A szövetség hatékonyságának, belső kohéziójának jövőbeni erősítését célzó NATO 2030 kezdeményezéshez kapcsolódó főtitkári javaslatcsomaggal alapvetően egyetértünk, annak legtöbb elemét támogathatónak tartjuk – mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter a NATO védelmi minisztereinek videokonferenciáján. A kétnapos online tanácskozás kiemelkedő fontosságát az adta, hogy Joe Biden új amerikai elnök kormánya – Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter személyében – első alkalommal képviseltette magát a szövetség magas szintű megbeszélésén.
A honvedelem.hu beszámolója szerint a NATO reflexiós folyamatával és a szövetség elrettentési és védelmi koncepciójával foglalkozó munkaülés során Benkő Tibor hozzászólásában kiemelte, hogy Magyarország haderőfejlesztési programja teljes mértékben összhangban van a NATO képességfejlesztési céljaival. Szólt arról is, hogy a kormány folyamatos támogatásának köszönhetően Magyarország a pandémia ellenére is – a korábbi terveknek megfelelően – növelni tudja védelmi kiadásait, így hozzájárulva a szövetség kiegyensúlyozott tehermegosztásához, amely egyben fontos pillére a transzatlanti kapcsolatoknak is. A miniszter hangsúlyozta továbbá, hogy a székesfehérvári Közép-európai Többnemzeti Hadosztály Parancsokság elindítása komoly siker nemcsak Magyarország számára, hanem a régió és a NATO biztonságának erősítése miatt is.
A beszámoló szerint a munkaülés második napján a NATO műveletek jövőjének témájában Szabó István honvédelmi államtitkár azt hangsúlyozta, hogy Magyarország jelentős erőkkel járul hozzá a NATO nemzetközi szerepvállalásaihoz. Azt mondta: Magyarország továbbra is elkötelezett a közel-keleti és az afganisztáni misszió, továbbá a Nyugat-Balkán biztonsága iránt. A “komoly műveleti tempót tovább erősítve” Magyarország növeli jelenlétét a NATO koszovói (KFOR) műveletében, és ennek kapcsán az államtitkár “történelmi jelentőségűnek” nevezte, hogy novembertől magyar parancsnoka lesz a küldetésnek.
A NATO-tagországok idei első védelmi miniszteri, kétnapos online tanácskozásáról Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán azt emelte ki: a transzatlanti kapcsolatok erősítésének fontosságát hangsúlyozza a tény, hogy a világ olyan globális kihívásokkal szembesül, amelyekkel egyetlen ország és kontinens sem képes egyedül megbirkózni.
A NATO-nak felkészültnek kell lennie a jövő kihívásaira, amelynek részét jelenti a védelmi, valamint elrettentő képesség erősítése
– jelentette ki. A szervezet főtitkára csütörtökön arról tájékoztatott, hogy a NATO afganisztáni missziójának sorsáról nem született végleges döntés, a helyzetet tovább elemzik, de addig is a helyszínen maradnak a szövetséges erők az afgán hadsereg támogatására. A katonai szervezet ugyanakkor az iraki misszió kibővítése mellett foglalt állást.
Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán
Schenkhyalfonz
2021-02-18 at 21:25
Háború nyilván szükséges a hadi képességek felméréséhez és a NATO-tagság – a 7-8 év múlva részünkről már vélhetőleg ráfizetéses – EU-val szemben valóban fontos, így juthatunk megfelelő fegyverrendszerekhez is.
Hesslerezredes
2021-02-18 at 21:02
Reméljük 2030-ban már nem lesz natto, de minimum mi nem leszünk a tagjai, ha még létezne. Semmi keresnivalónk nincs nekünk semmilyen katonai szövetségben.
Bukohill
2021-02-18 at 20:57
Hamarosan elköteleződünk a hoholok ügye mellett is, oszt megint mehetünk a Don mellé védeni a hazát.
Lajos
2021-02-18 at 20:14
Milyen kihívásnak akar megfelelni a nátó? Miért is létezik még? Ki ellen?
És mit keres a magyar honvéd idegenben? A hon nem Afganisztánban meg egyebütt van. Azt itt kell védeni a Kárpát medencében. Legfőképpen a “szövetségeseinktől”.