Vádat emelt a Pécsi Járási Ügyészség a 2010-es pécsi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program beruházásainak fővállalkozójaként működő cég két vezetője ellen – közölte a Baranya Megyei Főügyészség.
A Varga-Koritár György megyei főügyész által jegyzett közlemény szerint az ügyészség a két ember ellen különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és további huszonkét rendbeli bűncselekmény miatt emelt vádat.
A vádlottak által irányított gazdasági társaság 2009-ben, az EKF-projekt keretében mintegy kétmilliárd forint vállalkozói díjról szóló szerződést kötött a pécsi önkormányzattal beruházások kivitelezésére.
A vád szerint a kft. nemcsak a kivitelezés előfinanszírozásához szükséges tőkével nem rendelkezett, hanem munkaerővel, eszközökkel és anyaggal sem a vállalt munkához, ezért kötelezettségeit alvállalkozók igénybevételével kívánta teljesíteni.
A cégvezetők az alvállalkozók által elvégzett munkák után számlákat állítottak ki az általuk irányított társaság nevében, majd azokat benyújtották az önkormányzathoz. A város és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ezen számlák alapján kifizette a mintegy kétmilliárd forintot a fővállalkozónak.
Annak ellenére, hogy a fővállalkozó teljes egészében megkapta a számlákon szereplő összegeket, a vádlottak egyáltalán nem vagy nem teljes körűen fizették ki az alvállalkozóikat. A pénzből 2009 és 2011 között mintegy 350 millió forintot a maguknak, illetve az érdekeltségükbe tartozó kft.-nek juttattak kölcsön címén. A cégvezetők húsz alvállalkozónak maradtak adósai cégenként százezer és százmillió forint közötti összeggel. Ezzel 550 millió forint kárt okoztak, amelyből 320 millió térült meg.
Miután a fővállalkozó több százmillió forint tartozást halmozott fel, a társaságot fiktív személyeknek értékesítették úgy, hogy a cég még meglévő 80 millió forint vagyonát eltulajdonították. E fiktív cégeladásban további négy ember vett részt, akik ellen szintén vádat emelt az ügyészség. A gazdasági társaság két vezetőjét a huszonhárom rendbeli bűncselekmény közül a legsúlyosabbért öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik.
Forrás: MTI
Fotó: pecsiujsag.hu
Leslie
2015-10-21 at 18:09
Csak azt nem értem, hogy miért csak az ügyész nevét tudhatjuk meg, aki nyilván a munkáját végzi. Miért nem lehet tudni a csaló szélhámosok nevét? Ja, bizonyára a “személyiségi jogok megsértése” miatt.
Ezek a szélhámosok bűncselekményt követtek el, Csodálkozom, hogy ma Magyarországon ilyen törvények vannak, hogy a bűn elkövetöket jobban védik mint a sértetteket. Azon is csodálkozom, hogy nyilván a sértettek, majd egy hosszas peres eljárásban követelhetik a pénzüket, amint a vádlottakat elítélik és kiszabadultak, amire szerintem 10 éven belül nem valószínű hogy sor kerül. Azt sem értem egészen, hogy ha elítélik őket, akkor nyilvánvaló, hogy bűnösök, nyilvánvaló, hogy pontosan meghatározható, hogy kinek milyen kárt okoztak, hiszen arra alapozva ítélik el őket, – akkor miért nem lehet egy peren belül megítélni a kártérítési összeget is? Bizonyára a bíróságoknak nincs munkájuk. Vagy még inkább a jog csűrcsavaros bonyolításával állunk szemben! Vagy ez annyira pofonegyszerű, hogy így a jogászoknak, vagy még inkább az ügyvédeknek kevesebb munkájuk, illetve bevételük lenne.