Boris Johnson formálisan kezdeményezte szombat éjjel az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnak küldött levelében a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) halasztását, egy másik levélben ugyanakkor közölte a testülettel, hogy károsnak tartaná a kérés teljesítését.
Johnsont törvény kötelezte a jelenleg október 31-én esedékes Brexit halasztásának kezdeményezésére, miután a brit parlament szombatig nem fogadta el a Brexit feltételrendszeréről e héten kötött megállapodást, és nem járult hozzá a megállapodás nélküli kilépéshez sem. Johnson az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak címzett első levelet, amely a halasztást kezdeményezi, nem írta alá. A szombat éjjel nyilvánosságra hozott első levélben az áll, hogy a brit parlament elfogadott egy törvényt, amelynek előírásai kötelezik Őfelsége kormányát az október 31-i kilépési határidő meghosszabbításának kezdeményezésére. Johnson levele szerint a brit kormány javasolja, hogy a hosszabbítás lejárati időpontja 2020. január 31-én, brit idő szerint huszonhárom óra – közép-európai időszámítás szerint aznap éjfél – legyen. A levélben szerepel ugyanakkor az is, hogy ha a felek ennél hamarabb ratifikálni tudják a Brexit-megállapodást, a brit kormány a halasztási időszak korábbi befejezését fogja javasolni. Ezen a levélen nem szerepel Boris Johnson aláírása, de még neve sem, csak annyi, hogy a levelet Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának miniszterelnöke küldte.
Johnson az első levélhez mellékelt egy jóval terjedelmesebb másodikat is, amelyet aláírt, és amelyben közli: személyes meggyőződése és kormányának álláspontja szerint a Brexit további halasztása károsan hatna az Egyesült Királyság és EU-partnerei érdekeire, valamint a kétoldalú viszonyrendszerre. Ebben a levélben Johnson kifejezi sajnálkozását amiatt, hogy a többi uniós vezetőnek még több időt és energiát kell áldoznia egy olyan ügyre, amelyről ő azt remélte, hogy a héten – a Brexit feltételeit rögzítő megállapodás megkötésével – megoldódott. A brit miniszterelnök elismeri, hogy ebben a helyzetben szükség lehet egy újabb EU-csúcs összehívására. Johnson közölte a második levélben, hogy kormánya folytatja erőfeszítéseit a Brexit-megállapodás ratifikálása érdekében, és a jövő hét elején beterjeszti az ehhez szükséges törvénytervezetet. Boris Johnson hangsúlyozta: bízik abban, hogy október 31-ig a ratifikációs folyamat végére lehet jutni. A brit miniszterelnöknek azért kellett megírnia a halasztást kezdeményező levelet, mert a londoni alsóház szombati rendkívüli ülésnapján elfogadta azt a módosító indítványt, amelynek célja a Brexit-megállapodás formális jóváhagyásának halasztása mindaddig, amíg a megállapodás törvényerőre emeléséhez szükséges összes jogi instrumentumot a brit parlament törvénybe nem iktatja. Ezután lekerült a napirendről a szombatra tervezett szavazás a Brexit-egyezmény jóváhagyását indítványozó kormányzati beterjesztésről, érvénybe lépett viszont az a törvény, amelynek alapján Boris Johnson miniszterelnöknek még szombaton kezdeményeznie kellett a kilépés halasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig, ahogy az Johnson levelében szerepel is. A módosító indítvány elfogadása és a halasztás kezdeményezését előíró törvény érvénybe lépése után Johnson az alsóházban közölte, hogy a Brexit halasztásáról nem hajlandó tevőlegesen tárgyalni az EU-val, és a törvény őt erre nem is kötelezi. A miniszterelnök hozzátette: változatlan a kormány azon célkitűzése, hogy a Brexit nem halasztható az október 31-i határnapon túl, és ő személyesen mindent megtesz annak érdekében, hogy a Brexit-folyamatot addig a napig véghezvigye.
A szombaton megszavazott módosító indítványt Sir Oliver Letwin, az egyik legtekintélyesebb alsóházi képviselő, a Konzervatív Párt frakciójának volt tagja terjesztette be több prominens képviselőtársa, köztük Philip Hammond volt pénzügyminiszter támogatásával. Sir Oliver Letwin indítványa a Brexit-megállapodás jóváhagyását kezdeményező kormányzati beterjesztés szövegét úgy írta át, hogy a Ház megfontolta a kérést, de nem adja jóváhagyását a megállapodásra, hacsak és amíg a kilépési feltételrendszer törvényerőre emelkedéséhez szükséges összes jogszabályt és jogi instrumentumot, köztük a Brexit-megállapodás teljes jogi szövegét a parlament törvénybe nem iktatja. E módosítás támogatóinak nem titkolt célja annak megakadályozása, hogy a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának tagjai – akik közül sokan a megállapodás nélküli kemény Brexit hívei – taktikai voksolással megszavazzák ugyan a megállapodás formális jóváhagyását – ami csak az első lépés lenne az egyezmény ratifikálása felé –, de a megállapodás tényleges törvénybe iktatását esetleg egészen a jelenleg érvényes október 31-i Brexit-határnapig megakadályozzák. A Letwin-indítvány szervesen kapcsolódik ahhoz a törvényhez, amelyet Hilary Benn-nek, az ellenzéki Munkáspárt prominens képviselőjének kezdeményezésére, a Konzervatív Párt számos – a frakcióból azóta kizárt – képviselője, köztük Letwin támogatásával az alsóház a múlt hónapban fogadott el. Ez a jogszabály írta elő a Brexit halasztásának kezdeményezését Johnsonnak arra az esetre, ha szombatig nincs elfogadott Brexit-megállapodás. A halasztás kezdeményezését az Európai Tanácsnak egyhangú döntéssel kell elbírálnia.
Forrás: MTI; Fotó: PS
zsuzsa.kis
2019-10-20 at 11:00
Már megint vastagon tesznek a népakaratra. Volt egy népszavazás,hogy nem kell nekik az EU. A szocialistának mondott,a multimilliárdosok akaratát képviselő féreg állandóan leszavaztatja a törvénytervezeteket. Élőben mutogatta a CNN, hogy az utcán a nemzetközi tőke zsoldosai(akik körbejárják Európát ilyen esetekben, lásd önkormányzati választás) EU-s zászlóval demonstrálnak,mondván, hogy mennyire akarnak bent maradni.A hülye angolok meg maximum paprikaspray-t vásárolnak a csalagúton átjutott eritreaiak miatt.
Gondzsu
2019-10-20 at 11:51
Jah csak nem Anglia van egyedül. A kilépéshez olyan feltételek kellenek és kellettek, hogy Wales,skót és északír országoknak is megfeleljen. Ha csak Anglia lenne egyszerű lenne le is zárhatták volna. De majd kilépnek szépen a többiek és marad egyedül Anglia
Logikus
2019-10-20 at 10:53
HUXIT!
Gondzsu
2019-10-20 at 11:54
Legyen huxit. Csak előbb nézd meg mennyi cég vonult ki és tette át székhelyét más osrszágokba. Itt is az lenne kivonulnának akik itt vannak pld Audi, merci, ZF stb vállalatok. Utána majd lehetne mondani hogy huxit és olyan szépen összeomolna az ország hogy csak lesel. A 2/3 nem hogy nem lesz meg még be sem jutnak mert akkor lesz itt lázongás
csakafidesz
2019-10-20 at 10:48
Mondjuk ilyen esetben célszerű doberman kutyákat beengedni a Parlament ülésére, majd az üres teremben kihirdetni a Brexitet.
solothurn
2019-10-20 at 09:25
Két és fél évvel az eredetileg rögzített kilépési határidö után is éppen úgy,
amatör , csetlő-botló módon folyik a kutyakomédia mint az első “halasztás” után.
Tehát semmit nem tanúltak az egészböl.
Ùgy a brittek állama mint a brüsszelisztáni tintanyaló banda ALKALMATLAN alapvetö feladatok ellátására is.
De közben igényt tartanak arra hogy belepofázhassanak tölük távol eső régiók ügyeibe !
Példáúl:
1) Made is USA demokráciaexporta Közel-Keletre,
amelyhez az EU buzgón nyújtja cinkosként a segítséget – érkeznek is a “menekültek” százezerszám Európába.
2) Oroszország elleni rágalomhadjárat és embargó a Krím visszacsatolása ürügyén.
Olyan területröl van szó , amely már akkor része volt a Cári Birodalomnak,
amikor az USA alapító tagállamai még britt gyarmatok voltak.
3) “Èg az Amazonasz, Braziliát meg kell büntetni” Mikron-féle franciaországi hisztéria
4) Magyar- és Lengyelországot hazug vádak és rágalmak okán pellengérre állítani holmi zavarosan összehordott
“európai értékek” megsértésének vádjával
5) Hong Kong-i egyre színesebb (ügynökök által kivitelezett) “tiltakozások” szítása
mindaddig amíg a kínai vezetés elveszíti türelmét és rendesen odacsap.
Utánna már lehet gazdasági embargóval sújtani Kínát és lenyomni az árakat
hiszen “nem tartják tiszteletben az enberi jogokat”
Vox populi
2019-10-20 at 08:59
Remélem Orbán nem szavazza meg a halasztást!
Ha nem,részemről szavahihetetlenné válik Szijjártóval egyetemben.
A budapesti önkormányzati fiaskó okairól egyébként mismásolásról tett tanubizonyságot,a valódi okoról nem volt mersze beszélni.