Bódis József oktatásért felelős államtitkár nyilatkozott a Pesti Srácoknak a kormány új idegen nyelvi stratégiájáról. Az államtitkár elmondta: 140 ezer diák 90 milliárd forint értékben tanulhat külföldön évente hamarosan. Rekordösszeget költenek tehát a fiatalok külföldi nyelvtanulására. A programok mellett azonban jó pedagógusokra is szükség van, ezért nem elég az eddigi béremelés, hanem a pedagógus életpálya-modell továbbfejlesztésén is dolgoznak – mondta Bódis József.
Kezdjük rögtön egy friss élménnyel. A minap Tordai Bence kérdőre vonta a parlament folyosóján, hogy nem szólt hozzá, amikor a Corvinus átalakításáról vitáztak a képviselők. Mi volt ennek az oka?
A Corvinus Egyetem fenntartói jogai egy kormánydöntéssel októberben átkerültek az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, azóta az intézménnyel kapcsolatos minden előterjesztés az ITM-hez kötődik. Annak tehát, hogy nem szóltam hozzá a kérdéshez a Parlamentben, ilyen egyszerű, adminisztratív oka volt. Szeretném azt is megjegyezni, hogy azzal ellentétben, amit egyes sajtóorgánumok írtak, természetesen a kérdés tárgyalásának nagy része alatt jelen voltam, máskülönben nem is tudtak volna kérdéseket feltenni nekem a Parlament folyosóján.
Mint egykori egyetemi rektornak, bizonyára van személyes véleménye az ügyben. Mit gondol, az alapítványi működés segíthet a magyar egyetemek fejlesztésében?
A válasz erre a kérdésre meglehetősen összetett. Két éve – még a rektori konferencia elnökeként – éppen a Corvinuson tartottam egy előadást egy tudományos rendezvényen a felsőoktatással kapcsolatos problémák lehetséges megoldásáról. Az egyetemek költségvetési intézményként működnek a hazai felsőoktatási rendszerben, ennek minden előnyével és hátrányával együtt. Előnyt jelent, hogy van ugyan egy biztonság a források tekintetében, viszont vannak olyan kötöttségek, amelyek miatt szenvednek az intézmények, mert nem tudnak rugalmasan reagálni. Itt elsősorban a közbeszerzésekre gondolok. Régóta benne van az egyetemi közgondolkodásban a kérdés, miként lehetne változtatni ezen a helyzeten. Az egyik lehetséges út a Corvinus útja, ahol egy alapítvány lesz a fenntartó, és remélhetőleg rugalmasabban fognak tudni reagálni az aktuális kihívásokra. A kormány célja, hogy a Corvinus 2030-ra bekerüljön Európa 100 legjobb egyeteme közé, ezért alakítja át a fenntartását, finanszírozását; az egyetem alapítványi fenntartású közhasznú felsőoktatási intézmény lesz. A kormány az alapítvány rendelkezésére bocsájtja a Mol és a Richter 10-10 százaléknyi részvénycsomagját, amelyek hozamából támogatja az alapítvány az egyetemet.
Térjünk át egy Önhöz tartozó témára. A minisztérium új idegen nyelvi stratégián dolgozik. Ennek első eleme a miniszterelnök évértékelőjén bejelentett két-két hetes külföldi nyelvtanfolyamok állami támogatása, amire a középiskola 9. és 11. osztályát követően kerülhet sor. Miért van szükség új stratégiára? Honnan jött az ötlet ehhez a jelentős ráfordítást igénylő lépéshez?
Ma Magyarországon jóllehet, a korábbi évtizedekhez képest sokat javult a lakosság általános idegennyelv-tudása – a legutóbbi felmérés szerint 45 százalék körül van –, ez még mindig kevés ahhoz képest, amit mindenki elvár, és kevés a környező országokhoz képest is. Ha megnézzük, mennyi órát fordítunk a köznevelésben idegennyelv-tanításra, akkor nem állunk rosszul, hiszen több, mint 900 nyelvórájuk van a diákoknak. A végeredmény viszont nem annyira jó. Ennek sokkal összetettebb oka van, mint amit néhány mondatban el lehetne mondani, de az okok között úgy tűnik, komoly szerepet játszik a tanulói motiváció. A diákok nem mindig látják, mire tudják használni a jövőben az elsajátított idegen nyelvet. Pedig az informatika eszközein keresztül a legtöbb diák már benne él ebben a világban, hiszen a legtöbb információ ezen a területen angolul jut el hozzájuk. Ezt a szókincset amúgy pillanatok alatt meg is tanulják a fiatalok. De ettől még nem biztos, hogy mindenki átérzi, mennyire lesz szüksége később az idegennyelv-tudásra egy adott szakmában. Amikor összeállítottuk az idegen nyelvi stratégiát, igyekeztünk összetett módon közelíteni a problémához. Fontos szerepet kap a motiváció, valamint az, hogy a diák ne csak tanulja a nyelvet, hanem meg is merjen szólalni az adott nyelven. Azzal, hogy a kormány ilyen szintű vállalást tett, kifejezte az igényét, hogy lépni szeretne ezen a téren. Bízunk benne, hogy ez lesz a helyes megoldás, de további lépések is lesznek. Ide tartozik például a rendelkezésre álló órák jobb kihasználása vagy más módszertanok alkalmazása is, és mindebben a szakemberek észrevételei kulcsfontosságúak.
Mik a pontos paraméterei a programnak, hány tanulót érint, menyibe fog kerülni évente?
Ha minden tanuló részt vesz a programban, akkor 140 ezer diákkal kell számolnunk, és 90 milliárd forintba kerül majd a program évente. Nem vagyok benne biztos, hogy minden tanuló igénybe veszi majd a programot, de mi úgy kalkuláltunk, hogy mindenkinek adva legyen a lehetőség, amit a 2020/21-es tanévtől tervezzük elindítani.
Miért ezt a korosztály választották? A szakértők egyetértenek abban, hogy a nyelvtanulásban az első néhány év a legfontosabb. Nem veszett fejsze nyele a gimnazistákat külföldre küldeni néhány hétre?
Egy korábbi felmérésünk eredménye az volt, hogy ebben a korosztályban lenne érdemes lépni, ráadásul a még fiatalabbakat nem lehet külföldre küldeni. A részletek kidolgozásában pedig nagyon komolyan kívánunk támaszkodni a szakemberek véleményére, hiszen mindannyian érdekeltek vagyunk a program sikerében.
Akkor lehet, hogy a 90 milliárdos keretből másra is fordítanak majd a külföldi nyelvtanfolyamokon kívül?
A program összetett, lesz egy továbbképzési része is, de az egy külön támogatásból valósul meg. Az egy tanulóra eső támogatás több százezer forint, hiszen gondoljunk bele, hogy egy kéthetes külföldi nyelvtanfolyam ideje alatt az utazás, a szállás és az ellátás költségeit is ki kell fizetni. Ez tehát egy nagyon komoly segítség lesz a családoknak, a szülőknek és a diákoknak.
A program hatalmas szervezést igényel majd. Kire hárul ez a munka? Elvárható az iskoláktól, hogy meg tudják szervezni ezeket az utazásokat?
Ez valóban komoly feladatot ró az intézményekre, de megkapják a támogatást, amivel sikerrel járhatnak. Azért gondoljuk ezt, mert ma is számos olyan intézmény van, amely támogatás nélkül is él a csereprogramok és az intézmények közötti kapcsolatteremtés lehetőségével. Az iskoláknak tehát nemcsak a nyelvtanításban, hanem a szervezésben is nagyon komoly tapasztalataik vannak, amiket hasznosítani szeretnénk. A program sikeréhez tehát nem egy új rendszert akarunk kiépíteni, hanem használnánk a már meglévő tapasztalatokat. Ahol még semmilyen struktúra nincs kiépítve, ott nyilván segítünk, ebben a nemzetközi mobilitás terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Tempus Közalapítványra hárul majd sok feladat. A részleteken most dolgozunk.
Akkor a minisztérium csupán finanszírozója lesz a programnak?
Finanszírozója, koordinálója, bizonyos esetekben a program végrehajtója is lesz a Tempus Közalapítvány bevonásával. Ezáltal az esetleges egyenetlenségeket is szeretnénk kiküszöbölni.
A pedagóguspályán évtizedekig hatalmas kontraszelekció volt a tanárok alacsony anyagi megbecsültsége miatt. Mi a helyzet most? Aki kiemelkedően beszél nyelveket, az értékes személy a munkaerőpiacon. Hogyan lehet rávenni a legjobbakat, hogy iskolai nyelvtanárnak menjenek, amikor a tanárgyakornokok bére még mindig igen alacsony? Terveznek emelni a pályakezdők bérén?
Az elmúlt éveket az életpályamodell és az azzal kapcsolatos bérmozgások határozták meg. Nagy átlagban 50 százalékos béremelés volt az életpályamodellnek köszönhetően. Természetesen az a cél, hogy tovább is lépjünk majd, ezért a nyelvtanárok külföldi továbbképzésének támogatását is tervezzük. A pedagógusminősítéssel kapcsolatban is érkeztek nagyon megfontolandó javaslatok, úgyhogy most dolgozunk az életpályamodell továbbfejlesztésén és olyan tartalommal való megtöltésén, ami a minősítési rendszerrel kapcsolatos javaslatokat és a bérügyeket is tudja kezelni. Ki kell mondani, hogy a köznevelés fejlesztésének a kulcsa a jó programokon túl az anyagilag is megbecsült pedagógus. Ha ezt a helyén tudjuk kezelni, akkor minden más is könnyebben működik majd.
Milyen egyéb elemei lehetnek a jövőben az idegen nyelvi stratégiának?
Folyamatban van az idegennyelv-oktatás módszertani átgondolása. Ez kifejezetten szakmai kérdés, nyilván nem az államtitkárság fogja megmondani, miként kell idegen nyelvet oktatni. Az iskolai keretek mellett a motiváció valódi felkeltése az igazán fontos. Pusztán érdekes módszerekkel azonban nem lehet megtanulni egy idegen nyelvet. Csak hogy egy példát említsék: dalszövegekből is lehet, szeretnek a diákok nyelvet tanulni. De ez önmagában persze kevés. Ezekre a motivációs módszerekre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben. Hogy ezt hogyan lehet megoldani, még ki kell találni, ami további egyeztetéseket igényel.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Mészáros Miklós
2019-03-02 at 10:21
Bizony a pedáknak jár ám az anyagi megbevsülés.Pláne a történelem tanároknak! Valahogy csak honorálni kell a sok-sok hamis,hazug,aljas előadásukat.
Netta
2019-02-25 at 10:35
A köznevelés fejlesztésének kulcsa a sokoldalúan művelt, kiválóan és korszerűen képzett, rátermett pedagógus.
Gábor
2019-02-25 at 11:25
Nem tudom honnan értesz ennyire a tanári szakmához, de remélem nem tanítasz, mert akkor tényleg nagy baj van az oktatásban!!!
Namond
2019-02-26 at 19:25
és elkötelezett, szaka és foglakozása iránt alázatot tanúsító, önmagát képző, tantárgya megszerettetésére képes, érdekesen előadó, gyermekszerető, határozottan, de nem túlzottan fegyelmező.
A jó tanár példamutatásával nevel, mellette oktat, megérdemli a fizetését.
Ez a mostani kontra szelektált társaság tényleg csak
pedagogosz (gyalogos kísérő), nem érdemel magasabb fizetést, jelentős részük még a mostani nagyságot sem. A szülőtől várja el gyerekkel tölthető napi 3-4 óra alatt a nevelést, oktatást a lecke magyarázását, hf megírását és még külön feladatokat – növénygyűjtés, stb – is kioszt.
Gábor
2019-02-28 at 10:34
Szerinted haza kellene vinnie a pedagógusnak a gyerekeket?
Akkor a pedagógusnak jár a gyerek utáni minden kedvezmény is…
Sajnos sok hasonló felfogású szülő van, aki a saját feladatait is a pedagógusra hárítja!!!
Ezért tartunk ott ahol.
saghy rozalia
2019-02-25 at 10:08
A tiszteletet ki kell érdemelni.
A pedagógusoktól eddig csak okoskodást, elégedetlenkedést lehetett hallani, kevés kivételével. Nemzeti érzésük a béka alatt.
TS
2019-02-25 at 19:54
Na, az ilyen hozzáállás miatt nincs tekintély valóban. Maga mire lenne elégedett, ha kb. 150000 nettót kapna kezdőként és 230000-et 35 év után?
10 év múlva nem az lesz a probléma, hogy milyenek a tanárok, hanem hogy egyáltalán vannak-e. Most kellene villámgyorsan 100%-os fizetésemelés, mert 10 év alatt a tanárok kb. fele nyugdíjba megy. Vagy 60%? És nem jönnek a fiatalok!
ómió
2019-02-25 at 08:52
Pedig a böszmekorban ezt még egy havi fizumegvonással abszolválták!
Netta
2019-02-24 at 21:09
“Nevetséges, hogy egy alsó tagozatos tanárnak 6-8 tantárgyat tudnia kell”
Ez szakmailag abszurd.
Az 1-2 évfolyamon bizony nagyon fontos, hogy maximum két tanító
tanítsa, nevelje a gyerekeket. A kicsik ebben a korban még nagyon
kötődnek.
Azzal egyetértek, hogy ne mindent egy tanító tanítson: matematika; olvasás-írás-fogalmazás; ének; rajz; testnevelés; környezet.
De azt is tudni kell, hogy ezek a tárgyak szorosan összefüggnek.
Az ének- matematika pl.
Aztán az ének- rajz.
Az ének-testnevelés.
Elemi, alap szintű oktatást kapnak 1-2 évfolyamon.
A 3-4 évfolyamon belépnek a szaktanítók is. Tehát már idejét múlt, amiről
szót ejtettél, úgy a 80-as évek első fele óta.
bl
2019-02-24 at 21:44
Inkább az a nevetséges, hogy felső tagozaton, hirtelen 8-10 tanár kezd tanítani egy osztályt. Ebből eredően 8-10 féle alkalmazkodást kíván a gyerekektől. És a tanári felelősségvállalásnak sem kedvez.
Netta
2019-02-25 at 10:43
” 8-10 tanár kezd tanítani egy osztályt. Ebből eredően 8-10 féle alkalmazkodást kíván a gyerekektől. ”
Ez természetes.
Az alkalmazkodás megtanulása pedig nem akasztja meg a gyereket, hanem fejleszti.
Ráadásul a felső tagozaton a tanárok legalább két szakot visznek. A magyartanár eleve kettő, egymással szorosan összefüggő tárgyat: nyelvtant és irodalmat; gyakran az iskola könyvtárosi feladatait is ellátja.
Aztán: kémia -fizika; vagy matematika-fizika; történelem-földrajz; vagy magyar nyelv és irodalom – történelem; rajz-földrajz; magyar nyelv és irodalom – ének; számítástechnika-média ismeretek; rajz – médiaismeretek… stb., stb. Az egyikük pedig az osztályfőnöki feladatokat is ellátja.
Tehát nem minden tárgyat tanít más-más tanár.
Hála Istennek!
Nem szakember nem lát rá, de azt fontos tudnod, hogy a tanár nem csak annyit tud, amennyit megtanít. 🙂
Aki egyetemen végzett, középiskolában is taníthat. Aki főiskolát végzett, az posztgraduális képzéssel szintén.
csl
2019-02-24 at 22:12
Kedves Netta!Én a tanárok védelmében írtam és végtelenül tisztelem az alsó tagozatos tanárokat is! Itt félre értés van még akkor is ha idejét múlt! Kihangsúlyozom, hogy több száz tisztességes tanárt ismerek és nem engedem bántani Őket!Semmivel sem rosszabbak mint az állam pénzen maszekoló orvosok, vagy a számon kérhetetlen közgazdászok, vagy a ügyeskedő jogászok vagy a minimálbérre bejelentett BMW -s ügyvédek, de ahol a “hülyeség szorgalommal párosúl” és döntési helyzetben van az a politikus! Ezért nem szabad általánosítani!Kérdés: Hogyan neveljünk közmegelégedésre tanár egyéniségeket? De bármit csinálunk az első, hogy a vita kultúránkat és kompromisszum készségünket javítani kell! Őszinte tisztelettel: csl
Netta
2019-02-25 at 10:46
“egy alsó tagozatos tanárnak 6-8 tantárgyat tudnia kell”
EZT írtad!
Akkor?!
csl
2019-02-24 at 19:52
Tisztelt Bódis úr!Tudom, hogy MO-on labdarúgásban, politikában és gyereknevelésben nem lehet okos senki sem, de nem állhatom meg, ne írjam le a véleményem!A poén szerint: ha én adok Önnek 5M forintot akkor Ön jobban fog futni, úszni, tanítani!-Kezdjük a részletekkel:1,A tanárt azért fizetik, hogy megtanítsa a gyereket és nem azért, hogy bebizonyítsa, hogy”hülye”!2,Negatív dolgokkal akarunk pozitív eredményt elérni!3,Szakmai szaktárgyi jeggyel büntetünk magatartás béli dolgokat!4,ISKOLÁNKÉNT szelektálni kellene a tananyag mennyiségét!5,Az egyetemeken kellene leadni a legnagyobb teljesítményt!6,Az egyetemeken végzettek nem tudnak belépni az innovatív folyamatokba, diszponensi feladatokat tudnak csak ellátni!7,A multinacionális cégek munka és szervezeti kultúrája meghaladja az egyetemi szintet!8,A tudáshiány miatt a rendszerező gondolkodás hiányzik!9,El kell lesni a multi elemző munkáját és intenzíven feldolgozni az elmaradt haszon kérdését!9,Nevetséges, hogy egy alsó tagozatos tanárnak 6-8 tantárgyat tudnia kell, felsőben és középiskolában kettő,az egyetemen egyet és abban sem a tantárgy megszerettetése a cél!10,Kamu doktorok és az élettől elrugaszkodott politikailag megtámogatott igazgatók hintik az igét!11,A paternalista módon fizetett MTA- nak kellene lennie a szellemi csúcsnak, ami meghatározná visszafelé, hogy mit kellene tanítani az egyetemen,az egyetem meghatározná, hogy mit kell a középiskolában és így tovább!12,Jelenleg a multik határozzák meg a szükségletet!13,60 éve nem tanítunk, hanem “kényszerítünk” !14,Zsigerből elutasítunk mindent amit nem mi találtunk ki!15,A tanárokat utaztatni kell, lásson világot stb!16,Nem növelni kell az óra számot, hanem ha feláldozza a szabad idejét akkor azt meg kell fizetni!((Az életkori sajátosságokat figyelembe véve elemezte valaki a mindennapos testnevelés hatásait?)17,A testnevelő tanárok országos értekezletén 83 sánta vagy bottal járó tanár kolléga volt!(Elemezte e valaki, hogy a cipők minőségének a javulásával az összes csavaró erő a térdben jelenik meg!Mekkora a “selejt termelés”!18,Amilyen a t tanár edzői végzettsége olyan lesz az iskola sportági arculata! pl:60 kézilabdázik a többi 540 megutálja a testnevelést!19,az iskolák túlnyomó többsége kipufogó gázos utak mellett van, mit szívunk be?20,Még ezer kérdésem lenne, amivel tisztelt uram foglalkozni kellene!Fideszre szavaztam és bízom az ésszerű változtatásban,de mivel már nyugdíjas vagyok bár lenne mit mondanom, tudom, hogy a kutya ugatás nem hallatszik az égig,de remélem, hogy az unokáimnak jobb lesz!mert teher alatt nő a pálma!Barátsággal és tisztelettel: Tisztelt Miniszter úr
Logikus
2019-02-24 at 19:30
Tévedés: A köznevelés fejlesztésének a kulcsa a büntető eszközök visszaadása a tanároknak, és a szülő meg a tanár együtt dolgozása a gyerek érdekében. A liberális gyermeknevelés, már csődöt mondott…
csl
2019-02-24 at 20:34
Kedves Logikus!Abszolút érzem, hogy mit akar kifejezi és Én is bőségesen megkaptam az atyai pofonjaimat!A kérdés az az, hogy a megközelítés módjában ,hol a határ!Pl a Waldorf módszer és a Francia leány nevelde stílusa között! A spártai vagy poroszos és Oxford (pénzes ) de tudás központú oktatás között!Ön hova adná a gyerekét, de döntően kinek?Az igazgatóknak lenne a feladata a tanár egyéniségek felismerése, de nem elnyomása!A tanárok is mint sokan mások nem nyitottak, problémáik vannak nem tudnak kapcsolatot teremteni!Itt jönnek a kérdések:-igazgatók kiválasztása,igazgatók fegyelmezési jogköre-adminisztráció csökkentés-a felügyeleti szervek kapitális baromságai (statisztikák).a politika játékszere a sport és az oktatás-A NEVELÉS TUDATOSAN VÁLLALT FELELŐSSÉG ,NEM CSAK A TANÁR HANEM A SZÜLŐ RÉSZÉRŐL IS! A nevelésben a tanárnak koordinációs szerepe van a szülő a perverz média( ki kéri számon)és az iskola között!Mindenki tudja , de senki nem tesz ellene, hogy a tervszerű gyerek”hülyítés”-sel zaklatják a szülőket!pl:vásárlások polcaival, apró ajándékokkal,idióta gyüjtő albumokkal stb A liberalizmusban a vásárlás kényszerének a sulykolása a másik nagy bún!A gyerekek pszichés problémáinak, testkép zavarának, öltözködési szokásainak, jelenleg telefon használatának a magamutogatás a legnagyobb problémája! Ebben kellenek az épelméjű tanárok!
Netta
2019-02-24 at 21:03
Nem a “büntetés” a megoldás.
Nem a gyerek tehet arról, ha a tanárnak azért nincs tekintélye,
mert úgy 100 éve semmibe veszik.
De azért sincs tekintélye, mert még kell úgy 20 éve, hogy a 80-as évek
óta tartó kontraszelekciót kiheverje a pálya.
Valami elképesztő, hogy milyen műveletlen alakok tanítanak.
Nincs alkalmassági vizsgálat sem. Végzett tanárok olyan
pedagógiai baklövéseket követnek el, hogy a gyerekek életkedvét is elveszik,
nem hogy motiválnák őket.
Róka fogta csuka, csuka fogta róka…
saghy rozalia
2019-02-25 at 10:04
Nagyon egyetértek.