Magyarország és Horvátország közös érdeke Közép-Európa biztonságának elősegítése, a Nyugat-Balkán békéjének biztosítása, az illegális migráció megállítása és kezelése – hangsúlyozta Benkő Tibor honvédelmi miniszter Mario Banozic horvát védelmi miniszterrel közösen tartott csütörtöki, székesfehérvári sajtótájékoztatóján. Benkő Tibor közölte azt is, hogy a két ország egyformán küzd a terrorizmus ellen, valamint ugyanúgy gondolkodnak katonáik külföldi missziójáról, amely “a gondokat ott kezeli, ahol azok keletkeznek”.
A miniszterek hivatalos találkozójuk részeként tettek látogatást Székesfehérváron, a horvát vezetés alatt működő Közép-európai Többnemzeti Hadosztály parancsnokságának bázisán (HQ MND-C). Benkő Tibor kiemelte: a horvát vezetésű parancsnokságnak nagy jelentősége van Közép-Európa békéjének, biztonságának fenntartásában.
Mario Banozic arról beszélt, hogy a két ország együttműködik a NATO-n belül, az unióban és katonai értelemben is, ám mind közül jelenleg a legfontosabb terület a védelmi együttműködés szélesítése. Jelezte, hogy ennek keretében például helikopterszemélyzet képzését indították el Zadarban, és az ottani központ fejlesztésében a magyar kormányzat is segített. Hozzátette: együttműködésüket ki kell terjeszteni a honvédelmi oktatás, képzés területére ugyanúgy, mint a hadiipar egyes szegmenseire.
A sajtótájékoztatót megelőzően sajtóbejáráson mutatták be a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály parancsnokságának székesfehérvári bázisát. Fazekas Tamás őrnagy elmondta, hogy 2020 februárjában a magyar kormány 3,2 milliárd forintot biztosított a kétszintes konténerépület létrehozására. A 88 konténerből álló, a NATO- és a magyar előírásoknak megfelelő bázison mintegy száz ember részére alakítottak ki munkahelyet.
A kiosztott sajtóanyag szerint a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály parancsnokság létrehozását az indokolta, hogy a NATO a közép-európai régióban nem rendelkezett olyan katonai szervezettel, amely biztosítani tudja a térség védelmét egy kialakult válság vagy konfliktus esetén. A magyar és a horvát fél közösen ajánlotta fel a parancsnokságot; ezt az Észak-atlanti Tanács tavaly júliusban fogadta el. A horvát katonák megérkezésével a hadosztály-parancsnokság 2020 augusztusától nemzetközi katonai szervezetként működik, ahol más tagországok katonái is vállalhatnak beosztást. A szervezet vezetője Denis Tretinjak vezérőrnagy.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
egresiistvánjánosernő
2021-01-29 at 16:52
A horvát történelem kapcsán idézek, mert az alábbiakkal, azok helyt-állósága miatt, egyetértek:
„Tudom, hogy Horvátországban valamiféle délszláv birodalomról álmodoznak. (…) Ha ez valaha is megvalósul – jegyezze meg –, annak a központja nem Zágráb, hanem Belgrád lesz.”
Deák Ferenc szavai Jovan Živkovićhoz, 1868-ban, a horvát kiegyezési törvényjavaslat vitája kapcsán.
A Habsburg királyok alatti közös történelmünkhöz:
„Aki történelmünket ismeri, tudja, hogy éppen egy évvel születésem előtt hozta létre Deák Ferenc, „a haza bölcse”, Ausztria és Magyarország között a „kiegyezést”, ahogyan Budapest és Bécs kölcsönös megbékülését nevezni szokás. Amióta Habsburg I. Ferdinándot 1527-ben megkoronázták, a magyar nemesség és a Habsburgok állandóan viszálykodtak, akárcsak a német-római szent birodalomban a fejedelmek és a rendek. A Kossuth vezetése alatt lefolyt 1848-49-es szabadságharcban a Habsburgokat a magyar tróntól megfosztották, és Ferenc József, az ifjú uralkodó, csakis az oroszok segítségével – akik akkor hatoltak be először hazánkba – tudta uralmát Magyarországra ismét kiterjeszteni. 1867-ben aztán Magyarország ősi szuverenitását újra elismerték. Ferenc József megkoronáztatta magát, és független, alkotmányos magyar kormányt nevezett ki.”
Forrás: Horthy Miklós: Emlékirataim, Európa – História, Budapest, 1993.
“Sokszor iparkodtam … a Habsburg-uralom mérlegét megállapítani a hazánkra gyakorolt hatás tekintetében. Arra az eredményre jutottam, hogy annak sokféle hátrányát ellensúlyozza – egyebektől eltekintve -, hogy … teljessé tette a Szent István által útba indított evolúciót a nyugati nemzetlét megvalósításához.”
Forrás: Gróf Apponyi Albert: Emlékirataim, Helikon, 2016.
Tény, hogy a “Nyugat” sokat változott – sok vonatkozásban a hátrányára, és a múltbéli “Nyugatért” sem kell “oda lennünk” -, de ez nem ok a kereszténység elhagyására, ez inkább a kereszténységben történő megerősödésre inspiráljon minket, és horvát szomszédainkat is, mint a lengyel barátainkat!
Vinczer S. Péter
2021-01-28 at 22:51
8OO év közös történelmünket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Volt ebben jó és rossz, Matija Gubec, Düzsa György Zrinyi Frangepán kivégzése az aradi vértanúk, Jelasic árulása, és egyformán szenvedtünk a Habsburgoktól. Abba kell kapaszkodni ami összeköt bennünket.
Az INA-t a csődből a MOL mentette ki, mégis a vezért Az Interpollal le akarják tartóztatni. Viszont amióta MOL 52 % -ban birtokos, az emberek fizetést kapnak, és sikeres lett a vállalat.
A csődeljárás alatt lévő 3 MAJ egykori magyar fiumei hajógyárat inkább az olaszoknak dobták oda, mint esetleg magyar befektetéssel mentették volna ki. Egykori beszállítóként ajánlottam fel befektetőt, nem is válaszoltak….Ennyit a fafejű bunkó vezetőségről.