A felvidéki magyarság nyelvhasználati jogait komplex módon rendezni kívánó, úttörőnek számító törvénytervezetet mutatott be a Pro Civis polgári társulás csallóközcsütörtöki központjában tartott sajtótájékoztatóján, pénteken.
A Pro Civis a felvidéki magyarság helyi és megyei önkormányzati ügyeire szakosodott civil szervezet, amely már több mint egy évtizede a helyi magyar közösség nyelvhasználati jogaival is kiemelt szinten foglalkozik. Az általuk most bemutatott és egyúttal társadalmi vitára bocsájtott tervezet leginkább abban számít egyedülállónak, hogy egy átfogó jogszabályban próbálná rendezni és egyidejűleg bővíteni a felvidéki magyarság nyelvhasználati jogait, amelyeket jelenleg több különböző törvény szabályoz részlegesen, és a múltban csak ezeknek a jogszabályrészleteknek a kijavítására voltak – többnyire kevés sikert hozó – próbálkozások. A tervezet, amelyre a Pro Civis stratégiai célként tekint, és ugyanakkor kiindulópontnak, illetve jövőbeli hivatkozási alapnak szán a felvidéki magyar politikai érdekképviselet számára, már nevében is formabontó. Ugyanis a “Törvény a Szlovák Köztársaság hivatalos nyelveiről” nevet viseli, ami azért érdekes, mivel a szlovák jogrend csak az “államnyelv” kizárólagos fogalmát ismeri.
Rossz törvények módosítása soha nem vezethet eredményre
– indokolta az átfogó törvény elkészítését Őry Péter, a Pro Civis elnöke a tervezet bemutatóján. Rámutatott: az első újdonság, hogy a törvény elhagyná az alul- és felülrendelt viszonyt, ehelyett egyenrangú nyelvekről beszél, és bevezetné a hivatalos nyelvek fogalmát. Ugyancsak új megközelítést hoz a tekintetben, hogy a magyar mely településeken válhatna hivatalos nyelvvé. Az elképzelés szerint minden településen és közigazgatási egységben kötelezővé válna, ahol a magyarok száma meghaladja a 3 ezer főt, vagy ahol az arány eléri az összlakosság 8 százalékát. A jelenlegi szabályozások a lakossági arány legkevesebb 20 százalékához kötik bizonyos nyelvi jogok érvényesítésének lehetőségét. A tervezet a közigazgatásban – a lakosságarány függvényében – szinte teljeskörűen kötelezővé tenné mindegyik hivatalos nyelv használatát. A Pro Civis elnöke ezzel összefüggésben elmondta: a tervezet elkészítése során európai országokban elfogadott és sikeresen működő modelleket vettek alapul, legtöbbet a finnországi mintából merítettek.
Eddig mindig azt hallottuk egyes szlovák politikusoktól, hogy sztenderden felüli nyelvhasználati jogaink vannak, nos, most itt van ez a tervezet, meg lehet nézni, ez a nyugat-európai sztenderd
– hangsúlyozta Őry Péter. Hozzáfűzte: tisztában vannak vele, hogy tervezetük nem fog rövid időn belül megvalósulni, de – mint mondta – el kell kezdeni.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán
benzoli
2021-09-18 at 18:29
A politikanak nagyobb szuksege van a Szlovakokra mint a Felvidekiekre. Ennyi az esely a nyelvtorvenyre.
történész
2021-09-18 at 12:44
Szlovákia valójában Felső-Magyarország: Pozsony, Esztergom, Komárom, Bars, Nógrád, Gömör, Abaúj, Zemplén, Ung vármegyék déli területein magyar (volt) a lakosság. A franciák és olaszok csináltak részállamot, Csehszlovákia néven. Amikor 1992-ben elszakadtak a csehektől a szlovákok, akkor kellett volna nemzetközi jog alapján revideálni a trianoni
törvénytelen és aljas döntést.
Jelen állapotban a szlovák mellett a magyar nyelvnek is hivatalosnak kell lennie. Az iskolákban, hivatalokban, munkahelyeken is érvényesülnie kellene magyar hivatalos nyelvnek, s ez is gátat vethet a magyarság szlovák asszimiliciójának! A magyarul beszélőnek is legyen egzisztenciális önazonossága.
Történeti emlékezetünkben él, hogy a szlovákok szabadon használhatták nyelvüket. Különösképpen azon vármegyékben, ahol szlovák lakosság volt túlnyomó többségben (a hegyvidéken, mint Trencsén, Árva, Zólyom, Túróc, Szepes, Zemplén, a már említett vármegyék északi területein).
Közös történet múltunk arra kötelezné a Szlovákiát, hogy nemzeti zászlójukban ne francia trikolort, hanem a magyar piros-fehér-zöld színeket használják, ha már a mi lobogónkból kiszedték a kettőskeresztet és a hártmas halmot.
Ákossy
2021-09-17 at 19:21
Lehet akármilyen jó egy törvény, ha nincs bátorság a politikusokban, a hivatalnokokban és főleg a polgárokban, hogy éljenek vele, még a magyar többségű településeken is a román/szlovák/szerb nyelv lesz a győztes.
Rengeteg ilyen szomorú példát ismerünk.
Az elgyávulásban egyébként az RMDSZ az aranyérmes.
Orientál
2021-09-17 at 17:24
Ha az európai népek összefogását igazán akarnák és elő is mozdítanák a szlovákok akkor a Magyar nyelvet is hivatalov nyelvé törvényesítenék.
Hesslervezérezredes
2021-09-17 at 16:38
Helyesebb lenne arról törvénykezni, hogy milyen nyelvhasználati jogok illetik meg a tótokat a Felvidéken?
Tőlem egyébként lehet ugyanaz, mint amiről a cikkben szó van.
Kell végül is néhány olyan magyar, aki tud csehül.:)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))