Az 1990-es taxisblokád szervezésébe a CIA is belenyúlhatott – minderről Borvendég Zsuzsanna történész beszélt a Vasárnap.hu-nak adott interjújában. A Magyarságkutató Intézet munkatársa kifejtette azt is, miként mentette át hatalmát az MSZMP-t kiszolgáló állambiztonsági hálózat a rendszerváltást követően, illetve milyen módszerekkel avatkoztak bele a magyar politikába külföldi titkosszolgálatok. Az ismert kutató rámutatott arra is, hogy milyen párhuzam figyelhető meg a taxisblokád és napjaink “színes forradalmai” között.
Borvendég Zsuzsanna szerint a kádári állambiztonsági hálózat 1989-ben már tudatosan készült arra, hogy átmentse a hatalmát a demokratikus átalakulást követően. Azt a célt tűzték ki, hogy még megfuttassák azokat az embereket, akik valamilyen módon az állambiztonsági hálózathoz tartoznak, itt azonban nem feltétlenül az ügynökökre kell gondolnunk, sok olyan kollaboráns is volt, akik a törvény értelmében nem minősültek ügynöknek.
Ezek lehettek titkos munkatársak, titkos megbízottak, hivatalos kapcsolatok, megnyertek, stb. Nekik nem is volt beszervezési kartonjuk, de munkájukkal mégis folyamatosan segítették az állambiztonság működését.
– fogalmazott a történész, aki szerint a pártállami nómenklatúra már a 80-as években készült arra, hogy esetleg változások történhetnek a térségben. A pártelit egy része és a különböző védett pozíciókban lévő emberek közül sokan már a hetvenes évektől kapcsolatban álltak nyugati pénzügyi központokkal, multinacionális cégekkel, amelyek a nyugati tanulmányokat és ösztöndíjakat is gyakorta állták és finanszírozták ezeket az embereket.
Egy részük aktív politikus lett, akik a 80-as évek végén a különböző magyar pártokban folytatták a politizálásukat. Nagy többségük az SZDSZ-ben tömörült. Természetesen más pártokba is beszivárogtak, így például az MDF-be is, ahol a későbbiekben igyekeztek szétrobbantani a pártot. De a médiában és az üzleti életben még nagyobb jelentőségük volt.
Hozzátette: a külföldi tőke segítsége nélkül a pártelit nem tudta volna ilyen eredményesen átmenteni hatalmát az épülő demokrácia vezető rétegjeibe, ezek a nyugati körök rengeteg pénzt loptak ki az országból, amikor pedig a gazdasági válság már akkora volt, hogy az adott keretek között nem lehetett több profitot realizálni, jött a privatizáció. Ezeknek a tőkéseknek kapcsán úgy fogalmazott:
Megvoltak a lehetőségeik arra, hogy saját érdekeik szerinti mederbe tereljék az eseményeket, ráadásul részben abból a pénzből privatizáltak, amit előtte innen kiloptak.
A lap kérdésére Borvendég megerősítette, hogy az MDF választási győzelme némileg lelassíthatta ezeknek a terveknek a végrehajtását, azonban ezek az erők minden eshetőségre fel voltak készülve, így erre is, majd az MSZP-SZDSZ koalíció ’94-es győzelmét követően őrült iramban gyorsult fel az osztogatás, az állami vagyon átjátszása. A Vasárnap.hu-nak úgy fogalmazott: a Szabad Demokraták Szövetségében találták meg azt a politikai partnert, amely a magyarországi vagyonátjátszásban segédkezett. Borvendég Zsuzsanna rámutatott: ez az együttműködés nyilvánult meg az 1990-es taxisblokád során, mikor az SZDSZ vezetőivel közvetlen kapcsolatban álló provokátorok vegyültek a tüntetők közé, és ebbe már a külföldi titkosszolgálatok is bekapcsolódhattak. Mint mondta, itt elsősorban a nyugati ügynökségekre gondol, elsősorban az amerikai hírszerzésre, mert geopolitikai és gazdasági értelemben nekik állt leginkább érdekükben a nemzeti érdekképviselet gyengítése.
Úgy gondolom, hogy a CIA fedőszervezetei jelen lehettek a taxisblokád idején és szították a hangulatot, manipulálták az embereket.
– fogalmazott Borvendég, hozzátéve, hogy párhuzam figyelhető meg a taxisblokád és napjaink “színes forradalmai” között:
Ezek mögött, a látszólag szabadság- és egyenlőségi küzdelmek mögött nem áll valódi elnyomás, ez nem más, mint tudatosan gerjesztett hangulatkeltés, melynek célja, hogy a nemzeti szuverenitást meggyengítsék, és az országokat a globális tőke számára kiszolgáltathassák. Ebben az elmúlt harminc évben nincs változás.
– zárta az interjút a történész, melyet a vasarnap.hu oldalra kattintva olvashat el.
Forrás: Vasárnap.hu; Fotó: Magyarságkutató Intézet
Etel
2021-08-18 at 22:46
Kedves Ulpianus! Elolvastam az írását növekvő érdeklődéssel. Igazán nagy keretbe foglalja a történteket, de aki elfelejtette, vagy érteni szeretné az okokat, annak értékes olvasmány.
De, nem vitakent, hanem tapasztalataim alapján árnyalasul:
1. Ön kissé felmagasztalja az egyszeru taxist, tisztelet a kevés kivételnek, de ez “bizalmi” foglalkozás volt akkoriban, sokkal bizalmibb, mint a házmesteré, aki statikusan, szinte röghöz kötve várja a kapast, míg a taxis ugye, ráadásul a beszélgetések, bármiről szabadon, osszekacsintva.
2./ Nem volt szándékom érdemben hozzászólni Borvendeg Zsuzsanna feltelezesehez, mivel én is tudom, ő is tudja, maga is és mindenki, hogy ment ez annak idején az orrunk előtt, csupán jeleztem neki, hogy értjük mi az írásjeleket /is/.
3. Borzasztó ezt így leírni, de nem tudok linkelni, viszont jelenleg is a főoldalon tartózkodik Huth Gergely írása 2021.08.17., abban van 2 sötét csík, azt hiszem az első, azt kell megnyomni. Többnyire radiokozvetites.
Ulpianus
2021-08-18 at 11:01
jav: “már elfogadott.”
Ulpianus
2021-08-18 at 11:00
Kedves Etel!
A titkosszolgálati beavatkozás ténye az alulról szerveződő spontán megmozdulás látszatával szemben véleményem szerint már tény.
Ezért innen már az a kérdés, hogy melyik állam volt a beavatkozó.
Ha megtisztel és elolvassa a hozzászólásomat, kiderül, hogy vitába szálltam Zsuzsával, amelyet a 13. + 1.1 pontban írtam expressis verbis.
Megköszönném, ha Hankiss megemlékezést belinkelné, mert érdekel, amit írt.
Etel
2021-08-18 at 10:16
Közreműköhetett? A Hankiss Ágnes megemlékezés kapcsán névvel, címmel mondja a nyilatkozó, hogy őt megkeresték és még 2 – 3 embert szintén megnevez, akiket megkerestek.
Ez a kívülállónak is teljesen világos, hogy mindig beleavatkoztak az országunk ügyeibe és minden országeba és
a tálib leckebol sem fognak tanulni.
Ulpianus
2021-08-16 at 09:09
13 + 1.1. pontban a taxisblokádról:
„Tetszettek volna forradalmat csinálni”
Antall József
1.) Földi László ezredes a Szabadság tér 89 című TV műsor taxisblokádról szóló epizódjában egyértelműen válaszolt arra a kérdésre, hogy volt-e külföldi titkosszolgálatnak szerepe a szabadon választott kormányt hivatalba lépése után néhány hónappal lemondásra szorítani akaró „események” alakításában. Válaszában többet árult el: azt is tudja, kik voltak az ügynökei. Ez azonban részéről – ahogy fogalmazott – örökké titok marad. Valószínűleg a közvélemény politiki elit általi tájékoztatásának hiányára gondol Szekér Nóra történész is, amikor a 25. évfordulón azt állította, hogy a taxisblokáddal való mély szembenézés elmaradt. A műsor készítői a produkció szerkesztésében, a mondanivaló felépítésében azt a logikát követik, hogy az események hátterét megvilágító és közölhető ismeretek közül a konkrét az epizód „abszolút” végén hangzik el egy általánosságban feltett műsorvezetői kérdésre; a műsorvezető pedig a további kérdések feltételétől, az elhangzottaknak a tv képernyőjén történő további nyilvános értelmezésétől eltekint. A televíziós műsor és a nézők közötti kommunikációs folyamatban látszólag ez a jelzésértékű gesztus jelenti a zárókövet. A felvilágosítók talán meg szeretnék teremteni az információk és tudnivalók átadásának lehetőségét, amelyre azonban a néző részvétele és értelmező tevékenysége nélkül nincs mód, azt jelezheti eljárásuk: a közlés formáját és korlátait tekintve a falig mentek el, és egy szakember közreműködését igénybe véve a megismerési folyamatot fenntartják, a néző kíváncsiságát maximálisan felkeltve pszichikumára hatnak, azért, hogy mintegy önkéntelenül kapcsolódjon be, és keresse a választ, kutasson utána. Még ha ezt Magyarországon az események után két évtizeddel nem is olyan drámai módon kell tennie, mint az ólomévek polgárháborúja sújtotta Olaszországban a kortárs Pasolininek. Az információ birtokosainak tehát nem csupán a nyelv eszközei állnak rendelkezésre a közléshez és a kommunikációhoz: amennyiben a konkrét megfogalmazásnak akadálya van, élhetnek szerkesztési vagy logikai eszközökkel, és dramaturgiai módszerrel is jelezhetik, a mondanivaló fontos, és lényeges, hogy minél többen megismerjék azt, tisztában legyenek vele. A teljesítmény nívójától függ, hogy a szigorúan jó értelemben vett befolyásolás mennyire vezet sikerre. Természetesen azt sem egyszerű feltárni, hogy a hatalom és a kormányzás, a rendszerváltozás kulisszáit ismerők milyen tudással rendelkezhetnek az eseményekről, van-e valami a titkok fekete dobozában. Előzőleg azonban egy kicsi rés keletkezett, és a kiszűrődő fény nyomán elindulva, majd bekukucskálva kísérlet tehető arra, hogy mindenki kialakítsa személyes meggyőződését. Pontosítva az igazságot tartalmazó fekete dobozon ütött rés metafóráját: annak mérete attól függ, mekkora esély van arra, hogy valaki az igazságot illetően határozottan foglaljon állást a saját maga számára, és amely rést egyébként a tv -műsor ütötte egy „kulcsember” szerepeltetésével, megkérdezésével és válaszával. Lényeges, hogy elegendő információ álljon rendelkezésre, amelyek rendezése megérett. Ha az eszmefuttatás elején a műsor készítőinek szándékát említettük lehetőségként, most már a célzatos magatartásukkal tehetjük. Ugyanakkor a történelmi szituáció okán és a túl áttételes, kombinatív megközelítés miatt a dezinformációs félrevezetni akarást is kizárhatjuk; utóbbi okból könnyen el is bagatellizálható. Felmerül ugyanis: mit mondott egyáltalán Földi. A felületesebb elmék legyintenének, hogy semmi konkrétat. Az elmélyültebbek azonban ösztönösen érzik, hogy a kódot adta meg, amelyet beütve a kép elkevert darabjai egésszé állnak hirtelen. Azokat össze kell tehát gyűjteni, és választ találni arra, hogy melyik állam volt a beavatkozó, hogyan akarta megbuktatni a legitim magyar kormányt; kik segítették ebben; melyik politikai erőt akarta hatalomra segíteni, és miért. Az „átjátszandó” információ megfejtésének feladata innen kezdve a nézőé, az ő képességeit teszi próbára. Segítségül közvetlenül még annyit kap, amennyit Földi László a „rejtvény” megfogalmazása előtt a műsorban elmondott. A teljes sikert az jelenti, ha minél többen jutnak el színvonalasan az események értelmezéséig, amely aztán közkinccsé válva a közösség tudását gyarapítja. Könnyen támadhat tehát olyan érzés, hogy a sors által van kiporciózva az igazság, vagy értő kezek által mesterségesen, mint a szervezet számára nélkülözhetetlen vitamin.
2.) Mondatait értelmezve és szerkesztve a következő megállapítás tehető a taxisblokád kapcsán: a diktatúra összeomlása után következő szabad választások eredményeképpen felállt, de súlyos nehézségekkel küzdő magyar kormányt néhány hónappal megalakulása után egy másik állam lemondásra akarja kényszeríteni „egy erre alkalmasnak kínálkozó lehetőség” titkosszolgálata, annak a rendszerváltás előtt beszervezett ügynökei, felépített hálózata, elért pozíciói és infrastruktúrája révén történő kihasználásával. A beavatkozásnak a meggyengült magyar állam részéről nem lehetett ellenszere, oka az idegen állam részéről az 1990-es országgyűlési választás eredményével való „elégedetlenség”, célja pedig Magyar Demokrata Fórum helyett másik politikai erő hatalomra segítése.
3.) A taxisblokád jelentette rejtélyre vonatkozó korai konkrét bizonyíték Kajdi József akkori államtitkár visszaemlékezése Debreceni József Antallról 1998-ban írt könyvében: a blokád létrejötte után az MTK pályáról profi rádióadásokkal irányítottak, és nagyon sötét erők mozdultak meg. Antall fia elmondja, hogy néhai édesapja soha nem válaszolt a taxisblokádra vonatkozó kérdéseire, ilyenekre mindig gondterheltté vált, és magába zárkózott. A Retörki kiadásában 2014-ben megjelent két kötetes munkában – Szekér Nóra – Nagymihály Zoltán: Taxis”Blokád” – Egy belpolitikai válsághelyzet története – ifj. Kodolányi Gyulával készült interjúból tudhatjuk, hogy 1990. augusztusában a család egy baloldali – utólag bizonyítottan III/III –as besúgó – barátja átment hozzájuk, és „pusztán jó szándékból” figyelmeztette, hagyja ott a kormány mellett betöltött pozícióját – a Miniszterelnöki Tanácsadó Testület vezetője volt -, mert Antall halálos beteg, meg fog halni, a kormány meg fog bukni, őt pedig egy életre tönkre fogják tenni, ha időben nem távozik az elsüllyesztetendő hajóról, (168. oldal). Az eseményekhez időben közelebb Lezsák Sándorral készült interjú még konkrétabb: október 25-én reggel, még a blokád indokaként szolgáló benzinár emelés bejelentése előtt voltak érzékelhető jelei a szervezkedésnek, majd a bejelentés után nem sokkal egy taxis ismerősük figyelmeztette őket a közlekedés megbénításának, és a hidak lezárásának kollégái között terjedő veszedelmes szándékára. (194.oldal).
4.) Ha az eseményeket időrendi sorrendben akarjuk venni, nehéz eldönteni, hogy mely időponttól tegyük. A taxisblokádot jelentő néhány nap közvetlen előzményének ne tekintsük a benzin ár emelésének bejelentése perceit, de gyakorlati okokból a rendszerváltozást hozó évtized jelentőséghez jutó első (1980), vagy a liberális gazdaságpolitika kezdetének (1968) évét se. Induljunk inkább ki abból, hogy az 1990-es választások után az MDF tagsága részéről teljes elutasításban részesült az SZDSZ-szel való koalíciónak még a felvetése is. Antallt is érte erős impulzus a koalíciót kierőszakolandó, maga pedig nem is szavazott, amikor az erről való szavazás szüksége felmerült az MDF vezetők körében. A blokád közvetlen története innen indul.
5.) Annak érdekében, hogy civilként alapos, belügyi szempontú vizsgálatot végezhessünk, az események pusztán kronologikus szempontú felsorolása mellett fontos a gondolkodni és elemezni akarás is. Előbbit a történész szakma dokumentum- és interjúkötetével már megtette, az analízis mellőzésével jelezve, hogy számára továbbra sincs elfogadható módon igazolva, állt-e központi tervezés és irányítás az egyértelműen profi kivitelezés mögött. Tény, hogy az egymást követő történések, cselekmények közül eddig nem történtek kiemelések, a furcsaságok aláhúzása, csoportosítása és megvizsgálása, holott számos ilyen kísérte a “polgári engedetlenség”et, túl azon a határon, amelyet „normálisnak”, az ilyennel együtt járónak lehetne mondani. Egyénileg, individualistaként nekünk kell tehát árulkodó nyomokat, összefüggéseket keresnünk, majd magyarázatot találnunk, akár tényfeltáró munkával, akár úgy is, ha a tények ott vannak a szemünk előtt, csak számba kell őket venni. A taxisblokád létrejöttének körülményeit illetően három megközelítést különböztethető meg, amely keletkezett az évek alatt. Nyilván az idő elteltével, a dolgok tisztulásával érkezünk a skálán a legkezdetlegesebbtől a bonyolultabbig, utalva arra az örök problémára, hogy amit a maga idejében valóságnak érzékelünk, arról később napvilágra kerülő újabb információk alapján gyakran kiderül, hogy csak mesterségesen előállított látszat. Az 1. szerint a kormány hozott egy nagyon rossz tartalmú döntést, ráadásul azt katasztrofálisan kommunikálta: előbb közlik, hogy nem fog emelkedni a benzin ára, majd kis idővel rá bejelentik az áremelést. Erről értesülve a budapesti taxisok a gesztuson felháborodva egymást hívogatják rádióikon, összeverődnek, majd némi tanakodás után számosan a Dózsa György útról együtt a Parlament elé hajtanak. Ott az őket elmondásuk szerint párbeszéd helyett lekezelő kormányzati tisztviselő viselkedése „olajat önt a tűzre”, és a még nagyobb felháborodást nem követheti más, csak Budapest hídjainak lezárása után a fővárosi közlekedés, a lokális balhé futótűzszerűen országos mozgalommá szélesedésével az egész ország közlekedésének megbénulása. A legegyszerűbb megközelítésben a jogosan felbőszült lakosság akarta megbüntetni az elvetemült kormányt, utóbbi felelőssége jöhet csak szóba az események kapcsán. A taxisblokád spontán módon indult, természetesen szerveződött és fejlődött. Az ellenzék csupán artikulálta azt, semmilyen más szándék nem vezette, mint a „demokratikus normákat átlépő” kormánnyal szemben az emberek védelme, amely attitűdje a legmagasabb szintű demokratikus és jogállami érték; ez igazolja és legitimálja azon állítását, hogy érdemesebbek az ország és lakóinak kormányzására. Összeesküvés – elméleteknek nincs helye; mindenki, aki ilyennel él, csak rosszhiszeműen gyárthatja. A 2. szerint a kormány őszintétlen vagy béna lépését követte a spontán módon szerveződött, jogos felháborodás, amelyet a lehetőséget meglátó, azon kapó, sötét háttérerők igyekeztek kihasználni és fejlesztették tovább. Ez a megközelítés figyelemmel van már a kivitelezés morfológiájára, alaktani jellemzőire, elismeri a később bekapcsolódók professzionalizmusát, de tagadja az előzetes tervezés fázisát, és homályban tartja, bagatellizálja a háttérerőt. Az előzőhöz képest a háttérerő szerepeltetése jelenti az újdonságot. A 3. variáció feltételezi a legtöbb ismeretet, gondolkodási készséget, ehhez kell a legtöbb adat, majd a kirakós összerakása. Egyben a tényfeltáró nyomozás során felszínre kerülő adatok a rendszerváltás mélyrétegeinek a megismerését szolgálják. A puccs szüksége tehát akkor eldőlt, tervezése akkor elkezdődött, amikor az MDF tagsága az SZDSZ- szel kötendő koalíciós kormányzástól elzárkózott, és a párt az 1990. évi parlamenti választásokat megnyerve másokkal alakított kormányt; indítéka pedig az SZDSZ kormányba segítése a párt valódi alapítóinak igénye szerint a fertőzött magyar „államapparátus” kollaboránsai segítségével. A politikai háttér megismeréséhez alapvetően fontos Antall József mint vezető, és párttársainak magatartása, kapcsolata az igényelt nagykoalícióhoz viszonyulva Antall József, Bíró Zoltán, Lezsák Sándor, Alexa Károly és mások visszaemlékezései alapján, és kezd körvonalazódni az is, hogy a kikosarazás miatt kik határozhatták el a puccsot. A 3 felvázolt modell egymáshoz való viszonyát érdemes tisztázni. A 3. szerinti profi tervezés és kivitelezés célja az 1. látszatának megteremtésével a kormány eltávolítása, helyette az SZDSZ kormányra kerülésének előmozdítása, koalíciós kormány révén, a fonalas, célratörő, mesterkélt külső megjelenést tetten érve azonban konkrét információk hiányában a 2. lehet reálisan a residuum az értőbbek emlékezetében. A Szabadság Tér 89 taxisblokádról szóló 1. epizódjában (99. vagy 100. rész) a külső befolyásolás szakember általi néven nevezése miatt azonban nem maradhatunk tétlen, valójában nélküle tétlen kellene maradnunk. Ez döntő körülmény: azt jelzi ugyanis, hogy a hatalom legbelső köreiben rendelkezésre áll a tudás az események pontos minőségéről, és a műsor készítésének időpontjában a közvélemény számára átjátszhatónak ítélnek egy perdöntő tanúvallomást – pontosabban egy perdöntő tanúvallomást ítélnek csak átjátszhatónak –, minden mást a tájékozódni kívánó polgár gondolkodási képességére bízva.
6.) Nyilván meg kell indokolni logikailag, hogy miért fogadjuk el a 3. variációt a valóság megfelelőjének. Az É – D, K – NY irányban az országot teljes mértékben megbénító, katonai precizitással, egyetlen éjszaka, időre a jó helyen, megfelelő eszközökkel felálló, megjelenésében, logisztikájában impozáns méretű, együtt mozgó és összehangolt erő láttán lehetséges-e nagy energiájú elhatározás, tervezés, szervezés, irányítás és koordináció nélkül a felháborodott budapesti taxisok példájából erőt merítve pusztán a híradásokból értesülve vidéki társaiknak is a varázsütésre maguktól majdnem egyidejű cselekvése? A taxisblokád hátteréül szolgáló hatalmas panoráma legátfogóbbnak szánt definíciójában a gyorsaságra, az eszközökre, és azok elhelyezésére, a helyszínen és az ország térképén is csak a legmegengedőbb megközelítésben lehet magyarázat a CB – rádió mint legnagyobb közös nevező. Ha az összeesküvés jelleget erősítő, már a kezdésnél részletezett egyéb körülményeken túl árulkodó nyomnak tekintjük: elegendő idő állt – e rendelkezésre egy titkosszolgálat számára ahhoz, hogy néhány óra, nap alatt ilyen méretű és jól funkcionáló látványt produkáljon; egyáltalán összefér-e egy a jövő politikai folyamatainak alakítására törekvő titkosszolgálat működésével a rögtönzés, vagy inkább a részletekbe menő céltudatosság a jellemző tulajdonságuk az előzetesen összegyűjtött információk alapján? Az akció külső megjelenése miatt az irányító háttérerő jelenlétének felismerése valójában az összeesküvés elismerését jelenti, tekintettel arra, hogy egy titkosszolgálat semmit sem szokott a véletlenre bízni, számára kudarc, ha váratlanul éri egy történés, lényege a rendelkezésére álló szempontok, a racionalitás és a szükségszerűség diktálta hatékony cselekvés kigondolása. Több esemény egymáshoz igazodásának furcsasága miatt azt kell belátnunk, hogy puccsal állunk szemben, amely természetszerűleg jócskán túlmutat a spontaneitáson, a rögtönzésen és az esetlegességen. Ha irányító háttérerő van jelen, az csak úgy lehet, ha megtervezte a cselekvését, ennek az elvnek taxisblokádra lefordítása pedig: legalább a látványtechnika szolgáltatásában, az útakadályok felállításában, és az ország közlekedésének megbénításában biztosra ment.
7.) Gyakran hangzik el, hogy a taxisblokádot a régi titkosszolgálat szervezte, ezzel szokták a leginkább összefoglalni a háttérerő szerepét. Ennek azonban így nincsen értelme. A konstellációban mindig van ugyanis egy aktor, aki a külvilág előtt vállalva a hatalom birtoklását, vagy informális mély államként „deep state” módjára mozgatja titkos szolgáit. Ilyen szervezet ritkán önjáró, cselekszik az államot irányító politikai főhatalom utasítása nélkül, ha mégis, akkor maga a politikai főhatalom, vagy arra aspirál. Márpedig a pártállami vezetők egyéni túlélési stratégiáikkal alámerültek, az irányzatokra bomlott MSZMP a játékteret a “rendszerváltó” pártoknak átengedve nem akart kormányozni, elfogadva annak átmeneti lehetetlenségét. Az interpretációban a régi titkosszolgálat vezetői határozták el az akciót, az állomány pedig végrehajtotta azt, ugyanakkor volt titkosszolgálati vezetők politikai szereplőként aktuális viselkedésének sincsen jele; a távolabbi jövőre készülődve a maguk pecsenyéjét sütögették az 1990. utáni években. Sokkal valószínűbb, hogy az intakt régi titkosszolgálatot működtette valaki a megfelelő látszat, majd változások elérésére. A nemzetbiztonsági aspektus lehetővé teszi, hogy az állami működést tanulmányozva az emberi szervezet mint egység működésének analógiájával éljünk: az észlelhető fizikai aktivitás “régi titkosszolgálat”nak tulajdonítása olyan, mint amikor a pszichológia megkülönbözteti a fizikai aktivitás elhatározását a psziché és kifejtését a végtag által, magatartásnak csak azt tekintve, ha a fizikai aktivitás kifejtésének oka egy megfelelő tartalmú pszichikai mozgás után annak elhatározása. Sem a külvilág által érzékelhető, tisztán fizikai az előbbi, sem a külvilág által nem érzékelhető, tisztán pszichikai mozgás az utóbbi nélkül, de az oksági kapcsolat hiányában még a kettő együtt sem tekinthető magatartásnak. Ennek a teóriának a büntető jog dogmatikájában és elméletében van életbevágóan fontos jelentősége, de a folyamat megértéséhez nekünk is kézenfekvő. Egy fellendülő kéz nem jelenti egy adott személy magatartását, ha a kéz fellendülésének oka hipnózis, vagy akár kényszer. A ”régi titkosszolgálat” vagy államigazgatás munkatársainak a közreműködésével megvalósuló diverzió mint magasba emelkedő kéz a magyar államot alkotó másik rész, néhány hatalmi ambíciókat dédelgető, a hatalmat legitim vagy illegitim módon kizárólag a maga számára megszerezni kívánó, megfelelő befolyással rendelkező állami szereplője nélkül a fentiek szerint nem a magyar állam magatartását, hanem más szereplő jelenlétét jelenti, és ez már a befolyásolás és konspiráció módszertanához, természetrajzához, pszichológiai – játékelméleti – logikai alapjaihoz vezet el bennünket. Rémisztő a felismerés: a taxisblokád során a kádári Magyarország titkosszolgálata jelentette hálózatot és készségeket egy idegen állam használta annak elősegítése érdekében, hogy hatalomra segítve az általa kreált politikai pártot, azon keresztül egy másik országot kormányozhasson. Ismét a szakembert idézve, büntetőjogiasan fogalmazva: a rendszerváltás előtt épült be az a szolgálat, amely a konspirációról mindent tudó, tévedésbe ejtetteket felhasználó, érdemileg cselekvő közvetett társtettes elkövetőket részesként felbújtotta. A felütésben szereplő axióma tehát az okfejtés után helyesen: a taxisblokád jelentette belpolitikai válsághelyzet előidézésben az útakadályok felállítását, helyszíni felügyeletét és működtetését az 1990. előtt állami berendezkedés idegenek által befolyásolt titkosszolgálata szervezte.
8.) Az első, szemet szúró körülmány a taxisblokád „alaktanával” kapcsolatban maga az elnevezése: a diverziót a kezdeti lépést megtevő budapesti taxisok után taxisblokádnak hívja a politikai közbeszéd. Holott „szállító eszközök tulajdonosainak/fuvarozók sztrájkja” jellemezné inkább a történtek külső megjelenését, és amelyhez hasonlóra sor került már például Salvador Allende elnök megbuktatása előtt Chilben; volt tehát mintája kiagyalóinak. A feladatmegosztásban világosan leválasztható az első nap budapesti csődületében szerepet vállaló budapesti taxisoké, majd ennek nyomán a vidéki Magyarország fuvarozóinak az akadályozó tevékenysége; tőlük különül el a közvélemény hergelésével lemondásra kényszeríteni akaró, kormányellenes, elektronikus és írott sajtóé, valamint a hatalom átvételére kész, azt követelő politikai /állami szereplőké. Érdemes tehát különválasztani a látványt szolgáltató, Hősök teréről tervszerűen elindított, Kossuth térre vonulással folytatódó, majd a budapesti hidak lezárásával és a fővárosi főbb közlekedési csomópontok elfoglalásával zajló budapesti eseményeket az első nap éjszakája alatt észrevétlenül az előre megbeszéltek szerint felfejlődő vidékiektől, a budapesti taxisok között kiépített „állampárti” pozíciókat a vidéki fuvarozóeszközök tulajdonosai között kiépítettekétől. Ezeken kívül természetesen szükség volt a média erőteljes közreműködésére is a magyar kormány tervezett megbuktatásához; a látványra fókuszálva hajlamosak vagyunk erről gyakran megfeledkezni, mint amikor a televízió közvetítését és a képernyőn látható filmkockákat nézve elfeledkezünk a tudósítás képanyagát szolgáltató operatőrről.
9.) A budapesti taxisok szerepe főszerep. Még ezzel kapcsolatban sincsenek keretbe helyezve a dolgok, amikor például Nagy Imre temetésről mondja el Lezsák Sándor: taxisok biztosították a rendet, és egységeik vonultak volna a helyszínre, megszüntetni az esetleges rendzavarást. Itt két dolog merül fel: milyen rendzavarástól tarthattak a szervezők, még az átlagnál tájékozottabb emberek sem tudhatják. Lehetséges magyarázat: a 70-es, 80-as évek elmérgesedett magyar – román kapcsolatait taglaló internetes irodalom forrásként hivatkozik a belügyminisztérium napi információs jelentéseire. Ezek között szerepel, hogy a Ceausescu Romániája nem csak az erdélyi menekültek táboraiban akart zavargásokat kirobbantani, hanem az Újratemetést is meg akarta zavarni, az előkészületeket a román nagykövetség egyik munkatársa koordinálta. Bertalan Péter cikkéből tudjuk, hogy a Securitaténak sikerült szinte minden megyében két emberét elhelyezni a menekültek között, tehát a román készülődés erőteljes volt, Ceasescu szervezkedése folytán a 68-as csehszlovákiai bevonuláshoz hasonlóval fenyegető helyzet csak 89. decemberben szűnt meg, Ceasescu megbuktatásával. A másik, amire felfigyel az érdeklődő, az a taxisok szerepe. Profiként járnak el, de olyan dologban intézkednek, amelyhez erőteljes beavatottság és rendvédelmi kompetenciák szükségesek. Ez azért érdekes, mert 89. június és december után valószínűleg ezek a személyek jutnak később szerephez 90. októberében. A taxisok nem voltak mindig a kommunista rendszer eszközei; emlékezetes lehet, amikor egy székesfehérvári kollégájukat meggyilkoló orosz katonát kerítettek kézre, attól tartva, hogy a belügyminisztérium futni hagyja, de állítólag egy rendőrkapitányság épületét nagy erőkkel körbe zárva őrizetbe vett társukat is kiszabadították, még 1990. előtt. Tudtak tehát kellő erőt mutatni a kommunista állammal és hatalommal szemben: hasonlóan, mint Romániában a zsil völgyi bányászok 1987-es felkelésükkel, amit nem is követhetett más, mint a securitate munkatársainak a beszivárgása a soraikba, átvéve ezzel az irányítást köztük, és ez elvezetett a politikai küzdelembe segéderőként, Iliescu parancsára Bukarestben történt, 1990. nyári beavatkozásukig. Az ország taxisainak jelentős része, akár talán 70 százaléka is Budapesten dolgozott, a megmozgatásukkal keltett és felerősített hangzavar messzire hallatszott, a Duna hídjai közreműködésükkel elfoglalásának szimbóluma a diverzió más résztvevője segítségével vizuálisan országosan hatott. A taxisblokád hátterének feltárásában a következő epizód tehát az lehet, ha egy, a korábbi belügyminisztérium alkalmazásában álló, a taxisok között elvegyülő operatív munkatársat sikerülne szóra bírni, illetve a belügy a rendszerrel előzőleg akár szembe is helyezkedő taxisokkal való kapcsolatait venné szemügyre egy vizsgálat. Ha sikerül is olyan személyeket találni, akik képzettségük, képességeik és későbbi életük eseményei alapján szerephez juthattak a budapesti programozott káosz megfelelő irányú működtetésében, a jelenkor kutatásának nehézségei akadályozzák, hogy bővebben szó essék személyükről. Mint ahogyan azt is, hogy a helyzetet nem értő Horváth Balázs helyett belügyminiszterré kinevezett, a taxisok lecsillapításában nagyon fontos szerepet játszó Boross Péter volt miniszterelnök az akkori eseményeket és felelősséget méltányolható okokból bagatellizáló véleményének motivációját bővebben elemezzük. A Dózsa György úti történések csak nagy figyelmességgel feltárható valódi kezdeményezői több más manipulációhoz hasonlóan profi provokátorok, és nem a közvélemény, illetve saját maga által is taxisvezérnek tekintett, „hasznos idiótaként„ használt személy. Az 1990. október végi taxisblokádot „kirobbantó” budapesti forgatagban résztvevő egykori taxisok hitetlenkednek, ha valaki felveti nekik: külföldi titkosszolgálat érdekében tevékenykedő ügynökök is lehettek a soraikban beépülve, taxisnak álcázva a kádárista belügyminisztérium operatív tisztjeként, esetleg maguk is manipulálva, és nem az események élére hívott Horváth Pál, vagy a CD rádiót közönségességével telekiabáló nagyszájú taxisnő indította be a valójában mások által jól megtervezett eseményeket, hanem olyanok, akik a benzin ár emelésének hírével kezdték el őket hergelve, és maguk elé húzva a kívánt irányba tolni az előkészített cselekvést. A „taxisok egy részének” „tudatosságát” jellemzi, hogy a felfordulás napjai alatt Antall József miniszterelnök tartózkodási helyéül szolgáló kútvölgyi úti kórházat ők őrizték szigorúan, garantálva a nagyon beteg, egy interjú adására azonban magát összeszedő miniszterelnök biztonságát.
10.) Az ország kormányzására felhatalmazást nyerő, azt elvileg irányító erőt meglepetésként érték az események, a későbbi vizsgálatok keresték ennek miértjét. A kirobbanás időpontjában a miniszterelnöki teendőket ellátó dr. Horváth Balázs belügyminiszter a taxisok „csintalankodásának” titulálja a történéseket, majd a mozgalom szélesedésével és a helyzet komolyra fordulásával dr. Korinek László belügyi államtitkár utasítja a BRFK munkatársait fényképfelvételek készítésére a blokádolókról. Kezdetleges nyomozásuk hamar zsákutcába jut, mivel az utasítást az állomány nem teljesíti, ezért az események elcsendesedése után a televízióban felhívást közzétéve a lakosságtól próbálnak majd hozzájutni bizonyítékokhoz. Csak a tájékozódás és a felderítés során az útakadályok felállításának szakszerűségét tapasztalva jutnak arra a következtetésre, hogy jóval többről van szó néhány utat elzáró gépjárműnél. A lázadás dinamikáját tehát a bőrükön tapasztalták, struktúráját viszont továbbra sem értették. Több példát is tudunk hozni, amikor puccsal eltávolítandó vezetők és kormányok politikusai nem tartózkodnak országukban a puccs kirobbantásakor. Ha a Kelet – Európában végrehajtandók alapjául szolgálót vesszük, gondoljunk a román diktátor vesztére: éppen Iránban tett eleget egy meghívásnak. Ismét összeesküvés elmélet körébe utalnák feltevésünket, hogy a puccs tervezői érték el külföldi meghívását, eltávolítva országából a művelet időpontjára, biztosítva a kezdeményezést a rajtaütéshez. Hasonlóképpen járnánk, ha a 1990-es magyarországi értelmi szerzők kiterjedt kapcsolatrendszerének tudnánk be, hogy el tudták érni: gyanús módon senki cselekvésre képes kormánytag ne legyen az országban, míg a magyar forradalmiságot és megrázkódtatásszerű változásokat szimbolizáló, történeti jelszavaiban a hatalom elleni egybehívásra alkalmas október 23-i nemzeti ünnep után közvetlenül a nagyon beteg Antall József kórházban fekszik. Ha valaki konkrétumokat akar, a Retörki könyvében felsorolt útakadályokat rajzolja be térképen, és ennek alapján döntse el, hogy találóak-e Csengery Dénes a blokádot az ország 1944-es német, vagy 56-os orosz katonai megszállásához hasonlító írásai; pletyka-e csupán, hogy az orosz katonai biztosítás tervei alapján valósították meg 1990. őszén Magyarország néhány napra a kormánybuktatás érdekében történt megbénítását. Tartja magát ugyanis a vélemény, hogy az egész ország közlekedését blokkoló útzárak erőteljes katonai kompetenciákkal történő felállítása a Vörös Hadsereg korábbi tervei alapján történt. Adatokkal igazolható viszont, hogy alapos előkészületek előzték meg, és az összerakása már jóval 1990. október vége előtt elkezdődött. Ha pedig neveket, nézzen utána, ki volt akkoriban Göncz Árpád szárnysegédje, mert szocialista források szerint a taxisblokád egyik legfontosabb központja a köztársasági elnök általa vezetett katonai irodája volt. A katonai – militarista vonalnak már az említése tekintélyt parancsol, a hadsereg mindig jelképezi az állam felsőbbségét annak társadalma és polgárai felett, irányító pozícióinak elfoglalása jelentősen megnöveli a befolyási hálót; a korszakkal foglalkozó történeti irodalomban többször merül fel, legyen szó rejtélyes halálesetről, piszkos pénzszerzésről, vagy méregdrága tudományos, műszaki kutatásokról. Az ország viszonyait kiválóan ismerők szabad választások eredményeképpen felállló kormány megbuktatását szükségesnek ítélő, és a cél érdekében a taxisblokádot megrendelő magas szférájába vezet, honnan voltak tisztában a benzin árának közgazdasági és lélektani jelentőségével. Hozzájuk képest az említett úr is csak beosztottjuk, és ha már a lázadás szításáról van szó, Göncz Árpád katonai irodájának vezetőjeként a közlekedés megbénításával kapcsolatban más aspektusban a közelmúltban is kifejtette már a véleményét. A történészek megközelítésében a kötetükben szereplő dokumentumokon kívül két helyen szerepel: egyszer Hack Péter által mint volt híradósként ismeretlen hátterű személy, aki valahogyan a köztársasági elnök közelébe került; másodszor pedig ő szedte ki az ezzel függelemsértését elkövető Barna Sándorból a szigorúan titkos minősítésű parancsot, amely szerint a kormány a hadsereg eszközeit fogja igénybe venni az útzárak megbontásához. Utóbbi fejlemény révén akadályozhatta meg ezt Göncz, magát a hadsereg főparancsnokának minősítve. A tábornokról néhány érdekesség nyilvános volt, már nem érhetőek el a Sukorói King City beruházás és a rádiófelderítéssel kapcsolatos tudományos kutatások, maradtak az élelmiszeripari vállalkozásával összefüggőek; személyének ismételt előtérbe kerülése indokolhatja az újabban felkerülteket. Pick tábornok katonai végzettsége mellett matematikus, egyszerű híradós tisztnél jóval több. Közvetlen kapcsolat a megbízóval és a puccskísérlet más résztvevőivel a dolgok logikája szerint csak a legtitkosabb pontokon van, ahogy azt Mr. X – ként mondja el Donald Sutherland Kevin Costner alakította Garrison államügyésznekaz Olivetr Stone által rendezett JFK-ben; az előzetes titoktartás pedig a meglepetés sikeréhez szükséges, rutinszerűen az ilyen akcióknál. A manipulációban általuk felhasznált polgártársainkra jellemző tudatlanságot jól szemlélteti, amikor a „másik oldalon rekedtek” a hőskorszakra nosztalgiával visszaemlékezve és az összetevők színvonalát nem ismerve a FIDESZ kormány megbuktatása céljából a taxisblokádhoz hasonló puccskísérletekről fantáziálnak, majd miután cselekvésre szánják el magukat, budapesti hídfoglalási kísérletük során felszedi őket a rendőrség, vidéken pedig kezdetleges próbálkozásuk az áhított országos blokád helyett kimerül egy autóstalálkozóban.
11.) A szembenállás a legvizuálisabban akkor mutatta meg magát, amikor a belpolitikai válsághelyzetben Lezsák Sándor, Gyarmati Dezső és mások által a szorongatott kormány támogatására az MDF-ben is tapasztalt ellenállás leküzdésével szervezett, fegyelmezett magyar érzelmű tömeg áthaladásában ellenfele Margit – híd pesti oldalán utat elálló, vasrudakkal felfegyverzett, felheccelt és bérelt barikádolóitól akadályoztatva a továbbhaladás lehetőségét a Himnusz éneklésével teremtette meg, hogy aztán a közvetlen fizikai összecsapáshoz a legközelebb jutó pillanatban másodjára már a szervezők és híveik testi épségét féltve, valamint a háttérben megbúvók kegyetlensége legendájának hatása alatt a rendőrség kordonokkal válassza szét a szembenállókat. A kellően ki nem emelt szimbólum értékű jelenet után három évtizeddel most már mindenki személyesen nézhet szembe a vérbeli titkosszolgálati akcióként az országnak jelképesen is üzenni akaró taxisblokáddal, még ha vezető politikusaink gyakorlati készségeiben élő ismeret a közvéleménnyel közvetlenül nem is osztható meg. A lassan történelmi esemény az MDF – SZDSZ/népi – urbánus/magyar – cionista szembenállás egyik fejezete volt, a politikai folyamatok megértését segítő kulcsfontosságú epizódként a legújabb kori magyar történelemben, illetve a jelenkor kutatásában a „cseppben a tenger”.
12.) A Szabadság tér 89 című műsor szerkesztőinek és Földi Lászlónak felénk nyújtott segítsége olyan tehát, mint a speciális kódoló szoftver szteganográfia, amellyel a színes virágokat ábrázoló képernyő a kód hozzáadása után szöveges üzenetté válik, felfejtve valódi tartalmát. A kód nélkül a rejtvény gyakorlatilag megfejthetetlen, a kódot adta meg Földi és a TV műsor. A feladat megoldásával megérthetjük, hogy SZDSZ mögött álló erők a leginkább konkrétan és agresszívan mutatkoztak meg, jelezve, messzire képesek elmenni a hatalom érdekében, erejükkel halálra rémítve az MDF kormány naiv, kívül álló tagjait. A taxisblokád nélkül nem szervezhető logikai rendszerbe a rendszerváltásnak hívott folyamat, benne Pozsgai, Antall és az MDF sorsa; az SZDSZ „küldetése”; az Újratemetés; az MSZP szerepe a FIDESZ 2002-es vereségével, Medgyessy és Gyurcsány karakterével, és az őszödi beszéddel; a patrióták 2010. óta tartó „liberális” utóvédharcok övezte sikerei, aktuálisan az ún „szabadkőműves – vitával”, sőt még a 2001. szeptember 11-én elindított, általunk 2015.őszétől megtapasztalható világhatalmi folyamat sem; mivel mint a nullához képest a számok, minden hozzá viszonyítva nyeri el értékét a történelmi skálán. Vele kapcsolatban polgárháborút, ellenforradalmat emlegetni pontatlanság, a szovjeteket és III/III-asokat pedig tévedés vagy szándékos ködösítés. A rejtvényfejtést segítő később jelentkező másik mozzanat Borvendég Zsuzsanna Magyar Idők című napilapban megjelent sorozatának Manipulált rendszerváltás című 5. része, amelyben a kérdéses személyek azonossága is történettudományi kontextusba került. Az állambiztonság és archívuma jelentőségéhez tudnunk kell, hogy Csurka István „hírhedt” dolgozatában a „párizsi, tel avivi, new york-i összekötők” ről tett felvetései miatt a jobboldalról (?) Csurka felé elhangzott legkomolyabb kritika, hogy nem fedte fel a forrásait.
13.) Nagy Imre történelmi szerepének megítélése körüli vita nyomán a fiatalabb nemzedék képviselőiként néhányan kritikus hangvételt ütöttek meg a békés átmenet szorgalmazása okán Pozsgai Imrével és Szűrös Mátyással szemben. Mérsékelt jobboldali újságírói körök is egyetértenek azonban abban, hogy a Rendszerváltás előkészítése már jóval 1989. előtt megtörtént; a történeti források tükrében hozzátehetjük: külföldről, a hídfő állásként használt Bécsből, az SZDSZ -t kreáló erők által. Az MSZMP hazafias szárnya az állambiztonság hozzájuk hű munkatársai segítségével figyelt fel a másik, nyugati kapcsolataik miatt a jövőben várható eseményekről jóval többet tudó szárny ténykedésére. Az MDF Bíró Zoltánnal, Csurkával, Lezsákkal a népiek kitörési kísérlete, azt megakadályozandó, hogy az SZDSZ képében valakik a maguk nem magyar szempontjai szerint csinálják meg a többpártrendszert, végeredményben az ország kormányzását a szovjetmentessé tett Közép – Európában. Pozsgai és Szűrös Mátyás nem említhetők együtt az SZDSZ-t a kormányzásba beerőszakolni akaró, taxisblokádot levezénylő „hálózattal”. Jóllehet utóbbi beépülése a magyar állam és társadalom szöveteibe a taxisblokádon keresztül manifesztálódott a leglátványosabban, ne higgyük, hogy látensen nem voltak aktívak sok más területen; amikor Pozsgai lehallgatást akadályozó eszközöket bocsátott a vele szembeni bizalmatlanságát legyőző, és az MDF megalakításában részt vállaló Lezsák rendelkezésére a lakitelki „szervezkedések” előtt, inkább terveik és lépéseik iránt érdeklődést tanúsító pártállami rivális technikusainak lehallgatását akarta elkerülni, mint sem a pártcentrum szemellenzős ortodox magyar kommunistáiét. A kutatás jövőbeli irányát konkrétan az 1944-es események miatt felelőssé tett, szervesen létrejött nemzet helyett egy, cionista érdekeknek megfelelő másik „építésének”, általánosságban pedig az évszázadok során meggyengült magyarság országában nem magyar szempontokkal rendelkező idegen erők legmodernebb módon történt térnyerésének, az együttélés termékenységének és konfliktusainak a feltérképezése, ez alapján a helyes viszonyulás, magatartás és közös jövő kigondolása kell, hogy kijelölje. Amennyiben ez nem valósítható meg, Magyarország 1867. utáni történelme nem értelmezhető.
+ 1.) Az erőviszonyok és az elért eredmények alapján sikeresnek ítélhették –e a taxisblokádot a szervezői: ehhez még az 1994. után történteket is alaposan elemezni kell. Az egyik fél a történelme által akadályozott másikkal szemben megelőzőleg a terepen elvégzett munkája révén, valamint helyzeti előnye folytán olyan lehetőségekre tett tehát szert, hogy az általa elfoglalt mobil zárjába csak be kellett dugnia a magánál tartott kulcsot, és az ország egészének lezáráshoz el kellett fordítania; jelezvén, ki is van egyáltalán abban a helyzetben, hogy a kormányhoz ülve beindítsa, majd mozgásba hozva vezesse a járművet. Ha az Antall – kormány embereinek esélyét ellenükben meg akarjuk érteni, gondoljunk a profi labdarúgók ellen kiálló ifistákra. A taxisblokád Indulatvezérelt lépés volt: emócióik, hajlamaik és beállítottságuk a kormányzás jogának bármi módon történő, direkt megszerzését diktálták; holott bebizonyosodott, a formalitásokat figyelmen kívül hagyva is bírnak olyan befolyással, hogy a politikai főhatalomnak tekintett erőt akár kisebb koalíciós partnerként, sőt ellenzékből megbénítva mindenben az ő szavuk döntsön. Ez a szempont az Antall – kormány semlegesítését követően, 2002-ben a FIDESZ 1998-as, általuk üzemzavarnak tekintett győzelme és kormányzása után jut majd ismét szerephez. Csak a konfliktus kimenetele tükrében fogalmazható meg a dilemma: a formát és szembenállást paradox módon nyíltan vállalva az ország éléről célszerű –e domináns hatás kifejtésére törekedniük, vagy a hagyományai miatt meghatározó államalkotó szegmenssel kiegyezve, mérsékeltebb célok mentén, fedésből. A nemzetbiztonsági kockázattal kapcsolatos egyértelműség alapján a szóba jöhető szervezetek – KGB, Securitate, CIA és az Intézet – közül melyikre kell gondolnunk: nyugodtan tegyük az európai holokausztot túlélő, államot alakító, magát védő zsidóság világot lenyűgöző, erős szellemi alapokon rendkívüli hatékonysággal tevékenykedő, szakértőik körében becenéven említett szervezetével.
+ 1.1.) A Taxisblokád a rendszerváltásnak „keresztelt” manőver kigondolóinak a 90-es választás eredményének korrigálásával az SZDSZ-szel felálló kormány hatalomra segítése érdekében, a legitimitás fontossága miatt széles körű lakossági megmozdulás látszataként, a célországban beszervezett ügynökökön keresztül, Izraelből végrehajtott, a legelső lépést tervszerűen megtevő budapesti taxisokról elnevezett, a közelmúlt történelméről információval szolgáló puccskísérlete.
nemtudomka
2021-08-15 at 08:39
Az azért-legalábbis bennem-kérdéseketvetfel,hogy az akkor i-
gencsak agilis taxisok manapság az őketis!súlytó fővárosi
közlekedési káosz miatt ugyan?miértisnem tiltakoznak úgy,
mint ahogy tették azt anno?..
doktorkotász
2021-08-15 at 08:33
m.palmerra-a diplomataként magánbizniszelő-viseltdolgaimiatt olyanannyiramegorroltaodahaza az övéi,hogyha az USA-diplo-máciatörténetében létezik valamiféle aranykönyv,abbóltörölve lett a neve,teljesen anullálvalett.
Zoltaiguszti
2021-08-14 at 23:29
Mark Palmer életrajza után ez kérdés Zsuzsa?
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mark_Palmer
Zoltaiguszti
2021-08-14 at 23:24
Mutant Pig
Arra küldenek profikat mint Ukrajnában, a többi meg majd jó lesz biodíszletnek.
gyozo2018
2021-08-14 at 22:31
lististerc
2021-08-14 at 16:21
Antall már a kormányalakítás órájában körbe volt zárva.
bl
2021-08-14 at 21:03
A taxisok már napokkal a blokád előtt összegyűltek sok-sok helyen és néhány hangadó fűtötte az indulatokat. A sok buta taxis meg hitt nekik. Tipikus.
Mutant Pig
2021-08-14 at 19:45
Én azért kétlem, hogy Magyarországon az mszmp/mszp/dk nyugdíjas tagozata meg a sörösüveg vállú libernyákok képesek lennének végrehajtani egy puccsot akármennyi orvlövészt is küldene a tetőkre a CIA. De bevallom, ha megcsinálják, akkor örömmel fogok lőni rájuk.
kukubenko-
2021-08-14 at 17:46
Lesz e ittis Majdan?,mert próbálkoztak vele!….
Örnagyörnagy
2021-08-14 at 17:37
De tényleg,amitakkor a barnasándorr.táb.tett-mert azt megtehetette-példanélküli.,mégismegkapta érte a jutalmat,mert
utána azlehetett ami lett….
doktorkotász
2021-08-14 at 17:32
Az omsitos-nak valami válaszféle:az,hogymindez mamár mellékes
az azértis!nemhelytálló,mert a bennünket eddig kisérő,a múlt történéseinek megnem,de inkább kinembeszélése eredményezhette
azt a mai helyzetet,hogy sokan-de az akkorneméltek különösen!-
azért is hülyíthetők!lsd.pl.a gyurcsány(-i)-nak a fiatalok2nak a 2006-róli hülyítését.
Meg egyébkéntis!ha a jövőt nem kősziklaszilárdalapokra építjük
akkor az arraépült jövő!….mert ez nemcsak aféle,polgárinak
mondható moralizálgatás! nemde?…..
Akárki
2021-08-14 at 17:21
Annakszólok,aki netán nemlátta a Mandineren errőlfutó komment-özönt,az semmitsem tud minderről,ezért kinehagyja,mert a téma
bedobása rendesenmegmozgatta a hőség uborkaszezonját.
lististerc
2021-08-14 at 16:21
Ha az Antall-kormány elkezdi a kommunista bűnösök felelősségre vonását, az igazságtételt és a valódi kárpótlást, esélye nem lett volna az SZDSZ-nek és Horn Gyulának.Úgy gondolom, történész feltételezésekre alapozva nem nyilatkozhat.
obsitos
2021-08-14 at 15:38
Még általánosba tetszett járni, “szakértő” néni kérem, de ki a rossebet érdekel ez ma már?????
Hogy mikből akarnak emberek megélni, és mi hagyjuk!!!!!
lajosbá
2021-08-14 at 15:25
Komoly? beleavatkozHATOTT? KözreműködHETETT? és ezt itt fenntebb “vérprofi tanulmánynak” jellemzik?
Tudományos libsizmus
2021-08-14 at 14:11
Mindössze a vak nem látja, hogy abba belenyúlt valaki.
Azóta sem tudom megbocsátani az akkori belügyminiszternek, Horváth Balázsnak, aki egyébiránt egy nagy arc és rendes ember volt, hogy nem rúgta ki mint macskát szarni a budapesti rendőrfőkapitányt.
Ez utóbbi büdös kommunista akkora hűtlenséget követett el, ami miatt ma pölö a világ legfejlettebb liberális demokráciája Franciaországban sok tábornok ellen hadbírósági eljárás van folyamatban.
sorry
2021-08-14 at 13:43
A taxis blokád annak idején professzionális szervezést sejtetett. Számomra teljesen hihető, hogy külföldről történt a szervezés.
A választásokra is megvannak a tervek, az időpontok még képlékenyek, de az augusztus 20-adiki szivárványos kivilágítás is az terv részre. Mindenki legyen résen.
Kerekferke
2021-08-14 at 13:41
“így például az MDF-be is, ahol a későbbiekben igyekeztek szétrobbantani a pártot. ”
Dávidnak és Herényinek sikerült.
Boross Péter irányításával/ asszisztálásával.
Nem véletlenül utálták a magyarok a pofájukat.
Nonvideor
2021-08-14 at 13:34
Vagy a KGB. De be voltak azok kötve mindenfelé. Izraelbe is.Aztán Csurka írta Hack Péterről, hogy röpköd a Tel Aviv- New York – Budapest háromszögben…
benzoli
2021-08-14 at 13:18
Mindent tudunk, de semmi sem valtozik meg. Az igazsag osztok mar reg a bortonben vannak. Nincs aki megoldana a Gordiuszi csomot.
Rózsa Zoltán
2021-08-14 at 12:45
Borvendég Zsuzsanna ismét egy vérprofi tanulmányt tett le az asztalra és ezzel elhúzta előttünk, egyszerű, halandó választópolgárok előtt a függönyt, hogy lássuk mi is folyik a kulisszák mögött, amíg a bohócok a színpadon szórakoztatnak, elterelik a figyelmünket közben a méregkeverők a függöny mögött nagy terveket szőnek. A magyar nemzet egy szorgalmas, dolgos, termékeny, kreatív fajta. Magyarország igen gyorsan képes fejlődni, gyarapodni ha nem fojtják el a nemzetet agyon adóztatással, devizahitellel, az ország kiárusításával és eladósításával valamint nem fölözik le folyamatosan a munkánk eredményét, hogy nekünk végül csak annyi jusson, hogy épp ne haljunk éhen de ne is lakjunk jól.
Rákosi az erő nyelvén beszélt, aki nem állt be a sorba azt megölette, nyomorékká verette, bebörtönözte.
Kádár rafinált kígyó volt, ő már tudta, hogyan lehet minket úgy éltetni, hogy legyen is egy kevés de azért egy forinttal se több – csak a kiváltságos nómenklatúra elvtársaknak ugye volt banán bármikor és tejjel-mézzel folyó Kánaán, világútlevél stb.
Gyurcsány a kettő keveréke – jó nagyot hazudozik kampányban, mindenkit átver. Választót, többi pártot, azok választóit, mindenkit. Ha bejön neki és megnyeri a hatalmat akkor kiszolgálja a külső, globalista erőket (teljesen mindegy, hogy Moszkva. Brüsszel vagy New York központú legyen). Aki visszaszól, pattog, szájaskodik, tüntet annak előveszi Rákosi kiskátéját (ezt kölcsönkéri Apró nagypapától mert neki megvan eredeti, dedikált kiadásban), fellapozza és mit olvas benne: lövess közéjük, veresd szét őket, taposd el őket. Na ez Gyurcsány és Товарищ Добрев.
Most is a kutyakomédia elő-elő-előválasztási bohózatával egy nagy cirkuszt csinál a fejőstehénnek – értsd: magyar választópolgárok. Előadják a bazári majmot a versenyzők mintha lenne tényleges verseny de közben ugyanannak a kabátnak más és más zsebei. Nem teljesen mindegy melyik zseb nyer? A kabát ugyanaz marad… Hatalomra kerülve ugyanez lesz illetve lenne – vitás esetben meg verés, szemkilövés.
Akkor most TESSÉK VÁLASZTANI!
Borvendég Zsuzsanna, nagyon köszönöm!
úgyahogyvan
2021-08-14 at 12:44
a zusa hadüzenet és fegyver nélküli tömegekkel operáló hódító hadseregének(egyik)parancsnoka soros soha nem bírt beletörődni hogy nem pribékjei-az szdsz-nyerte az első választást-és azóta mindent elkövet az ország provokálásra és megkaparintására-természtesen a déli kerítést is az ő képében támadja az(újra) gyarmatosítani szándékozó zusa-hadüzenet nélkül és(egyelőre)fegyvertelen muzulmán zsoldos tömegekkel
Veritas Samu
2021-08-14 at 12:39
Biztos itt volt a CIA!Ma viszont már hemzsegnek az ügynökeik!Nagyon jól fizetik őket,hogy bomlasszanak,hazudozzanak.A legismertebb Szabó Tímea.Aztán van egy Varga Zoltán,médiamogul,az Ő eddigi tevékenységét is fel kéne tárni.Ez már jobban fájna a liberálnáciknak!
Poppy
2021-08-14 at 12:31
Akár csak ma. Már itt vannak az uszító ügynökök. Most az országot a gyerekeinket, lelkünket privatizálnák.
Orientál
2021-08-14 at 12:27
Ikertornyok lerombolását okozózókról még most sem hajlandóak Bidenék a teljes nyomozati eredményeket közzétenni. Csak célozgatni hajlandóak a szaudiakra főleg amióta mert a királyuk Putyinnal tárgyalt és kezükbe vették az olajárak befolyásolását.
Galamb
2021-08-14 at 11:27
Ebből is az vonható le, hogy a kommunizmusnak-szocializmusnak nevezett színjáték egy érdekcsoport kreálmánya volt világszinten, hogy az arisztokráciát és az egyházat leválasszák a közgazdasági értelemben vett eszközökről. Amint ez visszafordíthatatlanul megtörtént a kijelölt területeken, azonnal süllyesztőbe tették a rendszert. És ők privatizálták maguknak, a most már állami vagyont. Az öreg, kaporszakállú Marx valószínű már konkrétan erre kapott megbízást a XIX.századaban, a megfelelő helyről.
Ütő Ákos
2021-08-14 at 10:37
Nagyon szomorú, de erre készűltek és ez az IGAZSÁG!
Nonvideor
2021-08-14 at 10:35
“milyen módszerekkel avatkoztak bele a magyar politikába külföldi titkosszolgálatok”
Szerintem ez már a Szent Korona hazahozatalakor (1978) érvényes volt.
Nemcsak szolgálatok. Kohl személyesen avatkozott bele
a magyar belpolitikába, a kormányalakításba.
Hornnal már le volt “pacsizva” az állami vagyon és piac lenyúlás. Ezért játszatták el vele a “nagy határnyitás” műsort.
.
“Mennyire volt egységes az MDF? Nem nehezítették a belső ellentétek a kormányzati működést?
Voltak a párton belül is különbözőségek, de emlékeim szerint nem azok miatt lett néha zárlatos az MDF áramköre. A pártszervezet alapvetően jól működött, de esetenként olyan megterheléseket kapott, amelyek nagyon megnehezítették a működést. Olyan villámcsapások voltak ezek, melyek belföldről és külföldről egyaránt érkeztek.
Európa nyugati részéről is jött ilyen?
Természetesen. Lehetett érezni, hogy Németországnak csak addig voltunk érdekesek, amíg a választások meg nem történtek, utána már egészen másképpen gondolkodtak rólunk. Egy elképzelhetetlennek tűnő példát hadd említsek meg.
A választást követően Antall Józsefet bízták meg kormányalakítással. Az MDF elnökségi ülésén vártuk Antallt, aki nem jött, pedig mindig pontos volt. Engem kértek meg, hogy nézzem meg, mi történt. Bementem az elnöki szobába, Csóti György és Marinovich Endre fogadott. Mondták, hogy Antall Helmut Kohl kancellár telefonját várja. Ottmaradtam és vártam. Megcsörrent a telefon, jókedvűen indult a tolmáccsal folytatott beszélgetés, majd hirtelen azt mondja Kohl kancellár, hogy »Nagyon örülök, hogy kormányt alakítasz, de remélem a külügyminisztered Horn Gyula lesz!«
Ledermedtem, de a döbbenet ült ki Antall arcára is. Antall nem értette, ezért Kohl ismét elmondta, hogy Horn Gyulát elfogadnák külügyminiszternek. Antall elmondta, hogy ne haragudjon, de Horn a kampányban ellenfelünk volt, szó sem lehet róla, hogy ilyen megbízást kapjon. Akkor Kohl nyomatékosan azt mondta, hogy »Nagyon határozottan kérlek, hogy Horn Gyula legyen a külügyminiszter!«. Antall erre elmondta, hogy ha ezt megteszi, akkor megbukik mint politikus – és tömegek lesznek az utcán.
Kohl erre csak annyit mondott, hogy »kezelni kell az ilyen helyzetet…«
Antall kijelentette, hogy ő ezt nem vállalja, nem lesz a külügyminiszter Horn Gyula. Utána igen fagyos hangulatban zajlott a beszélgetés. Amikor véget ért a hívás, Antall odajött hozzám és mondta, hogy erről senkinek se beszéljek. Már a kormányalakításkor meg kellett tehát értenünk, hogy a Nyugat ismét cserben hagyott minket, mint ’56-ban, vagy éppen a korábbi évszázadokban.”
https://mandiner.hu/cikk/20201107_antall_jozsef_megkert_hogy_errol_senkinek_se_beszeljek
Patriot
2021-08-14 at 10:29
Akkor készülhetünk az őszi, téli különböző székház ostromokra, szánkó gyújtogatásokra, éhségmenet, pedofil meg gender lázadás homofóbok ellen..stb.
Nem fog észre térni a bolondok gyülekezete, a választásokig mindent befognak vetni ,idehozzák az összes elmabajos trükkjeiket Amerikából.
Amit már kívülről tudunk,úgyhogy híába károg itt a bolgár tehén meg az ügynök bandája hazugságokat, meg fogják kapni kamatostól ami ezért jár!
halacska
2021-08-14 at 10:27
Bár nem tetszett az ügyetlenecske benzinár emelés, a taxisblokád is szomorú és törvénytelen volt.
Azt kellene kideríteni, kiértékelni már, hogy a lengyel példát miért nem követtük, követhettük.
Continous Trianon…
ViAM
2021-08-14 at 09:35
Szó szerint így volt, így van még mindig bizonyos területeken.