A különböző országok eltérő adatközlési gyakorlata miatt nem lehet megalapozottan összehasonlítani nemzetközi szinten a koronavírusban elhunytak számát – fogalmazott Bozsonyi Károly, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója az Origónak adott, szerdán megjelent interjúban.
Bozsonyi Károly szerint a különféle statisztikák összevetését nem szabad egyféle “versenyként” kezelni, pláne járványhelyzet idején.
Ellenőrizhető és összehasonlítható számok 2020-ból az egyes országok teljes népességére vonatkozó többlethalálozásról vannak, és ezek alapján Magyarország jóval az uniós átlag alatt van
– hangsúlyozta. Hozzátette: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) többször is felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes országok, így a magyar operatív törzs által napi szinten közölt koronavírus-halálozási statisztikák és gyorstájékoztatók nem hasonlíthatóak össze egymással nemzetközi szinten, ám számtalan olyan cikk és publicisztika jelent meg, amelyek ezt figyelmen kívül hagyták. Kiemelte: az egyes országok nem használnak azonos standardokat.
Magyarországon nem a koronavírus miatt közvetlenül bekövetkező halálesetek bonyolult és lassú módszertannal meghatározható számát, hanem a vírussal kapcsolatba hozható esetek egyszerű és gyors módszertannal megállapítható adatát közlik
– mondta. Példaként említette, hogy Magyarországon ha egy koronavírus-pozitív, de nem súlyos állapotú beteg autóbalesetben hal meg, akkor is megjelenik a statisztikában. Megjegyezte: az ENSZ Egészségügyi Világszervezete által is hitelesített nemzetközi koronavírus-adatokra vélhetően őszig várni kell, ezért az egyes országok teljes éves halálozási számainak növekményét érdemes összevetni, és ezt az Eurostat is összesíti.
Bozsonyi Károly közölte: Magyarországon a KSH hivatalos és Eurostat által is ellenőrzött adatai szerint 2020-ban 8,7 százalékkal (11 297 emberrel) többen haltak meg, mint 2019-ben. Az EU-s átlagnövekmény mindeközben 10,6 százalék volt, tehát a magyar adat jóval az uniós átlag alatt van, és jóformán fele a spanyol (18,9 százalék), a lengyel (17,3 százalék), a belga (17,2 százalék), a szlovén (16,7 százalék) vagy olasz (15,9 százalék) mutatóknak. Hozzáette: csupán hét EU-s országban – Cipruson, Görögországban, Németországban, Észtországban, Lettországban, Finnországban és Dániában – regisztráltak a magyarnál kisebb halálozási többletet. Az Origo közölte: a 2021 első hétheti adatai szerint az Európai Unióban átlagosan 19,7 százalékkal többen haltak meg, mint 2020 azonos időszakában. Magyarországon az uniós átlagnál jóval kedvezőbb, 7,2 százalékos emelkedés volt csak – írták.
Forrás: Origo; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Logikus
2021-04-01 at 13:25
Persze, hogy nem hasonlítható össze. Minden ország más módszerrel regisztrálja a Covid halottakat. Éppen ezért hülyeség lenne az összehasonlítás. Ehhez csak az idióta ballibek ragaszkodnak, akik mindig másra néznek, ahelyett, hogy magukkal foglalkoznának.
Máriakatalin
2021-04-01 at 11:08
Felesleges a statisztikán rúgózni. Hány honfitársunk hunyt el ágy, lélegeztezőgép, orvosi ellátás hiányában? Az elhunytak hozzátartozóik sajnos nagyon nehéz időszakot élnek meg, nem kell fájdalmukat fokozni azzal, hogy politikát csinálnak egyesek ebből.
angelblind652
2021-04-01 at 10:51
Ehhez a témához csak annyit szeretnék hozzászólni, hogy a 87 milliós Németország rendre 100 alatt jelentet meg elhunytakat, náluk hgy számolják?? Ezt nem hiszem el!
hozzaszolo
2021-04-01 at 09:50
Ha úgy tetszik van egy tényleges számláló nálam. Temető mellett lakom. Átlagosan 2-3 hetente volt 1 temetés. Az utóbbi 2 hétben egy héten 3-5. Ezek a pontos adatok.
Hazafi
2021-04-01 at 09:32
Ezt a cikket minden újság első oldalán kellene közölni! Köszönjük PS!
Egy másik cikkhez írtam, de ide is bemásolom: Egy példa, hogy mennyire félrevezető a halálozási statisztika: A rokonságban is volt halálos áldozat két hete. Súlyosan elhízott, 2-es típusú cukorbeteg, férfi, és történetesen a COVID tesztje is pozitív volt a halál pillanatában. A halál oka: agyvérzés. Mégis COVID áldozatként került bele a statisztikába. Láttuk, mert aznap ő volt az egyedüli 59 éves. Viszont le merném fogadni, hogy agyvérzéses halottként, cukorbeteg halottként stb. is megjelenik majd. Hát ennyit a erről a világelső halálozásról. Az áldozatok többsége az alapbetegsége miatt hal meg.
Csak azokat kellene a Kormánynak számolnia, akik a halál pillanatában egyedül a vírussal küzdöttek. Ha így számolnák, akkor az oltás mellett túlélésben is az elsők között lehetnénk.
Hajrá Orbán Viktor Miniszternök Úr! Hajrá Fidesz-KDNP!
K
2021-04-01 at 09:18
Még az iparban is minden mérésnek van “hibaszázaléka”, és mindenhol kritizálható a mérést végző emberek, azok eszközei és technikája.
Ugyanez érvényes a gazdasági és politikai statisztikákra.
Az igaz hogy “különböző országok eltérő adatközlési gyakorlata miatt nem lehet megalapozottan összehasonlítani nemzetközi szinten a koronavírusban elhunytak számát ” de miután az ellenzék (ellenség) olyan hazugságokat hangoztat mint például “Magyarországon haltak meg a legtöbben a világon” ,……. mondja a 24.hu és az RTL.
https://24.hu/belfold/2021/03/21/halal-koronavirus-legtobb-magyarorszag/
Éppen ezért EL KELL VÉGEZNI AZ ÖSSZEHASONLÍTÁST.
Az is igaz hogy ha Magyarországon is olyan laza statisztikákat végeznének mint máshol a világon,akkor még jobban állna, csak ki kell emelni hogy az összehasonlítás nem biztos hogy reális az eltérő számítási módok miatt.
***********
Számításaim szerint a Föld lakosságának 3,6 ezreléke halt meg koronavírussal összefüggésben, míg Magyarországon csak a lakosság 2,1 ezreléke halt meg koronavírussal összefüggésben.(kerekített értékek.)
Ezért maximálisan köszönetet és elismerést érdemel az egészségügy és a kormány eddigi munkája.
Európai Unióban Magyarországon oltották be a legtöbb embert kétszer annyit mint máshol.
Hálás vagyok az egészségügynek és a Kormánynak a lelkiismeretes és tökéletes járvány elleni védekezésért.
Leopard
2021-04-01 at 08:56
Mondja már ezt el Müller C is.Mert rajta ragad a Fideszen hogy itt a ” világon a legtöbben”.
Tudományos libsizmus
2021-04-01 at 08:04
Teljesen nyilvánvaló, hogy más és más a módszertan, és akkor nem is beszéltünk arról, hogy a nyugati libsi országok úgy hazudnak, mint a vízfolyás.
Pepe
2021-04-01 at 07:36
Nem csak az eltérő adatkezelés a probléma. Tudjuk, hogy a liberális sajtók és adatközlések elképesztő mértékben hazudoznak, kozmetikázzák az adatokat. Ha arra gondolok, hogyan hazudozik a németországi, vagy a svéd liberális sajtó migráns ügyben, akkor a németek és svédek által közölt adatoknak nyugodtan vehetjük a dupláját – hogy megközelítsük a valódi adatokat.