Bátran és szabadon – Húszéves a Terror Háza Múzeum

Ünnepi programsorozattal – konferenciával, rendhagyó történelemórákkal és ingyenes ünnepi koncertekkel várja az érdeklődőket jövő héten a Terror Háza Múzeum, amely február 24-én ünnepli megnyitásának 20. évfordulóját. A múzeum, amely a kommunizmus bukása után alig több mint egy évtizeddel jött létre Magyarországon, hogy méltó emléket állítson a nyilas és a kommunista terror áldozatainak, nevükön nevezze a tetteseket, és bemutassa a 20. századi totális diktatúrák emberellenes tetteit. Egy olyan emlékhely, ahol végre szabadon megemlékezhetünk áldozatainkról és hőseinkről.

061.hu

A magyar szabadság és függetlenség egyik legerősebb szimbóluma

Húsz évvel ezelőtt, 2002. február 24-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapjának előestéjén nyitotta meg kapuit a Terror Háza Múzeum. A megnyitó ünnepség minden várakozást felülmúlt: 100 ezernél is több ember gyűlt össze az Andrássy úton,  a megemlékezők gyertyái és mécsesei ünnepi fénybe öltöztették az épületet és a sugárutat.A  kommunizmus bukása után alig több mint egy évtizeddel Magyarországon létesült először olyan múzeum és emlékhely Európában, amely egymás mellé helyezte a két totális diktatúrát, megteremtette a múlttal való méltányos szembenézés és a múlt megvallásának lehetőségét. 2002. február 24-e óta végre szabadon lehet beszélni arról, hogy mi történt ebben a házban, nem úgy, mint a rendszerváltozás előtti évtizedekben.

Az elmúlt 20 év alatt a Terror Háza Múzeum kiállta az idő próbáját: a magyar szabadság és függetlenség egyik legerősebb szimbóluma, a főváros egyik legnépszerűbb múzeuma, történelmi emléknapok központi helyszíne, középiskolás diákcsoportok kihagyhatatlan programja, útikönyvek része, külföldiek első számú úticélja, az áldozatokra és a hősökre emlékezni akarók nemzeti emlékhelye lett.

“A vörös csillag és a nyilaskereszt, illetve a terror felirat kontúrjának felhelyezésével az elevenjébe tapintottunk a balliberális megmondóelitnek, amelyik azt gondolta, hogy egyedül neki van felhatalmazása a múlt értelmezésére. Felmutattuk azokat a hősöket, akik bátrak voltak és az életüket áldozták azért, hogy mi ma itt szabadok legyünk”

– fogalmazott Schmidt Mária, az intézmény főigazgatója a programsorozatot ismertető hétfői sajtótájékoztatón.

Az intézmény nemcsak az állandó kiállításával, hanem minden évben új időszaki tárlatokkal és rendszeres kültéri tablókiállításokkal is várja a látogatókat. Otthont ad számos történelmi és közéleti kerekasztal-beszélgetésnek, konferenciának, könyvbemutatónak és megemlékezésnek. Mindezeken túl kiemelt figyelmet szentel a fiatalok oktatásának: évente kétszer rendhagyó történelemórákat szervez középiskolás diákoknak. Eddig csaknem 20 ezer diák részvételével, mintegy 350 rendhagyó történelemóra zajlott itt.

Üzenetük nem változott: áldozatainkról, hőseinkről meg kell emlékeznünk, a tetteseket nevükön kell neveznünk. A legfontosabb pedig, hogy világossá tegyük: a szabadságért hozott áldozat sosem hiábavaló. 

Ünnepi programok a húszéves évfordulón

A Terror Háza Múzeumban február 21-től 25-ig rendhagyó történelemórákat tartanak középiskolás diákoknak, 24-én Vörös csillag a kereszt ellen címmel konferenciát rendeznek, február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján egész nap lehetőség van gyertyát gyújtani a Hősök falánál, 26-án pedig ingyenes ünnepi koncert lesz az Andrássy úton a Kerekes Band, Tóth Gabi, Vastag Csaba és Radics Gigi részvételével.

“Az ünnep szervesen kapcsolódik február 25-höz, a kommunizmus áldozatainak emléknapjához, amikor gyertyagyújtás lesz a hősök falánál. A Terror Háza azért jött létre, nehogy még egyszer előfordulhasson, amit a náci, fasiszta és a kommunista diktatúrák Magyarországon vagy a világon elkövettek”

– mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.

A kommunizmus áldozatainak emléknapján, a Hősök falánál tavaly szerkesztőségünk tagjai is gyújtottak egy-egy gyertyát, az erről készült képgalériánkat itt láthatják:

Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója elmondta, hogy a 20. születésnapra készült egy imázsfilm is, emellett egy rövid sorozatban az intézményhez köthető személyiségek mondják el a Terror Házával kapcsolatos gondolataikat.

Várja látogatóit a múlt héten megnyílt Slachta Margit, az első női országgyűlési képviselő életét bemutató kiállítás is, amelyről Schmidt Mária így fogalmazott a megnyitón: Slachta Margit egész életében bátor volt. Tudta és számtalanszor megtapasztalta, mit jelent nyílt összeütközést vállalni kora hatalmasságaival, az általuk befolyásolt korszellemmel, de újra és újra megtette. Szembeszállt a nácikkal, az állig felfegyverzett nyilasokkal, a minden hatalmat magukhoz ragadó kommunistákkal, az ávós pribékekkel.

“Bátor volt, mert volt hite, hite volt, tehát szabad volt” – emelte ki a főigazgató.
 

Kitért arra: Slachta Margit keresztény hívőként sosem a világot akarta megváltani, hanem mindig az embert. Hitte és vallotta, hogy az emberiséget Krisztus már megváltotta, ezért az ő feladata az, hogy közösségi szervezőmunkával és személyes példaadással segítsen a “tőle karnyújtásnyira levő nehéz sorsúakon”.

A Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet időszaki kiállításának középpontjában a konzervatív világnézetű Slachta Margit modernitása áll. Mint az sajtóanyagukban írták, Slachta Margit ízig-vérig modern, világlátott nő volt, aki éles szemmel felismerte korának legfeszítőbb kérdéseit, rámutatott társadalmának megoldatlan problémáira. Igazi úttörő volt, nemcsak mint az első női parlamenti képviselő, hanem a nő- és családvédelem, valamint a szociális munka területén is.

A vezető képen Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár és Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója (Fotó: MTI/Illyés Tibor)