb költséggel olcsóbban jönnek ki, és elmarad a PC baromság is.
kasza tibor
2020-12-08 at 14:43
Magyar György
Ennek az a lényege, hogy letörjék a versenyt, mert a Közép-kelet Európai fuvarosok sokkal versenyképesebbek voltak az alacsonyabb bérek miatt. A mostani döntés azt mondja ki, hogy ha nyugatra fuvarozunk, akkor arra az időre a sofőr a gazdagabb országok bérét és kiküldetési díját kapja meg, továbbá legalább ***-os szállodai elhelyezést kell számukra biztosítani.
Így jópár fuvaros cégünk be fog dőlni, mert ezt nem fogják tudni kigazdálkodni. Megint arra ment ki a játék, hogy a nyugati cégeket hozzák helyzetbe.
Virág elvtárs
2020-12-08 at 14:18
A magyar felsőoktatás védelme nem került szóba az adókedvezménnyel támogatott (Soros Alapítványok) CEU ellenében?
Ugyanis az EU bíróság az ügyben a WTA megállapodásokat hozta jogalapként…..a szabad szolgáltatásexportba viszont nem fér bele, hogy egy cég (CEU) úgy lépjen be egy idegen ország piacára, hogy a fenntartó alapítvány az USA-ban adókedvezményeket kap.
Dobos Róbert
2020-12-08 at 14:04
Sajnos ebben a gittegyletben,mi csak másodrendűek leszünk. Az uniós bíróság soha semmiben nem fog a mi javunkra ítélni. Ócska egy tákolmány ez az egész.
khm
2020-12-08 at 13:52
Na szegény fuvarozók!
Ugyanis az ő érdekükben volt ez a bírósági hercehurca.
Jakab Csaba
2020-12-08 at 13:46
Most már erőből akarnak lenyomni bennünket minden fronton.
Talán a vétó kijózanítja őket, de lehet hogy még gátlástalanabbak lesznek.
khm
2020-12-08 at 13:42
Merugye bármelyik ország bírósághoz fordulhat,mondá nem oly rég az ursula.
(Csak éppen szart sem ér vele.)
Na ez
2020-12-08 at 13:04
@Magyar György Ez nálad nem gond egy politikai akolból valók vagytok.
ViAM
2020-12-08 at 12:56
Csak tudnám, hogy hazajövetel helyett, mit kóvályognak a magyarok Kanadától a Csendes óceán legkisebb szigetéig.
Itthon még a viszálykodás is édesebb, finomabbak az ételek, boldogulni pedig immár lehet.
Nos?!
SpaceBug
2020-12-08 at 12:55
Nem ez a lényeg, ez csak köret.
Hanem ez “irányelvvel szemben benyújtott, megsemmisítés iránti magyar és lengyel kereseteket”
Elkezdődött a jogállamiság lecke, ami már tényleg bunkósbot.
Ezután már a tényszerűség és megalapozottság smafu lesz bármilyen ügyben. Nem rég jelentette be a jogügyi bizottság elnöke ama híre mondatát, hogy Magyarország a szarzsentini jelentés miatt benyújtott keresetét, indoklás nélkül mindenképpen utasítsák el.
Tehát már a védekezés jogát sem akarják megadni…..
Magyar György
2020-12-08 at 12:10
Ez nekem túl magas bikkfanyelv, de legalább kéne pár jó példa, hogy megértsem (csak azok kedvéért, akik össze szoktak keverni egy névrokonommal…)