Budapest, 2012. február 21.Sas József humorista tart sajtótájékoztatót, amelyen bemutatta a Mikroszkóp Színpad volt színészeivel alakított Sas-Fészek Kabarét a Fészek Művészklubban.MTI Fotó: Kollányi Péter

Bödőcs Tibor felhagyott a humorral


Bödőcs Tibort valaha tehetséges humoristának lehetett tekinteni. Elmúlt.

Fura ez a standupos sors. Alapvetően háromféle típus létezik belőle: az eleve humortalan, az aki minden egyes műsorával rosszabb lesz, pedig az elején jó volt és az, aki javul. Ebből a verzióból van a legkevesebb. Az első kettőt nehéz feldolgoznia az embernek. 

Bödőcs a második kategória versenyzője, ráadásul majdnem az élről indult, nagyon jó volt az elején. De láthatólag nem értette a saját humorát, és mint minden jelentéktelen ember, végül a liberális értelmiségieskedésben találta meg az életcélját, mert az sem jellemet, sem intelligenciát nem igényel, humorérzéket meg végképp nem. Olyasvalakit gyászolunk most, aki felülmúlhatatlanul humorosnak találta az O1G-t. 

Bödőcs Tibor esetén gyönyörű szépen be lehet mutatni, gyakorlatilag orvosi megközelítéssel azt, hogy a liberálisok közé keveredés mit okoz, és milyen emberek számára jelenti az egyetlen kiteljesedést. Mindenkinek szüksége van megerősítésre. Egy humoristának meg főleg.

A képet persze árnyalja, hogy Sas Józsefen is 50 évig nevetett a közönség. Bödőcs Sas József, lassan elárvuló közönségét célozta meg magának. Ehhez nemcsak „humorban” kellett hasonulnia a nagy elődhöz, hanem politikailag és intellektuálisan is. Tulajdonképpen sajnáljuk, hogy nem Hofi Gézát választotta példaképének, mert Hofi „Kádár-paródiái” sosem váltak annyira kínossá, hogy az érintett popó tulajdonosa, Kádár megsértődjön. Ez a paródia egyik lényege egyébként, hogy nem feltétlenül sértő, de mégis megérint valami lényegeset. Ha egy paródia sértő, akkor viszont nagyon pontosnak és gonosznak kell lennie, hogy tényleg gyilkoljon. Vagyis azokat is gondolkoztassa el valamennyire legalább, akik kedvelik a paródia célpontját. De egy paródia bármilyen okból is jó, sosem üthet át rajta az a primitív gyűlölet és megfelelési kényszer, ami ennek az egykor állítólag tehetséges szerencsétlen próbálkozásainak az alapanyaga. 

Bödőcs néhány száz belpesti álértelmiséginek és azoknak az embereknek csinálja a műsorait, akik ezen álértelmiségiekre alapozzák a „véleményüket”. A siker garantált, de emlékeztetném Tibikét, hogy egykor Farkasházy Tivadar is tehetséges és sikeres humorista volt, (tényleg) és sikerült leküzdenie magát Sas Józsefék szubkultúrájába.

Bödőcs könyvet is írt, miként Kőhalmi is, aki remélem még nem ért a tehetsége végére, mert erre is vannak jelek, de ő legalább nem politizál. Bödőcs könyveiről olyan ájult kritikák jelentek meg a baloldali sajtóban, hogy az ember csak pislogott, teljes mellszélességgel hasonlították Karinthyhoz, olyan magától értetődő nyelvcsapásokkal, ami csak olyannak jár, aki pont azt mondja, amit mi akarunk kimondatni vele. 

Egy sikeres standupos karrier után az ember nehezen megy el dolgozni, tanul meg egy új szakmát, vagy fogadja el azt, hogy a következő műsor sikeréhez tízszer annyi munka kell, mint az előzőhöz. Douglas Adams írta valahol, hogy a legnagyobb problémája az volt a Galaxis útikalauz stopposoknak megírása után, hogy míg az első könyvének megírásához egy élet tapasztalata állt a rendelkezésére és mind bele is írta, a második kötetre csak egy évnyi élete volt. Sok humorista és író van ezzel így, szörnyű lehet erre rádöbbenni, különösen akkor, ha az ember a csúcson van és ott kényszerül észrevenni, hogy ott maradni nem lesz elég tehetséges. 

Liberális ellenségeink folyamatosan rekrutálnak ebből a tehetségesnek indult, de a reményt soha be nem váltó művészvilágból.

Korszakunk jellegzetessége, hogy annyi a művész, hogy az ember nem tud úgy elhajítani egy Bödőcs-kötet egy presszóban, hogy ne egy búshangú társadalomkritikus önmegvalósítót találjon el vele, amint éppen szidja a jobboldali kormányt. 

Százszor annyi főállású művész van, mint amit a társadalom el bír viselni és ezerszer annyi, mint amennyi kellene. Hatalmas a létharc és kilencven százalékuk az anyukáját is eladná a siker látszatáért is. 

Az utolsó érvem amellett, hogy szegény Bödőcs egy tehetségtelen senki, egy pályatársa „dr. Mogács”. Az „Országos népbutító kampány” nem kapott elég figyelmet, pedig zseniális és üt a szélrózsa minden irányába. Pedig nekem túl harsány és túl trágár. De ami jó, az jó. 

Bödőcs-sors, még ez a cikk se róla szól. Szegény.


A szerző: Paranoid Android

Élek, ami egy droidtól szép. Remélek, ami optimizmusra vall, viszont idegen a karakteremtől. A jól kompenzált paranoia előny.

Ez is érdekelhet

Német villámháborús tervek Oroszország ellen 2024 tavaszán

  Csak nehogy kitalálják az oroszok, hogy Németországot is nácitlanítani kell. Ezt ugyanis a németek maguk …

34 hozzászólás

  1. Pont annyira volt jó,mint a többi liburnyák. A futottak még kategória. Akárhányszor megláttam,undorral kapcsoltam odább.
    Nem tehetek róla,de már első látásra sem volt szimpatikus,sem patikus.

    • gyurcsányiviktor

      Apropos, sas-fészek. amennyiben a fenti fotóról leválasztjuk a bohóc-orrot és a helyébe egy hitler-bajuszt tennénk, kísérteties a hasonlóság sas fajtárs és a führer között !
      Egy tőről fakadtak …

  2. Bödőcs volt az elején a legjobb! Azután tényleg történt valami. A politikai megfelelési kényszer bármelyik irányba, tönkreteszi a karaktert és saját maguk „gyilkosai” lesznek.

  3. Tű pontos elemzés!! Sasnak, lassan elmúlik a közönsége is. Szerencsétlen Nagy bandó is már csak nevében nagy, oda került, ahova tartozik. Hofi pedig csak egy volt. Megismételhetetlen.

    • gyurcsányiviktor

      Kedves Manó, hofi csak egy volt a fasiszta-liberál-bolsevik aczél-i „kultúrkampf” őrmesterei közül. Fontos szerepe volt, de csak egy szokásos fajtársi söpredék maga is, a magyar nép „kultúrális” palettáján.
      Ha visszanézi a korábbi hofista előadásokat – és átgondolja, mit akart mondani a „költő” -, remélem egyetért majd ezzel a véleménnyel.

      • Kedves gyurcsányviktor! Mindenki tudta, hogy Hofi vérkomcsi. Úgy ülltek be a színházba, hallgatták rádióban, lemezen, hogy tisztában voltak a sértetlenségével. Viszont legalább képviselt egy szintet, és oda senki, se engedéllyel, se anélkül nem volt képes felnőni. Persze, hogy a rendszer élvezője, ezáltal éltetője volt, de nagyon-nagyon kellett utálni, hogy valaki ne röhögjön a műsorain. Komcsi volt, igen. A téma az utcán hever, de nincs senki aki felvegye, vagy aki felveszi, annak kár volt.

  4. Szánalmas és proli. Művésznek nem nevezhető. El tévedt a saját önimádatában. Nem meghatarozó jellem, jelenség, szóra sem érdemes.

  5. Az, hogy Bödőcs fénykorában ne lett volna tehetséges, egyszerűen nem igaz. Ájultra tudtam magam nevetni a tájnyelvi hanghordozásán, falujabeliektől idézett kis alkoholközi bölcsességeken.
    Kiapadt ihletének kútja, és a maga kis szubkultúrájában beleragadt abba a véleménybuborékba, amelyik az O1G-t hallatlanul szellemesnek és bátornak tartja. Ez az ő tragédiája, de azért nem kell sajnálni, megél belőle. Minket nagyobb veszteség ért, amikor egy ismét elvesztettünk egy szórakoztató előadót, és kaptunk helyette egy kínos politikai bohócot.

  6. Nincs semmi baj a humorral, de az szánalmas, hogy valaki csak egy politikai táboron tud élcelődni. Tán a baloldalon nem kígyóznak sorok a humorba csomagolt pofonért? Az effélét, mint Bödőcs, bértollnoknak nevezték a régi szép időkben.

  7. Nagyon tetszik a cikk. Én se értettem, hogy miért tudom ma is idézni Hofit, a kedvenc magyar filmem „A tizedes meg a többiek”, és miért utáltam meg Bödöcsöt, akit kezdetben valamennyire én is tehetségesnek tartottam.
    A jó humoristák (vagy írók, művészek) alaptermészete a szeretet, emberismeret, megbocsátás, na meg persze a karikírozás képessége.
    Akiben nincs szeretet úgy általában az emberiség irányában, megértés és megbocsátás képessége, az nem lehet igazi művész, abból lesz a megfelelési főfoglalkozású gyűlölködő.
    Csak olyan lehet egész életén át jó és közkedvelt humorista, akinél érezni, hogy „érted haragszom, nem ellened”.
    S ilyenkor persze adódik némi probléma is, ha az ember saját örömére az asztalfióknak ír. Fura, de meg lehet szeretni a nagyon rossz regényalakot is, amikor annyit foglalkozunk a tettei és viselkedése elemzésével, mert egy bizonyos szögből még át is érezhetjük a helyzetét. Volt pár negatív hősöm, akinek végül megkegyelmeztem. De aki nem tud szeretni, mások szemével is látni a dolgokat, az ne menjen humoristának, művésznek, mert aki gyűlöl, annak gyűlöletszaga van és azt a vágyott széles közönség hamarosan elkerüli.

  8. Bödöcs – még a politikai elszegődés előtt – egy interjúban éppen hogy csak nem kimondta, hogy megveti pályatársait, amiért „eladták magukat” az OTP-nek, és azzal indokolta, hogy ő pedig nem, hogy mivel alapjában véve ellenszenvesek neki a bankok, nem fog bankot reklámozni.
    Hát Orbánt utálja, az nyilvánvaló. Most már csak az a kérdés, hogy azért utálja, mert van az a pénz, és hát erre csak a gyuri bácsinak van pénze, vagy azért utálja Orbánt, mint minden falusi gyerek, akinek az anyja volt az iskolai párttitkár. Sok jó embert megvezetett ez az amúgy tehetséges görény.

  9. Érthető, hogy hősnek érzi magát, hiszen ott küzd, kivont karddal, valahol a századik sorban, szemben a gargantua, a hun rém, a világ sikolya, népek kaszása, aki mögött ott a fideszes vámpírsereg, míg ő csak néhány hősre számíthat, mint Aragorn a Helm szurdoknál. Kevesen jöttek el, fel is lehet őket sorolni, két kezünkön meg lehet számolni őket: Valutaalap, Világbank, a nyugati világ teljes médiája, az amerikai külügy, hadügy, pénzügy, az EU, a világ országainak nagyjából négyötöde, úgyhogy Bödöcsék hősies és reménytelen harcba kezdtek a jóség, a fény, az igazság, és a zökkenőmentes haszonszerzés biztosítása érdekében. Jóérzésű ember drukkol nekik. Ja nem.

  10. Engem ez ragadott meg a cikkből:

    „Százszor annyi főállású művész van, mint amit a társadalom el bír viselni és ezerszer annyi, mint amennyi kellene. Hatalmas a létharc és kilencven százalékuk az anyukáját is eladná a siker látszatáért is. „

  11. Lakáj humorista, de nem művész!

  12. Bödöcs már az elején is az egyszerűbb humorérzékű standup-osok közé tartozott, aki szinte csak a vidéki szülőfaluját fikázta, azt is alkohol szempontból, ami legalább annyira vicces, mint amikor Forgács Gábor felveszi a micisapkát és részeg prolit játszik. Nem is csoda, hogy ez a vonal hamar elfáradt, maradt az Orbánozás, abból is a ciki fajta. Annak idején a Bagi-Nacsának voltak jó paródiái, amiben Orbán és Gyurcsány is szerepelt. Nem volt gusztustalan, nem foglaltak állást, egyszerűen csak baromi jól hozták a karaktert. De ahogy a cikk is megemlíti jelenleg (bár már az is több éves) Dr Mogács hozza az igazi politikus paródiát, de aki megnézi az utolsó önálló estjét, annak még a háttérhatalom is lejön az előadásból, nem is kicsit.

  13. Szőke ciklon

    Szinte mindegyik standup-os eljutott oda, ahová ő. Induláskor volt egy-két jó ötletük, volt hozzá egyéni stílusuk is. Aztán amikor kifogytak az ötletekből, átmentek trágárba, törzsközönségüknél azzal is „kiérdemelték” a nevetést. Aztán nagyon gyorsan kötelező vált számukra egy-két Orbán-Fidesz, kezdetben kritika, aztán egyre durvább mocskolódás. Ezt kívánja a megbízó, a pénzt osztó, és ezt szereti hallgatni a törzsközönség is. Sajnos az újonnan bejelentkezett fiatalpok is beállnak a sorba, mert ez a feltétele, hogy a brancsban maradhassanak. Nagy pénzt lehet ezzel keresni, és néhányuk már kevesebbért is megtennék ezt. Addig nem is lenne baj, amíg a célszemélynek valamelyik rossz tulajdonságát, tettét, szereplését cikizik ki, de ők olyan negatív tulajdonságokkal, tettekkel vádolják a célszemélyt, ami rájuk nem jellemző, amit azok soha sem tettek meg. Azaz hazudnak, rágalmaznak, csak azért, hogy ártsanak, a megbízó kedvébe járjanak. Az, hogy a sajátjaikat, akik bőven adnának témát, nem bántják, még meg is értem, mert valamiből meg kell élniük, és egy ilyen kritikát nem vennének jónéven a körúton belül.

    • Tisztelt Szőke ciklon! Pont ezért mondja Hadházi László mindig, hogy közepesen ismert humorista, mert nem ment bele a Bödöcséhez hasonló köpködésbe a humor helyett.

  14. gyurcsányiviktor

    Egyetértek.
    sas fajtárs a boomer generáció (amelyhez magam is tartozom) tipikus egyede. Nézzék meg a pofáját (arcberendezés pc-ül) amikor elsüt egy poént és vigyorogva várja, hogy a nézőtéren ülő, a szánalmas előadására pénzt áldozni hajlandó gójoknak leesik a tantusz és elkezdenek vigyorogni a 7-dik-má kerületi szegényes viccein.
    Ócska vigéc, akárcsak elődei, pl. hoffman elvtárs (alias g. hofi) a túlfeszültség-levezető (földelő) kábel.

    • Szikszainé

      Értsd mög Bödöcs nem vagy urbánus annak születni köll, te csak egy piás parasztproli maradsz akiket parodizálsz. Látod „úgymaradtál”

  15. Ezek a stand-up -osok nem annyira buták, hogy ne tudnák, hogy mennyire gyengék.
    És mivel tisztában vannak gyengeségükkel, csupán a baloldali libsik támogatására számíthatnak, a széles közönségspektrumra nem.

    Ha már tehetségileg és művészileg sem megy, és hiába majmolják az igazi nagyokat, megpróbálnak beférkőzni a hazaárulók berkeibe, mert azok külföldi pénzekből vastagon „hálásak” nekik ha szócsőként működnem a megbízóiknak..

  16. johannsebastian

    A humor lényege a megfelelő ritmus- és arányérzék – többek között. Bödöcs kiváló stand-up humoristának indult, de egyszerűen elveszítette az arányérzékét. Politikai humor helyett egy politizáló humoristát látunk. Nem mellesleg ízléstelen szerepjátékkal. Sajnálom! Szerettem.

  17. Nekem van egy gyanúm, hogy a hibbant néró videó után bodobács kapott egy ajánlatot, hogy inkább a zorbánt és a zádert kellene mocskolni! Általános, hogy a középszerű tehetségek kiizzadnak egy számot, egy dalt, aztán akárhogy erőlködnek, nincs tovább! Van aki a cucchoz nyúl, de az sem segít sokat. Ekkor jön az a fázis, hogy elkezdenek politizálni, erre számos példa van. A ballib fertályon sok ilyen zenész, színész és rendező, valamint nyekergő énekes van, vagyok olyan tapintatos, hogy neveket nem mondok.
    Egyébként a tehetséges és okos művész már praktikus és marketing okokból sem politizál, mert így nagyobb közönséghez jut el. A tehetség aztán átsüt a produkción, és mindenki azt lát bele amit akar. A mondanivalót egy igazi, tehetséges művész „ostyába” csomagolja!

  18. Már ez a viccs Sas nevü izléstelen bohoc is elmehetne már a francba, az ATV.-ben szorakoztassa az öregeket mert csak ezek tudnak rajta röhögni. Mikor mikor nincs min röhögni visz magával egy pár hasonló tehetségtelent mulatattni.

  19. Medvefütty

    Költői kérdés: ha Bödöcs véletlenül nem az ellenzékhez, hanem a kormánypárthoz próbálna idomulni, akkor is kapna-e ezen a blogon ilyen lesajnáló fikázást, vagy hirtelen akkor kidomborodna a pozitív oldala?
    Meg ahogy Amerigo említette itt feljebb: a nemrég feltett Gyurcsány paródia csak az ellenség megtévesztésére szogál?

    • Nem, mert ha ilyesmi gyakori lenne, akkor arról tudnánk. A humor mindenkit érdekel, tehát kibukna a dolog.

    • „… a nemrég feltett Gyurcsány paródia csak az ellenség megtévesztésére szogál?”

      Nem. Az is roppant színvonaltalan, egyszóval SZAR.

  20. Politikai nézeteket félretéve, Bödöcs már kezdetektől is szar volt, legfeljebb azoknak jött be, akik ebből az álfalusi , alkoholista, mucsaizós, gumicsizmás világot kicsúfoló humorból még nem kaptak még ízelítőt sem korábban, tehetségesebb szerzőktől, és előadóktól, pedig voltak már korábban is szép számmal, akik ebből próbáltak megélni, kevésnek sikerült is. Sas Józsi is zseniálisan hozta évtizedekkel ezelőtt ezt a figurát, de ő sem volt képes váltani, a napi parasztozással pedig megindult a lejtőn, és már évek óta az alján vergődik az egész társulatával együtt. Az utódnak kijelölt Arady-Vaga házaspár is ebből merít, de ők még újak, még kell pár év, hogy ők is lefele kezdjenek csúszni. Bödöcs tehát semmi újat nem hozott a humorban, és így hamar el is fáradt. Beleragadt az említett stílusba, és hogy még most is ott tapos, csak tehetségtelenségét bizonyítja. – Súlyosbítja a helyzetét még az is, hogy több pályatársa is így van ezzel. Egymás humorát húzzák le, önmagukat ismétlik. Nekem már KAP, Kőhalmi, Aranyosi, Hadházy, is unalmas. Ellőtték a puskaport. – Bödöcs Politikai humorát tekintve, szánalmas, mert nincs benne poén. Ugyanis az utánzás, mégha jól hozza is az adott figurát, még nem humor. Áder Ibizán vagy a Gyurcsány – Az én sztorim című jeleneteiből, mondjunk már egy, legalább egy, szállóigévé nemesedett poént! Írja holmi rajongója, hogy telt-házas estéket ad. Lehet. De ez még nem bizonyíték a tehetségére, lásd első mondat.

  21. Akkor kezdődik általában a baj, ha egy (egyébként tehetséges) előadó kezdi úgy érezni, hogy kinőtte már a szerepét és sikeres lehet egy más műfajban is, aztán úgy jár, mint Bödőcs. Én is jókat nevettem anno a falusi alkoholisták paródiáin, de amikor már irodalmi babérokra tört (az a végzettsége), már látszott, hogy eltévedt.
    Nyilván annak ellenére, hogy a csókosok hozsannáztak neki, érezte, hogy ez a próbálkozása zsákutca, jött a politizáló humor., ami nem csak hogy sikertelen, hanem egyenesen katasztrofális.
    Hogy nem jobbos elfogultságból írom, Kovács András Péter hasonló próbálkozásait roppant szórakoztatónak és sikeresnek ítélem.
    A tanulság? Suszter maradjon a kaptafájánál!

  22. Az a típus, akinél már kóros a gázáremelés-hiány szindróma!

  23. Kovács Alexandra

    Nem nagyon maradt már nagy közönsége. Nem egy Hofi, annyi szent!! Érdemes megnézni azt is, hogy több évvel ezelőtti videóin még sokszor milliós megtekintés volt. Ma már a pár százezeret is nehezen hozza. Kell jobb bizonyíték?
    Talán az utolsó ami még nagyon szólt tőle úgyahogy

    https://www.youtube.com/watch?v=KWtw/https://hu.flatfy.com/

    Na mindegy megy az élet tovább.

    És Ahogy előttem szóló is mondta:

    “Százszor annyi főállású művész van, mint amit a társadalom el bír viselni és ezerszer annyi, mint amennyi kellene. Hatalmas a létharc és kilencven százalékuk az anyukáját is eladná a siker látszatáért is. “

  24. a gyurcsany parodiaja is mar csak arnyeka onmaganak!

    amugy ez regi trukk: egy befolyasos, de annal kisebb csoport felhasznal egy maga erejebol sikeres es tehetseges muveszt,h szocsokent hasznalja, igerve neki azt amire a legjobban vagyik: „kozenk fogsz tartozni”.

    lattunk mar ilyet a tortenelemben, nem ez az elso eset:

    Gyóni Géza: Ady Endrének

    Be sok a bolygód, fáradt üstökös.
    Úgy vonszolod ki őket a homályból
    S mind azt hiszi, hogy merész maga lángol,
    Ha fénykévédből kis csóvát kötöz.

    Kedvedre volna néked ez a had?
    Én nem hiszem. Kérész bolygók falkája
    Míg fénysörényed tépázza, cibálja,
    Tudom, elönt mosolygó, bús harag.

    És utálod e tolvaj kicsi bandát,
    Mint én utálom s kinek bátor ívén
    Mágnesszekered hiába rohant át.

    Mert büszke utat jár még egynehány.
    S ha téged elnyelt már az óceán,
    S lopott csóvája kihunyt bolygóidnak:
    A magyar égen – mást te sem hihetsz –
    A magyar égen akkor is lesz csillag!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük