A közösségi média oldalak politikában betöltött szerepének fordulópontja a 2016-os amerikai elnökválasztás volt, amikor sokan ezeknek az oldalaknak tulajdonították Donald Trump győzelmét. A 2020-as kampányra már kapcsoltak a techcégek: Trump posztjait hamis információnak bélyegezték vagy egyszerűen eltávolították, majd az akkor még hivatalban lévő elnököt végül le is tiltották. Ezzel a közösségimédia-óriások egyértelműen beavatkoztak egy szuverén állam választásába – feltehetően nem utoljára – fejtette ki Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője a Mandiner érdeklődésére. Az elemző a portálnak adott interjúban arra is rámutatott, hogy az Európai Uniónak fel kellene végre lépnie a szólásszabadságot korlátozó hatalmas cégek ellen, hiszen a szólásszabadság alapvető európai érték.
A szakértő rávilágított, hogy az állami szuverenitást sérti a választásokba való beavatkozáson túl a nagy techcégek adóelkerülési gyakorlata is: nem fizetnek adót abban az országban, ahol a szolgáltatást nyújtják. A Google például egy év alatt 5 ezer milliárd forintnyi bevételt utalt kamu bermudai számlákra az európai adóhatóságok elől. Ezeket a cégeket a közelmúltig senki nem vonta felelősségre, ha pedig ez mégis megtörténik, akkor kifizetik a büntetést és minden megy tovább. Megéri nekik, hiszen ezek a költségek eltörpülnek a milliárd dolláros bevételek mellett.
Soros „független” testülete
Sérti a szuverenitást, hogy az állam és annak igazságszolgáltatási rendszere helyett egy Dublinban vagy Berlinben élő Facebook-alkalmazott dönti el, hogy Magyarországról ki és milyen véleményt fogalmazhat meg a közösségi oldalon.
A platformot számon is kérték emiatt, ezért a nyomásnak engedve létrehozott egy húsz fős felügyelőbizottságot, amely dönthet tartalomeltávolítási kérdésekben. Ezt „független” testületként állítják be pedig a magyar tagja Soros György egyik legközelebbi bizalmasa- akit portálunk egy korábbi cikkben már bemutatott – Sajó András, aki a Soros-egyetem alapító dékánja.
Monopolhelyzetben lévő óriáscégek
Az elemző rávilágított, hogy a közösségi platformok mára olyan monopolhelyzetbe kerültek, hogy ha letiltanak egy felhasználót, akkor kizárják a diskurzusból, ezzel pedig megsértik a szólásszabadságát. Utóbbit az államnak kellene garantálnia, de mivel globális cégekről van szó, szinte lehetetlen számonkérni ennek az alapjognak a biztosítását. A fő probléma a nagy technológiai cégek monopolhelyzetéből fakad. A másik kérdés a „dresscode”, a közösségi platformok „nyelvére” lefordítva: a közösségi alapelvek. Ezeket ugyan megismerhetik a felhasználók, de olyan tág értelmezést adnak nekik a cenzorok, hogy valójában senki és semmi nincsen biztonságban.
Két évvel ezelőtt az Alapjogokért Központtal közzétettünk egy videót a Facebookon arról, hogy bár sok esetben külföldön több pénzt lehet keresni, de magyarként Magyarországon élni olyan értékkel bír, amit nem lehet pénzben kifejezni. A kisfilmünket nem sokkal később letiltotta a platform, az indoklás szerint ugyanis nem felelt meg a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos közösségi alapelveinek
– idézte fel az elképesztő és tanulságos esetet Párkányi Eszter.
A Facebook mára egy digitális közösségi fórummá, kvázi agorává vált, ahol biztosítva kellene legyen minden felhasználó számára a részvétel lehetősége és a szólásszabadság. Hatalmas a kettős mérce: Donald Trump tweetjei nem kapnak helyet a közösségi média platformokon, ugyanakkor az Afganisztán feletti hatalmat pár nap alatt átvevő radikális tálibok szóvivője szabadon posztolhat
–mutatott rá az abszurditásokra az Alapjogokért Központ elemzője, aki szerint a konzervatív vélemények elnyomása zajlik a Facebookon.
Úgy gondolom, szükséges találni jogi megoldást, amely gátat szab a techóriásoknak, hiszen jelenleg önkényesen, átláthatatlanul és jogorvoslati lehetőség nélkül bárkit el tudnak távolítani a felületeikről. A szabályozással már így is el vagyunk késve, amin nem segít a technológia és a közösségi média platformok gyors fejlődése sem
– magyarázta.
A szólásszabadság európai érték
Párkányi Eszter szerint az EU, elsősorban a Bizottság felléphetne a nagy technológiai cégek ellen, hiszen egy csaknem 500 milliós egységes piacot képvisel. Ezt gyakran és előszeretettel hangoztatják is az uniós tisztségviselők, mondván, jobb tárgyalási pozíciót tudnak biztosítani a közösség nevében felszólalva, mint az egyes tagállamok külön-külön, a maguk képviseletében.
Szép szavak, ám láthattuk, hogy a vakcinabeszerzéseknél sem vált be ez a stratégia. Ha be akarják bizonyítani, hogy valóban működőképes az elképzelésük, akkor kezdhetik azzal, hogy kiállnak az európai polgárok cenzúrázása ellen
– érvelt az elemző.
Az utcán is kell mozgósítani
A Facebook, sőt, általánosságban a közösségi média tagadhatatlanul megkerülhetetlenné vált a választási kampányokban. Nem szabad lebecsülni a szerepüket, jelen kell lenni ezeken a platformokon, de véleményem szerint nem lehet megspórolni a „hagyományos” kampánymódszereket sem. A Facebookon ugyanis könnyű „átgörgetni” egy poszt felett, még akkor is, ha tűpontosan ránk szabták a hirdetést (nem, korcsoport, lakóhely stb. alapján), így nem biztos, hogy célba ér az üzenet. Nyilvánvalóan fontos szerepe lesz a közösségimédia-kampányoknak ’22-ben, de nem hinném, hogy ott dőlne el minden: bele kell tenni a munkát, az utcán is kell mozgósítani
– hangsúlyozta Párkányi Eszter.
Forrás: Mandiner; Fotó: gondola.hu
bl
2021-10-02 at 19:11
Az új talibán hatalmi struktúra a technológiai cégek által létrehozott trágyadomb. Pedig a 90-es évek közepén még minden olyan ígéretesnek tűnt.
Colin MacLeod
2021-10-02 at 18:02
Ha, majd levágtam a saját fejemet egy fésűvel, akkor regisztrálni fogok a Fészbúkra. Deviáns szrnak kell lenni, hogy az ember ott élje az életét.
Aki a facebookot használja annyit is ér. Nem való az életre.
“Olvastam a fészbúkon. Azt mondták a fészbúkon.” Ki nem szrja le.
Anno volt egy 15-16 éves debil kölyök akit megrontott egy nála idősebb nő akinek már gyereke volt. A szerencsétlen kapott a nőtől egy “trikót”, és a szétnyílt fütyülőjét kiposztolta “Ide nézz Kovácsné mit csináltál.”
A szerencsétlen véglények az üzenőfalon “beszélgettek” amit még azok is tudtak olvasni akiknek nem volt fiókjuk.
Egy jól kinéző 40 feletti hölgyemény kiposztolta, hogy az előző este meg volt az első @nális élménye.
Ez a fészbúk!
Az igazi kéjmámor amikor a nődnek két-három fiókja van, és a sarokba ott feszítenek a lyuksógorok mint közös ismerős.
SZABAD AKARAT!
“De hát mindenki használja.” Szóval mindenki egy pedofil bzi, akkor te is az leszel.
“Ott van a családom meg a barátaim.” Áhá. Szóval családod. Ásd el őket, ha csak a fészbúk miatt a családod. Barátok? A barát az aki meghalna érted, a többi csak élősködő kullancs.
Mindenki facebook felhasználónak születik, de valakiből ember lesz.
lesi
2021-10-02 at 18:01
no te szaros azt hittem már a alulról szagolod az ibolyát
T-rex
2021-10-02 at 14:53
A kezdetektől fogva elutasítottam és úgy érzem nem ért semmiféle hátrány. Nem úgy társam aki naponta kapja a hülyébbnél hülyébb infókat és nem tud megszabadulni tőlük. Aki meg a politikai tájékozottságát innen szerzi be az meg is érdemli. A felületen megjelenő tartalom eredetét ( honnan, kitől) senki nem garantálja és ellenőrizni sem tudja. ÁMEN.
Hajrá tálibok
2021-10-02 at 12:41
Nem biztos, hogy a tálib vezetés rosszabb az amerikai kormányzatoknál. Hasonlítsátok csak össze mennyi bajt kevernek a világban az amerikaiak és mennyit a tálibok. Pl. most már a táliboknak kell azzal az iszlám állammal harcolniuk, ami az amerikaiak közel-keleti beavatkozásai következtében jött létre.
aladin
2021-10-02 at 11:33
Ennek a vén szaros Sorosnak az az utolsó kivánsága, ha meghal szivárványos lepedöbe csomagolják be.
Királytigris
2021-10-02 at 10:18
Kedves Eszter!
Ha panaszával az EU-hoz fordul, az annyit jelent, mintha Szaros Gyurkához fordulna, aki ezt az egész cenzúrát kitalálta és vezényli.
Itt egy orvosság van, le kell ezeket a szarokat kapcsolni a magyarországi szerverekről!