Szent István “mélyre látó” államférfi volt, akinek tettei Istenbe vetett hitéből fakadtak – mondta Berta Tibor tábori püspök a Szent István-nap alkalmából megtartott ünnepi szentmisén szombaton, a budapesti Szent István-bazilikában.
Berta Tibor homíliájában kiemelte: Szent István hite a Szentírást nemcsak olvasó, hanem “radikálisan tettekre váltó” ember hite volt. Ugyanakkor a “megváltásra szoruló ember hite is”, azé az emberé, aki tudatában volt gyöngeségének és a kísértéseknek is. A tábori püspök rámutatott: “első királyunk olyan példakép, akit nem kell eszményíteni, hiszen műveinek máig ható eredményei mindennél beszédesebben őrzik nagy formátumú alakját”.
Szent István 1038-ban bekövetkezett halálakor kész megyerendszert, írásos törvényeken nyugvó, nyugat-európai típusú államot, a pápa és számos uralkodó által elismert, önálló keresztény királyságot hagyott hátra
– sorolta, hozzátéve, hogy amit első királyunk létrehozott, kiállta az idők próbáját.
Szent Istvánnak köszönhető, hogy mi itt mindnyájan magyarul beszélhetünk és egy több mint ezer éve tartó államiságot ünneplünk
– fogalmazott Berta Tibor. Felidézte: István király fia halála után, élete végén, a királyok közül elsőként Szűz Máriának ajánlotta az országát, ezzel “személyes és uralkodói drámájában” az Istenbe vetett bizalom fontosságára tanít.
Szent István bevezette a magyarságot az Istennel való kapcsolatba. Abba a személyes kapcsolatba, amely azt tudja mondani: “szeretlek, Uram!” és “bocsáss meg, Uram!”. Az egyház ezt a szeretetkapcsolatot ajánlhatja fel a világnak, amely valójában az egyetlen szilárd pont, amibe kapaszkodni lehet
– tette hozzá Berta Tibor.
A rossz idő miatt nem a Szent István-bazilika előtti téren, hanem a bazilikában tartott ünnepi szertartást Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vezette. A bíboros köszöntőjében úgy fogalmazott: ez a nap hálaadás a múltért, népünk életéért és könyörgés a jövőért. Hozzátette: “idén különösen sok mondanivalónk van Isten színe előtt”, hiszen újabb “nehéz, de értékekben és áldásban gazdag esztendő van mögöttünk”. A bíboros kiemelte: hálát adhatunk a tavaly szeptemberi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusért, amely minden nehézség és bizonytalanság ellenére elhozta számunkra azt az élményt, hogy a hívő katolikus világ Jézus Krisztus és az Oltáriszentség körül egységben van egymással és közös küldetést teljesít az egész világ felé.
A szóbeli és írott emlékek tanúsága szerint hasonlóan nagy lelki élmény volt az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus is. Akkor egy éven belül kitört a II. világháború. Most ismét háború van, és megrendülten kérdezzük, kik vagyunk mi, magyarok, ki ez a kis nemzet itt, a Kárpát-medencében, hogy az isteni gondviselés rajtunk keresztül akarja vigasztalni és erősíteni a világot?
– fogalmazott a bíboros, majd azt kérte a hívektől, hogy az ünnepi szentmisén különösen is imádkozzanak “hazánkért, népünkért és a világ békéjéért”.
A szentmise után a szokásos Szent Jobb-körmenet a várható vihar miatt elmaradt; helyette a bazilikában kihelyezett Szent Jobb-ereklye előtt imaórát tartottak, amelynek végén Erdő Péter az ereklyével megáldotta a templomban lévő, az eseményeket a bazilika előtti téren kivetítőkön, illetve a televízión keresztül követő híveket. A szentmisén részt vett Novák Katalin köztársaság elnök és férje, Veres István, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Varga Zs. András, a Kúria elnöke, Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára is.
Forrás: MTI; Fotó: Neugebauer Viktor/PestiSrácok.hu
Tudományos libsizmus
2022-08-20 at 23:10
Szent István királyunk korában az “európai értékek” átvétele, ami akkor a kereszténységet jelentette, volt Magyarország mint Európában idegen test megmaradásának egyik feltétele.
Miután mára az “európai értékek” tagadják, sőt üldözik a kereszténységet, semmi közünk többé az “európai értékekhez”.
Így mára az Európában idegen test Magyarország lett az eredeti “európai értékek” egyedüli képviselője.
Úgy vélem, ez Szent István királyunk és az Árpád házi királyaink legnagyobb teljesítménye.
egresi istván jános ernő
2022-08-20 at 22:32
Attila: A Magyar Királyság kezdődik Szent István királlyal.