„Nem wurlitzer a verkli, ezt szívvel kell tekerni” – mondta a Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusán Bródy János a KISZ-es fiataloknak 1981-ben. Ugyanebben az évben árulta el az alternatív zenekarokat, megtehette, mögötte állt a KISZ, a Hanglemezgyár és az ÁVH-s alakokkal megtömött Országos Rendező Iroda. Kevesen tudják, hogy Bródy a Brezsnyevék által erőltetett “békeharc” egyik nagy mozgalmára volt. Jóbarátai, Koncz Zsuzsa és Zorán mellett, akik a diktatúra Országos Béketanácsában nyomultak. Bródy ott volt a KISZ 1983-as, Amerika-ellenes békemenetén is, ahol „békés indulatokról” harsogott, utána a felvonulók az Internacionálét énekelték. Bródy tatai “árulása” valójában nem árulás volt, hanem egy folyamat része, a KISZ arcaként, a KISZ által szervezett koncerteket végighaknizva nem akart szembemenni a diktatúrával. Inkább belesimult teljesen.
Egyszer volt, hol nem volt, Brezsnyev ölelő karjain túl: a Legvidámabb barakk. A nyolcvanas évek elején a Magyar Népköztársaságnak is nevezett rezsimben már nem volt fontosabb a békénél. A jelszó – mint mindig – Moszkvából érkezett. Nem volt nehéz észrevenni az útmutatást az átlagolvasóknak sem. A Magyar Hírlap 1981. február 24-i száma csekély hét oldalon [természetesen az első hét oldalon] foglalkozott a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) XXVI. kongresszusával, amely az enyhülésről, a[z elkésett] békevágyról szólt.
„Nincs jelenleg fontosabb feladat nemzetközi, téren pártunk, népünk számára és bolygónk valamennyi népe számára, mint a béke megvédése”
– olvashatjuk a lényeget. Az öregedő Brezsnyev – aki másfél évvel később már halott volt – joggal félhetett, az őrült tánc a végéhez közeledett, közeledett a hajnal és ezzel együtt a kijózanító világosság. Már csak a legnagyobb vesztesek maradtak a parketten, egyre halványodó reménnyel keresgetni azt a társat, akivel hazamehetnek. [Amíg az igazán élelmesek azt keresték, hogyan pakolhatják össze észrevétlen a teljes büféasztalt.]
1980-ban sok fontos esemény történt: számunkra a leglényegesebb, hogy Ronald Reagan váltotta a kevéssé erélyes Jimmy Cartert az Egyesült Államok élén, hogy rögtön harcias külpolitikába kezdjen. Belátta, hogy úgy buktathatja meg a kommunista blokkot, ha felgyorsítja a fegyverkezést. Láss csodát: így is történt. A véres-vörös luftballon kipukkadt.
A valóságban ekkor már haldokló, a csőd, az összeomlás felé száguldó Szovjetunió és csatlós államai természetesen azonnal a béke legnagyobb hírnökei lettek. [Suttyomban persze folytatták a nemzetközi terrorizmus támogatását, a fegyvercsempészést, ahogyan addig is.]
A saját állampolgárait kíméletlenül elnyomó rezsim kiadta az utasítást, amit minden engedelmes kis, nagy és vezető-káder végrehajtott: a cél, a jelszó: a béke lett. Ezt kellett harsogni, erőltetni minden vonalon, rá is állították a kor propaganda-gépezetét.
Sokan részt vettek ebben a játszmában a kor kiemelt, támogatott zenészei közül. A Koncz Zsuzsa, Bródy János, Zorán trió mindig és mindenkor. Korábbi cikkünkben írtunk már arról, hogyan szerepelt Koncz és Zorán az Országos Béketanácsban, amelynek elnökhelyettese a köpönyegforgató Boldizsár Iván volt.
Aczél egyik jobbkeze, civilben Koncz apósa. Fia, Boldizsár Miklós (Koncz néhai férje) egyetlen ismert, közepes drámát írt életében (Ezredforduló), abból a zseniális Szörényi Levente–Bródy kettős csinált valóban remek rockoperát (István, a király). Ami a békéről szólt.
Szörényi és Bródy: se veled, se nélküled
Kettejük (Szörényi és Bródy) „se veled, se nélküled-kapcsolata” sokak előtt ismert, a rendszerváltozás után más-más utakra tévedtek, bár ha a hatalom emberénél kellett jelentkezni, volt, hogy újra egymásra találtak. [Lásd: idei látogatásukat Demeter Szilárdnál.] A közelmúltban az internetre felkerült videón fellelkesülve megírtuk Bródy 1981-es árulását, amely a szakmán belül és a zenerajongók körében már ismert volt. [Mindemellett alig-alig publikáltak róla a Bródyt körülvevő kulturális védőhálónak és az egyrészt-másrészt gondolkodásnak köszönhetően.]
Pedig Bródy a tatai „rocktanácson” vagy „rocktanácskozáson” gyakorlatilag hátba döfte a körön kívülieket, a lázadókat, az akkori alternatív, underground együtteseket. Ez már csak azért is aljas cselekedet volt, mert szemben vele, velük (aki, akik mögött ott állt a KISZ, az ÁVH-s emberekkel feltöltött Országos Rendező Iroda és a rafinált, ideológiailag képzett, a kultúrharcban, a hatalmi játékokban edzett vezetők által irányított Hanglemezgyár) az alternatív zenekarok ekkor kiemelt célpontoknak számítottak. Az állambiztonság megfigyelte, üldözte őket, a koncertjeiket igyekeztek meghiúsítani.
Bródy akkori elhatárolódását pár napja Szörényi Levente is elítélte a Mandinernek, mondván: ekkor „szégyenkezett először miatta és helyette”. Bródy sértődött, megbántott válaszát leközölte a vele baráti, amúgy ellenzékinek nevezhető sajtó, a cikkekből persze kihagyva az 1981-es esetet.
Mintha meg sem történt, el sem hangzott volna. Pedig nem egyszeri törleszkedés (őszintébben: benyalás) volt a mostanában újra lázadó szerepben tetszelgő Bródytól. Nézzük például az 1983-as békemenetet.
All we are saying: ez a harc most a végső!
Csodálatos életképet varázsol elénk a Népszava 1983-as cikke: „Egy tizenéves srác ül a Széna tér közepén, kezében egy Magyar Ifjúsággal [a KISZ lapja]. A kép furcsa, hihetetlen lenne, ha nem állnánk, ülnénk még több ezren körülötte. Szombat dél van, gyönyörű napsütéses időben gyülekeznek a diákok a KISZ Budapesti Bizottsága által szervezett békemenetre. [Bizony, békemenet…]
Háromnegyed 1-kor Bródy János lép a színpadra. Azt mondja, ő nem a békéről énekel, mert az nálunk a mindennapok valóságát jelenti, az természetes … Békés indulatokat! — harsogják közben a hangfalak Bródy János búcsúszavait, amire a fiatalok ütemes vastapsa a válasz.
Negyedkettő van, lassan induláshoz készülődik a Széna térről a békemenet. A transzparensek, dekorációk a magasba emelkednek, a fiatalok az egykori Margit körúti fogházhoz, a mártírok emlékművéhez indulnak.
A koszorúzás után pedig a Mártírok útján, a Margit-híd felé hömpölyög a tömeg. Az egyik csoport az Internacionálét kezdi énekelni – egyre többen csatlakoznak hozzájuk. Aztán újra, meg újra ütemes vastaps hullámzik végig a meneten”.
Felmerül néhány kérdés az olvasóban és az újságíróban is: vajon Bródy is énekelte az Internacionálét? Vagy már hazament addigra? Ki tudja. Mindez 1983 májusán történt. Ugorjunk vissza egy évet!
„[1982.] Május kilencedike. A Mező Imre út elején kis papírszeletet adnak a kezembe: »Budapesti középiskolások békedemonstrációja, gyere és hívj másokat is!«
Szemerkél az eső, de a fiatalok végtelennek tetsző oszlopokban érkeznek a Munkásmozgalmi Panteonhoz. Fél kettőkor már csaknem ötezren állunk a magyar forradalmárok sírkertjében. Bródy János és Koncz Zsuzsa békedalait viszi a szél, feliratok emelkednek a fejek fölé. Olvasszuk be a fegyvereket! Mi a szovjet javaslatot akarjuk!
A háborúnak vége! Szólaljon meg minden harang! Néhányan virágot tesznek iskoláik névadójának táblájához, olvasgatják a történelmi neveket, amikor a fasizmus áldozatainak emlékére felhangzik a Munkásgyászinduló.”
A KISZ-KB felhívása – Csúnya, gonosz Egyesült Államok
Már megint Koncz és Bródy és a békedalok. De menjünk még visszább. Mondjuk 1981 decemberébe és idézzük fel a KISZ Központi Bizottságának felhívását, amely az összes lapban megjelent. Ez volt az a hivatalos üzenet, amely az SZKP kongresszusa után érkezett. A szavak mögül kikacsint Brezsnyev elvtárs. [Az amerikaiak mögül meg a Ku-Klux-Klan, lásd a következő békemenetes képet]:
„Fiatalok! Az imperializmus atomháborúval fenyeget, könyörtelen fegyverkezési hajszát kényszerít a világra. Mind több és kegyetlenebb fegyver felhalmozásával veszélyezteti a békét. A korlátozott nukleáris háború kiagyalói az egész emberiségnek üzennek hadat. Velük szemben óvják a népeket azok, akik védelmi erejüket a béke szolgálatába állítják.
Mi, magyar fiatalok, hazánk legújabbkori történetének eddigi leghosszabb békés időszakában születtünk és nőttünk fel. […] Még nem késő! Európa és a világ békeszerető embereinek összefogásával megzabolázható az imperializmus fékevesztett fegyverkezési politikája, megvédhető a béke. De a békét nem elég akarni, közülünk is mindenkinek munkával, tanulással és a haza védelmével, nyílt kiállással tennie kell érte.
Van világos programunk: a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállamának, közöttük hazánknak józan, konstruktív tárgyalási és leszerelési kezdeményezései, s vannak és sokasodnak harcostársaink Európa-szerte és mindenütt a világon. Velük vagyunk, közös ügyért küzdünk!
Hazánk fiataljai!
Békét, biztonságot, alkotó életet akarunk. Ennek érdekében mondjunk nemet az Európát pusztulással fenyegető korlátozott nukleáris háborúra, mondjunk nemet a neutronbombára.
Tiltakozzunk az ellen, hogy határainktól néhány száz kilométerre az Egyesült Államok – NATO-szövetségesei területén – újabb, hazánkat is fenyegető atomfegyvereket helyezzen el.
Az elmúlt hónapokban közületek már több tízezren tettek hitet a béke ügye mellett. Hívunk mindnyájatokat, csatlakozzatok azokhoz, akik a további nukleáris fegyverkezés helyett tárgyalást és megegyezést követelnek. Állítsuk meg azokat, akik a pusztító háború felé taszítják Európát és az egész világot! Munkahelyeinken, az iskolákban, az egyetemeken és a főiskolákon, lakóhelyünkön, együtt az idősebbekkel, együtt társadalmunk minden cselekvésre kész tagjával, emeljük fel szavunkat a béke megőrzéséért.
Hívunk benneteket: akciónkkal óvjuk, munkánkkal erősítsük a békét! Aki egyetért felhívásunkkal, aláírásával is tegyen hitet mellette! KISZ Központi Bizottsága”.
Bródy a KISZ X. kongresszusán
Csodálatos, ugye? A fenti felhívás 1981. decemberében jelent meg, talán a KISZ 10. kongresszusán ötölték ki.
Óriási buli lehetett az is, ott volt mindenki, aki közel akart kerülni a mézesbödönhöz. Sok kis békevédő, szocialista Micimackó.
A következő tudósítás közelebb csempész minket ehhez a X. kongresszushoz, amely csak pár hónappal késte le Brezsnyevék nagy buliját: „Csütörtök délután három óra után pár perccel kigördült az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda autóbusza a velencei KISZ-táborból, »fedélzetén« a harminc küldöttel, akik megyénk kommunista ifjúságát képviselték a KISZ X. kongresszusán” – így a kezdet, majd a csúcspontot jelentő hétvége: „Szombat este az Express-buszok a Magyar Néphadsereg Művelődési Házába röpítették a küldötteket. A presszóban, az Ovál-teremben, az étteremben, a játékteremben, de még az udvaron, a szabadtéri színpad előtt is zsongott a tömeg.
Táncoltak, tréfálkoztak, énekeltek Bródy Jánossal, akinek a szekcióülésen elhangzott hozzászólása szájról-szájra terjedt a küldöttek között. Én magam Bori Katalintól hallottam róla [írta a szerző]. Bródy János a munkáról, a KISZ-fiatalok munkájáról beszélt és így fejezte be mondandóját: »Nem wurlitzer a verkli, ezt szívvel kell tekerni«.
Szívvel, Bródy elvtárs. Szívvel, máshogy nem lehet.
A fenti cikk egészen pontosan 1981. június 2-án jelent meg, pár hónappal azután, hogy Bródy Tóth miniszter-helyettes és a többi MSZMP és KISZ-káder előtt elhatárolódott az amúgy is körön kívüli zenészektől.
A valódi lázadóktól. És elérkeztünk az origóhoz, a kezdethez. Brezsnyev, béke és Bródy – avagy mivé lett a nagy lázadó, 2.
Folytatjuk.
Juhasz Gyula
2020-11-27 at 20:04
Kommunista es poszt-kommunista hulladakok.
palaszeg
2020-11-27 at 17:58
Gáspár Anette Ne haragudjon, de ez a három akkordos niemand elnevezés mindent elmond az Ön véleményének komolyságáról !
Poroszlai Róbert
2020-11-27 at 17:54
én csak annyit mondok, hogy ha bródi, vagy a konc van rádióban én azonnal kikapcsolom.
Rizikó
2020-11-26 at 21:37
Emberek! Ha valaki utálta Kiszt az én vagyok.Egy seggnyalø gittegylet volt.De könyörgöm ezen kell ma ràgøzni meg az egy akkordos Bródyn?
Mezõ úr Õn aki a média egyik fontos jobboldali nemzeti portálján a PSben lehet tényfeltáró, miért nem a tényleges aktuàlis problémàkat antifákat kutatja.?Mondok kettõt de van tõbb is.Itt van a folyton csomagoló €s maradø Ceu, Vagy a 9Dobrev Klán vagy a magyar titkosszolgálat erõsen liberósan túlreprezentált állománya.De BM megmerevedett strukturája és vezetése Pintérrel érzékenyitve.
Gáspár Anette
2020-11-26 at 18:08
palaszeg!
Leírtam: a bot egyik vége Bródy, a másik Szörényi.
Egyik sem különbözik.
Mindkettő lenézi magát is, minden magyart.
Két konjunktúralovag.
A közönségük meg innen is, onnan is átverve.
Szörényi ugyanolyan liberális, mint Bródy.
De sokkal gerinctelenebb.
Az a tény, hogy az MTA gazembereinek a “jóvoltából” szétgányolhatta a Pilis ősmagyar emlékeit, még külön oknyomozást kíván.
Kik voltak azok?!
Milyen indíttatásból adtak ennek a három akkordos nímandnak
ásatási engedélyt?!
Bakay professzornak hiszek, nem ennek az alkalmialg az Alföldi hátfelébe bújó, a rajongóit leköpő senkinek.
Gáspár Anette
2020-11-26 at 17:58
Uncle Ment
2020-11-26 at 12:23
Tévedsz.
Középiskolás középkamasz volt, és
már akkor is köpött rátok.
el somorrito
2020-11-26 at 16:15
@Bene István
“Igazán nagy kár, hogy saját ifjúságotokat (ifjúságunkat) igyekeztek a sárba taposni. Mi, akkori fiatalok szerettük az Illés zenekart, Koncz Zsuzsát, talán még Zoránt is néhanapján.”
Legyünk precízek, te szeretted őket. Én már akkor is inkább a kemény rock felé mozdultam el.
Egyébként itt senki nem tipor sárba semmit, hiszen sárban volt akkor már minden. Ha tudtunk róla, ha nem.
Ez a poszt csak leírja az akkori eseményeket, és feltárja a rejtett kapcsolatrendszereket.
És ez szerintem rendben is van.
hivő
2020-11-26 at 15:40
A szomoru az hogy az
igazán tehetségesek
nem tudtak érvényesülni.
Hogy koncz miért éppen
énekelni akart,hang és
tehetség nélkül?
Schenkhyalfonz
2020-11-26 at 12:51
“Kedves” gimnáziumi élményem egy kötelezően önkéntes, talán ’81-es felvonulás a neutronbomba ellen, szénné röhögtük magunkat, aztán meg igazgatóikat osztogattak.
Uncle Ment
2020-11-26 at 12:23
Tisztelt Mező Úr!
Remélem a következő rész Zoránról fog szólni.
Ami még eszembe jutott: Ez a Bayerzsóti is ilyen KISZ-es békemenetes ifjú volt, vagy tévedek?
Virág elvtárs
2020-11-26 at 11:23
Bródy és Koncz már két nagy párt tönkretételében vett részt.
Az MSzMP és az SzDSz.
Skupulitások nélkül kiszolgálták mindkettőt.
Jó munkát a DK oldalvizén!
ómió
2020-11-26 at 09:57
Akkor nem csoda, hogy máig is “hozza az efftársi formát”!
Q
2020-11-26 at 02:36
A “megvédjük a békét” és a “Békeharc” kiegészítéseként…
Miközben Bródy a KISZ felvonulásn a békéről énekelgetett, a “baráti” Szovjetúnió titokban azon dolgozott, hogy atomháborút robbantson ki.
Ezt Belovai István hiúsította azzal, hogy elárulta a tervet az amerikaiaknak.
https://tortenelemportal.hu/2013/12/belovai-conrad/
Bródy aztán békésen bevitorlázott az Artisjuba.
https://hvg.hu/kultura/20120205_artisjus_uj_elnok
Rizikó
2020-11-26 at 00:16
A Bródi mostani csasztuskàival saját magàt lelplezi le.Abban a 60as -hetvenes évekbeli “vidàm barakkban” minden normális fiatal lázadt a bolsi diktatura ellen .Bródiékról ki hitte volna akkor hogy csak Kohn Benditék meg a hippik rejtett epigonjai voltak.
Nem érdemelnek egy szót sem mert mindig haszonlesõk voltak Bródi siratja az elvesztett Jogdij Alap kezelést!
A SZEFesek is elõjogaikat! Lexarom õket.Nem érdekel se a Kisz se a Békeharc.
Mezõ úr ! Tényleg ez most a fõ probléma?
Szerintem annak nézzen utánna amig nem késõ, hogy miért lehet itt még a Ceu ami a
az Eu rothasztó ideológia logisztikai Központja.Választási csalások koordinàtora.Nézzen utánna ha tényfeltáró hogy áll a nyomozás Neandermüller bizalmispanjának Bitcoinos sõtét erös ügyében.Ha bátor akkor leleplezi az antifa bázisokat nàlunk!
palaszeg
2020-11-26 at 00:11
kedves Gáspár Anett !Ön nem először esik neki Szörényinek. Képtelen különbséget tenni közte és Bródy között. Valami személyes csalódás viheti Önt ebbe az irányba. Nagy a valószínűsége annak ,hogy a magyar beat és rock történetből mondjuk 100 év múlva egyedül Szörényi neve fog fennmaradni. Azt mondta Bródy Szörényinek, hogy mi nem vagyunk barátok. Nem tudom ismeri e ezt a kijelentését. Ha egy húron pendültek volna talán mégsem hagyta volna el a száját néhány évtized után ez a mondat. Úgy gondolom, hogy a meghatározó az, hogy 90 után ki hova állt. Voltak akiknek megfelelt a régi rend egy kis fazonírozással, de akikben volt magyar érzelem azok azt mondták, na végre ebből elég volt, Korábban azért ezt mégsem mondhatták ki. Nagyon más világ volt az az időszak. Szóval Szörényit kéretik békén hagyni, próbáljon meg kicsit reálisabb lenni és a különbséget felismerni. Meg tudta ezt tenni Nemeskürty István is, talán ő is problémás az Ön szemében ?
Bokor Géza
2020-11-25 at 23:40
Igen Anett, én átverhető vagyok, meg tévedni is tudok….
Sok nézőpont van, mutatok egy másikat.
Rendszerváltás vagy hatalomváltás esetén nagyjából ugyanaz a forgatókönyv az ismert történelemben. Az új hatalom, legyen az hódító, “felszabadító”, kivülről vagy belülről létrejövő, mindig szövetségeseket keres. A tényleges hatalomátvétel előtt, amikor már látható a valószínű végeredmény, megkezdődik a törleszkedés a győzteshez és ez azzal jár, hogy a még regnáló hatalommal szemben megnő az ellenállás, annak kiszolgálói részéről is.
Így történt a rendszerváltáskor is. A jól tájékozottak tudták, hogy a réginek vége, a Szovjetunió után az USA és Ny-Európa teszi rá a kezét hazánkra és szomszédainkra. Nyilvánvalóan nem önzetlenül. A velük való szövetség keresése, egyben ellenállóvá tette őket.
Tehát nem hazaszeretetből, nem szabadságvágyból, hanem haszonszerzési céllal, túlélési céllal tették amit tettek.
Nem egyszerű ám megítélni, hogy akkor és ott ki miért lett ellenálló, miért szállt szembe a régi rendszerrel. Jóval utána vált láthatóvá, hogy mennyi a búza és mennyi az ocsú. Ki hova tartozik és miért.
Igenám, de mit látunk? A politikusokat, művészeket, média dolgozókat azaz ismert embereket. Ott tiszta a kép, de lentebb már nagyon zavaros. 94-ben visszaszavazták a szocikat, aztán 2002-ben, 2006-ban újra. Nem látszik lehetetlennek, hogy 2022-ben újra, akárminek is hívja most magát az ellenzék. Miért Anett? Mikor hatalmon voltak, ártottak azoknak is akik most rájuk fognak szavazni, előtte is ártottak nekik, s ezután is ártani fognak. Mégis rájuk szavaznak. Miért Anett?
Azért mert nem valamire, hanem valami ellen szavaznak. Ami ellen szavaznak, azt fogják hatalomra juttatni a szavazataikkal. A hazugságot, csalást, árulást, átverést, lopást, gyűlöletet és a mocskot minden mennyiségben. Nincs disztingválás, az az oldal csírájában akar kioltani minden nemzeti érzelmet, hazaszeretetet, tudást, képességet, értelmet. Teljesen mindegy milyen értéket, tudást adott a közösségnek, ha jobboldali, Fideszes, akkor elhallgattatják, elitélik, kiközösítik, a társadalom számára láthatatlanná teszik. Politikai okok miatt, fikarcnyit sem törődve azzal, mit tettek le eddig az asztalra.
Azt szeretném, ha mi nem lennénk ilyenek, de egyre többen vannak már a mi oldalunkon is akik nem disztingválnak. Megértem őket, nehéz higgadtnak, józannak maradni ebben a gyalázatos hazugság és rágalomözönben, de próbáljuk meg!
Gáspár Anette
2020-11-25 at 22:47
Bokor Géza!
“A nyolcvanas évek végén viszont már valóban rendszerellenes ellenállásról beszélhetünk, s ebben Bródy, Koncz Zsuzsa és Szörényiék is őszintén benne voltak. Nem szerepjáték volt, valódi ellenállás. ”
Ez mese.
A valóság pedig a szadesz-esek felépítése volt már a 70-es évek végétől.
Aczél tette a dolgát. “Szamizdatosok” és egyéb fittyfene… A történetük ismert, a határtalan nagy pusztítás, amit véghezvittek országosan és a fővárosban, az is.
A hatalmon belül már akkor, sőt, már azt megelőzően folyt az, amit
aztán MSZP-SZDSZ érdekházasságnak, marakodásnak nevezhetünk. A magoldás az lett, hogy most az ex-szadesz irányításával felzabálják az egész baloldalt.
Na, de ez a mostani végeredményt.
Ne, kedves Géza!
Ezek soha az életükben nem voltak ellenállók.
Se Bródy, se Koncz, se Szörényi.
Konjunktúralovagok voltak és a ma is azok.
Egytől egyig.
Te nem tudsz szabadulni attól, nem tudsz kilépni abból, amit akkor hittél.
“A valódi hatalom majdnem 100 %-ban azok kezében maradt akik a rendszerváltás előtt is hatalmon voltak”
Ezért is az elemi logika alapján fel kellene ismerned, hogy ezek
azok, akik akkor voltak, és semmit sem változtak.
És téged még mindig átverhetnek.
Bokor Géza
2020-11-25 at 22:12
Kedves Anett!
“Kellett hozzá a vélt hitelességük is, hogy hallgassa az ember.”
Igen, de csak a nyolcvanas évek végén. Jóval azelőtt lettek népszerűek, és a zenéjük miatt lettek azok a fiatalok között. Teljesen új stílus, egy kis nyugati beütés és mindenek előtt és felett a GITÁR!!!! A gitár volt az új és meghatározó a kor zenéjében nyugaton jóval korábban, nálunk a hatvanas évek második felétől. Zene, tánc szórakozás, sörözés a Hágiban, szex, szerelem és egy kis felszabadultság a koncerteken, szemben a szabvány kultúrpolitika szürkeségével, sablonjaival. Max. ennyi volt az ellenállás.
A nyolcvanas évek végén viszont már valóban rendszerellenes ellenállásról beszélhetünk, s ebben Bródy, Koncz Zsuzsa és Szörényiék is őszintén benne voltak. Nem szerepjáték volt, valódi ellenállás. Akkor még senki sem tudhatta mi lesz a vége, hova vezet az út. A kilencvenes évek elején, a rendszerváltás után indult meg az erózió a zenében, kultúrában, erkölcsben és a társadalomban. A valódi hatalom majdnem 100 %-ban azok kezében maradt akik a rendszerváltás előtt is hatalmom voltak, s így van ez a mai napig, csak már nem 100 %-ban, de több mint 50-ban, legyen bárki is kormányon. Ez volt a nagy átverés!
Nekem nem a rendszerváltás előtti Bródyval vagy Koncz Zsuzsával van bajom, azért nem, mert akkor az egész rendszerváltás előtti társadalommal lehetne bajom, gyakorlatilag megalkuvás, belesimulás, elfogadás jellemezte a teljes társadalmat, ugyanis nem volt más út, más lehetőség. Gorbacsov hatalomra kerülésekor volt érezhető hogy repedezik a rendszer, és már lehetett néha, halkan nyikkanni….a bátrabbaknak….
A mai, rendszerváltás utáni Koncz Zsuzsa és Bródy elfogadhatatlan számomra. Szörényivel elvagyok, sosem volt egy jedi lovag, de a sötét erőhöz sem tartozott.
moliere
2020-11-25 at 21:59
Ó igen, ismerjük, a szocializmus “elnyomott” áldozatai, a Rózsadombról és az Újlipótvárosból. Ezek szoktak sírni, hogy “rejtegetni kellett a szamizdatot” (ja. a saját rokonaik elől…), meg hogy Trabanttal kellett Párizsba menni, és vinni kellett a szendvicseket (szegények!). Meg hogy a szűkös valutakeretből kellett kijönni, vagy a titokban küldött dollárokat kellett rejtegetni. Milyen szar lehetett nekik! Ó szegények! Azt a kis dollárt (én nem is láttam olyat) milyen nehéz lehetett illegálisan beváltani (ja, a rokonoknál, a minisztériumban).
Nekünk is nehéz volt a diktatúra, de nem ennyire. Ilyen gondjaim gimista koromban nem volt, amikor a disznókat takarítottam, hogy megéljünk, vagy esetleg a haverom, aki elaludt minden délután a strandon, mert hajnaltól délutánig az uborkát szedte.
Sok ilyen elnyomottat tudok, ahol Kádár idején is volt bejárónő. Na, azokkal hogyan énekelték együtt az internacionálét az eftársak? A saját bejárónőikkel?
Szegény-szegény szadeszesek! Hogy üldözték őket, saját maguk.Talán úgy lehettek Kádár alatt, hogy kergetőztek a fejükben a hülyébbnél hülyébb gondolatok, és ezt veszik utólag üldöztetésnek. Hiába, dologtalan csavargó hülyegyerekek, de hát globál szinten kwrwajó a marketing.
A magyar tévében nincsenek lengyelek…
Gáspár Anette
2020-11-25 at 20:13
Tisztelt Mező Gábor úr!
“Bródy múltját megírni nem egyenlő azzal, hogy ne hallgassunk több Illést.”
Kellett hozzá a vélt hitelességük is, hogy hallgassa az ember.
Nem voltak azok pótolhatatlan és különleges számok.
Voltak náluk klasszissal minőségibb munkák.
De azokhoz a zenékhez társult egy életérzés is, amit
ők sugalltak:a belső ellenállás.
Mivel már 90-től megvilágosodott, hogy Brüdy és Szörényi is
hiteltelen konjunktúralovagok, ezért már minden zenéjük,
minden szó hamisan cseng.
Ezért nem.
Egyformák mindketten. Semmiben sem különböznek.
Bródy az, ami: következetesen kommunista-liberális
Szörényi rendre elárulja magát. Ócska alak.
Egyformán kártékonyak mindketten.
Molnár László
2020-11-25 at 19:14
A történészek mindig azon szoktak elmélkedni, hogy egy adott történelmi tényt hogyan értelmezzenek és mint tudjuk, ez sosem egyforma. Az Ötödik Pecsétben is ott a kérdés, hogy Tomoceusztakatiki legyek vagy Gyugyu…
Minthogy az utóbbi kérdésfeltevés paradoxon,- az elemzők erre a következtetésre jutottak-a kérdésben az eldöntendő más-más dimenzióban van, lehetetlen megválaszolni, azaz senkinél sincs a bölcsek köve, hogy az ő válasza a jó és a másiké rossz.
A rendszerváltás előtti korszakban történteket kellene MA megítélni.. ?? Akik nem akkor éltek, a mai rendszerbe születtek, hogyan is tudnák, mit élt, mit éltünk át akkor mi ? Hogyan ítélheti meg bárki is az akkoriakat ? A ma gondolkodása merőben más, a lehetőség a vélemény nyilvánításra ma végtelen, akkor elég volt egy mondat is. Nekünk akkor elég volt.
Politikai életrajzot írni bárkiről nem szép dolog, ők tehetségek voltak és ennyi. Aki nem így látja, az azért van, mert Sánta Ferenc sem tudta a helyes választ…
Bokor Géza
2020-11-25 at 18:06
Nem szerecsenmosdatás, csak annyi, hogy ne essünk át a ló másik oldalára!
(egyik oldalán ugye a magukat “liberálisnak” nevezők vannak)
Amit írtam, az nem a cikkre vonatkozik, hanem a szélsőséges kommentekre, amiben összemossák azt amit nem kellene. A cikk tényfeltáró, ismeretterjesztő, szükséges. Érdeklődéssel, szívesen olvasom, s nem jut eszembe hogy az emberi hibákat, gyengeséget vagy akár alávalóságot az illető teljesítményével próbáljam semmissé tenni, vagy szépíteni……. csak különválasztom.
Gáspár Anette
2020-11-25 at 17:49
Bubu
2020-11-25 at 17:45
“Miért nem tudott megmaradni csak a zenésznek? Ahhoz értett, a politikához nem.”
Bubu!
Ne mentegesd már ezt tetűt!
Azt mondod, mint a libás Bajnai, amikor szembesítették,
hogy szándékosan becsődölt, és félezer gazdát tett tönkre: “Nem értettünk hozzá”.
Dehogynem!
Bródy ezt a nevelést kapta, ennek köszönhette a karrierjét.
Hőst játszott, közben ez szimpla, konjunktúralovag szellemi törpe volt és maradt.
Gáspár Anette
2020-11-25 at 17:46
Bokor Géza
2020-11-25 at 17:15
Nagyon tévedsz!
Nem mindegy, hogy ki kommunistázik és hogy a sárgarózsának a tüskéit kik felé
irányítják.
Jó, hogy felhoztad.
A csodálatos magyar népdalt felhasználva korbácsoltak
élságosan, hazug módon érzelmeket a magyar közönségükből.
És alig volt, akinek feltűnt volna, hogy
“Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének”….
A liberális szabadságeszmény jelképe nem a szabadon lengedező, hanem a kifeszített zászló! A nemzeti zászló minek is a jelképe?!
Na bmeg……
An nyit még megjegyeznék, hogy az önteltsége odáig fajult, hogy
költőnek nevezi magát ez a szimpla, középszerű szövegíró.
Bubu
2020-11-25 at 17:45
Miért nem tudott megmaradni csak a zenésznek? Ahhoz értett, a politikához nem.
Ja, hogy a vére vitte mindíg elöre a komcsikhoz? Genetikai probléma lehet!
A magyarokat mindíg is utálta, a kölkét is nyomta az USA-ba ahol a fehér csukjások menetelnek. Èrdekes, pont ellenük tüntizett 1981-ben most meg ott a gyerek, persze nem is akar hazajönni, minek is. Na nem mintha hiányozna is valakinek.
Hogy is van ez, kedves János? Miért nem mész utánna? Itt már rég lejárt az idöd!
Jó utat!
Gullwing
2020-11-25 at 17:42
A kis tagonycsomó most kussolt volna ezek mind nemderülnek ki róla.
DE mert liberálnáci, volt és az most is, minden kiderül a multjárol.
Mert valjuk be sokan nem tudtunk ezekről a viselt dolgairól.
Azt tudtuk hogy egy szdsz seggnyaló lett 89után, de azt kevesen hogy a komcsik szekerét is ilyen elánnal tolta.
Persze a nagy ellenálló libcsikről egyre mást derül ki hogy a pufajkát szívesen hordták anno.
Gáspár Anette
2020-11-25 at 17:35
Tisztelt Mező úr!
Mint mindig, most is tűpontos látlelet.
Mint a tényfeltáró cikkei is.
Üdvözlettel:
G.Anette
Mező Gábor
2020-11-25 at 17:27
Tisztelt érintett, szerecsenmosdató hozzászólók! Egy diktatúrában, főleg, ha puha, nyilvánvalóan nem lesz mindenki lázadó. Nem is kell annak lennie. De nem kellene összemosni a dolgokat. Bródy nem csupán a karavánnal haladt, de annak élére élt, a KISZ központi menetelésén részt venni, ott énekelni, a KISZ kongresszusán szónokolni antikommunista, de akár magyar, nemzeti szempontból védhetetlen, megmagyarázhatatlan. Vagyis éppen, hogy logikus. Bródy ekkor már ismert, befutott zenész volt, semmi szüksége nem volt erre, de rendszerszerű, mert ő ahhoz a rezsimhez tartozott. Kommunista volt? Nyilván nem, ahogyan szinten senki sem a valódi vezetők közül a nyolcvanas években. Lázadásain, értelmes ellenvéleményein, érthető idegenkedésén túl viszont igen jól éldegélt végig a Kádár-korszakban, anyagilag is. Olyan kapcsolatai voltak, hogy megtehette, hogy kislemezhez jutatatja a Kex-et. Stb. Amúgy az egész családja a rendszer kegyeltje volt. Apja vezető közgazdász, rokonai menő külkeresek, stb. [Erről bővebben Borvendég Zsuzsanna most megjelenő művében.] Ezzel sincs gond. Volt itt elég társutas, háborús bűnös, véreskezű káder, kivételezett család, egyiknek sem lett semmi baja, ha fiatalok voltak, gond nélkül átcímkézték magukat 1990-ben. Az viszont vérlázító, hogy ugyanez az ember pár évvel később már hatalmas demokrataként tündökölt (ilyenekkel volt tele az SZDSZ, nem véletlenül feküdtek össze gond nélkül az MSZP-vel, a csalódott SZDSZ-pártiak meg otthagyták a pártot) és ma is a szabadságharcost játssza. Remek szövegíró (bár ő, ahogyan Dusán úgy ő is jelentősen túl van értékelve mondjuk akár egy Bereményihez képest), de hiteltelen ember, most egy demokráciában (amit diktatúrának hazudnak) “szabadságharcosként” tündököl, de csak addig, amíg nem a hozzá közel állók vannak hatalmon. Még valami: Bródyt KISZ-es múltjáért, köpönyegforgatásáért, benyalásáért sokan lenézik (liberálisak közül is), csak nem mernek szólni, egzisztenciális okból. Még ma sem. Olvastam olyan kemény interjút, ahol kb. ezekről a dolgokról volt szó, de az ismert, amúgy mérsékelt jobboldaliként ismert zenész végül nem vállalta a megjelenést. Az az interjú eltűnt, nem lesz publikálva, pedig igaz volt, kemény és erős. Ez az átörökített hálózat diadala. Bródy múltját megírni nem egyenlő azzal, hogy ne hallgassunk több Illést. Magam az Illésből gyerekkoromban kinőttem, de Az István, a királyt minden manipulációjával együtt zseniális darabnak tartom. És nyugodtan hallgatom most, ahogyan Vikidál énekéből sem vesz el semmit az, hogy elég kártékony ügynök volt. Az életművét viszont elcsúfítja. Szép estét!
Bokor Géza
2020-11-25 at 17:18
Egyszerre írtuk ugyanazt…tetszik…:)
Bokor Géza
2020-11-25 at 17:15
Nagy hibának tartom, ha a művészi, tudományos vagy sportteljesítményt politikai alapon ítéljük meg. Ma ezt világszinten és világszínvonalon a magukat liberálisnak nevezők művelik, ne alacsonyodjunk le erre a szintre!
Bródy zenészként, szerzőként tehetséges volt, dalai ma is ismertek, az Illés zenekar nélküle nem az lett volna az ami, és ugyanez érvényes Koncz Zsuzsára is.
Az meg hogy politikailag hova tartozik, milyen a múltja, nem változtatja meg a “Sárga rózsa” színét, dallamát, mondanivalóját…..s ez a fontos!
Szekértábor
2020-11-25 at 17:15
Na most ha tetszik, ha nem, a művészvilágban ugyan elvétve találni egy-egy jellemes egyéniséget, de ők abszolút kisebbségben vannak. Nem az erkölcseiért vagy a politikai meggyőződéséért olvasunk Adyt, nem a jelleméért hallgatunk Mozartot, nem a feddhetetlenségéért nézzük szinte bármelyik színészünk alakításait. Bródy egy ócska kollaboránsként viselkedett, ez tény. Nem hiszem, hogy bármelyik zenésztársa rá bízta volna ezek után a disszidálási terveit. Viszont műfajában tehetséges fickó volt, és a nótáit még mindig dúdolgatják. És az ő esetében ez számít, nem az, hogy milyen gyomorforgató kis patkány volt emberileg.
Poppy
2020-11-25 at 17:09
Magyarország szégyenei. A valódi szabadság és béke eltiprói.
Ma is a kommunista eszmék támogatói, az ifjúság félrevezetői. Ezt csinálták egész életükben. Mélységesen szégyeljék magukat. Pénzéhes árulók!
Gáspár Anette
2020-11-25 at 17:03
Királytigris!
Teszem hozzá, hogy Szörényi ugyanazt játszotta el, amikor
Alföldinek megengedte, hogy Szegeden gányoljon egy
István, a királyt, és az interjújában köpködte a magyarokat, a saját közönségét,
mint amit Bródy művelt azon, az újhullámos zenészeket
sárba taposó, kommunista konferencián!
Pontosan ugyanazt csinálta+
Semmivel sem különb.
Bródy a zenészeket tiporta.
Szörényi meg a saját magyar közönségét.
Azt nyilatkozta, hogy: “Ezek a hülyék azt hitték…
És végig benyalt Alföldinek.
Melyikük a különb?!
Arra megy ki a játék, hogy még mindig legyenek jobbról is,
akik meghallgatják ezeket a tetűket.
Reklám, színjáték, szereposztás szerint.
Bródy a libeárlis, Szörényi a nemzeti.
Miközben együtt röhögnek a hátunk mögött.
gyozo2018
2020-11-25 at 16:56
Bene István
2020-11-25 at 16:15
Szeretted te Kádárt is.
Zagyválsz baromságokat.
Most legalább tudod, hogy kik voltak azok, akikért
te annyira rajongtál.
Átvertek, haver, az történt.
És az, hogy más, ezerszer tehetségesebbeket
lerugdaltak a pályáról.
Bródy meg lelkesen rúgott még egyet-kettőt rajtuk.
A nagyképű, pökhendi akkori nyilatkozataikra is emlékszem.
Szörényi semmivel sem különb Bródynál, Koncznál,
olykor távolságtartónak akar mutatkozni, de ők az ő másik fele,
és ő nekik a másik felük.
Királytigris
2020-11-25 at 16:43
Bene István!
Az az ifjúság hamis úton járt, mert akikre hivatkozol, most vallanak őszinte színt!
Más szóval becsaptak téged.
Ez volt a csali a regnáló hatalom részéről. Nem véletlenül hagyták őket érvényesülni.
Más zenekaroknak ez nem adatott meg. Miért nem? Mert azok nem nyaltak be, volt gerincük, ellentétben Bródyékkal. Ez a lényeg.
Királytigris
2020-11-25 at 16:36
»Nem wurlitzer a verkli, ezt szívvel kell tekerni«.
Igen, észleljük, valóban szívvel tekeri a nemzetrothasztó samesz….
Bene István
2020-11-25 at 16:15
Igazán nagy kár, hogy saját ifjúságotokat (ifjúságunkat) igyekeztek a sárba taposni. Mi, akkori fiatalok szerettük az Illés zenekart, Koncz Zsuzsát, talán még Zoránt is néhanapján. Sőt később a KITT Egyletet is. (Koncz, Illés, Tolcsvayék és a Trió) Ki nem szarta le akkor Brezsnyevet, a Kiszt, a kongresszust, a béketanácsot. A zene, a dal volt a lényeg. Ezt akarjátok most összeszarozni? Kit érdekelt akkor Bródy zsidósága, Konczék kommunistasága, kit érdekelt akkor Boldizsár (Bettelheim) Iván “alkalmazkodó képessége”? Gondolom a Don-Buda-Párizs című könyvét egyikőtök sem olvasta. Azt hiszitek, azért amit itt leírtatok, kidobom majd a fél évszázada őrzött Illés jelvényt, a valamikori klubtagságit? Én kérdezek Tinitől, de olyat, hogy belepirul. Ha én rózsa volnék nótájában megemlékezik az utcát tipró lánckerékről, ugye? Most, hogy Magyarország utcáit, útjait jenki és német tankok lánckerekei tapossák, egy szava sincs? Milyen kifeszített zászlóról énekel őkelme? Amit mindenféle szél csak úgy, a kedvére cibál?
Gáspár Anette
2020-11-25 at 16:15
Gyula Vasvari!
Illés Lajost nem Bródy miatt zaklatták. Azért zaklatták, mert ő nem volt kommunista. Nagyon érzékeny, nagy tudású zenész volt, sokkal tehetségesebb, mint bármelyikük. És megvallott, gyakorló keresztény és magyar.
Ezek a tetűk is lenézték. Magasan fölöttük állt.
Gáspár Anette
2020-11-25 at 16:07
Ismerjük a tetű, szadeszes, chartas “Tini bácsit”.
De Szörényi meg a bot másik vége.
Egyik kutya, másik sakál.
Ott volt Szörényi is, élvezte, kihasználta a két oktávos Koncz és a talpnyaló ifjúkommunista Bródy kitaposta előnyöket.
Lenéztek, lekezeltek ezek minden zenészt, akik nem ők.
Szörényi is nekik pengetett.
Nem feledjük, ahogy az Alföldi gányolta István, a király kapcsán nyilatkozott a darabról, a magyarokról, ahogy szembeköpte, megalázta a közönségét.
Bakay professzor nyilatkozta, hogy a Pilisben való turkálásával felbecsülhetetlen károkat okozott ez a kontár barbár.
Azoknak a kezét kellene letörni, aki aláírták ennek a gerinctelennek az engedélyét.
László Gyulának nem engedték meg a szakszerű munkát, ennek a három akkordos pengetőnek meg szabadkezet adtak.
Tudományos libsizmus
2020-11-25 at 15:52
Reagant épp úgy fikázták az ólibsik, mint most Trumpot és Orbánt az újlibsik. Az USA-ban is, itthon is. Nincs új a Nap alatt, elvtársak.
aladin
2020-11-25 at 15:18
Ez a Brody nevü ganéj mindig is egy kommunista szarzsák volt, annyira viccs volt, hogy most a zsinagogában kántálnak Konz Zsuzsával. Ennyire jutott nekik, sosem voltak menök csak a párt segitségével éltek. Igaza van Szörényinek, hogy szégyelli magát Brody helyett.
api01
2020-11-25 at 15:09
A bródy-mitosz felemelkedése és bukása. Egy kiváló dalszerző, a gyűlölettől betegre deformálódott elmével … Felejtsük el, túl fogjuk élni.
csakafidesz
2020-11-25 at 15:00
bl 2020-11-25 at 14:55
Tudom kérlek, átéltem. “Elvtársak! Megvédjük a békét, ha kő kövön nem marad akkor is..”
—————————————————
Más:
Engem az tud meghatni amikor gyurcsány(i) szívre tett kézzel az éhes proletárról énekel..
csakafidesz
2020-11-25 at 14:57
Volt anno egy gyilkos karikatura, nagyon gyorsan betiltották. (A grafikus sorság nem ismerem..)
Képen az úttörővezető:
“A dolgozónépért, a hazáért előre”, és rámutat a tűzfalra..
bl
2020-11-25 at 14:55
Békeharcos. Ez a szó nagyon tetszett valamikor. Békeharcosok.
csakafidesz
2020-11-25 at 14:53
Igazi oximoron a KISZ indulója, Novikov VIT-dala:
Egy a jelszónk a béke / Harcba boldog jövőért megyünk..
Béke+Harc = Békeharc..
SpaceBug
2020-11-25 at 14:22
Látom azért az LMBTQT igazságait is szívesen törlik
Pedig volna egy két információm Bródy ügyben….
Giczei Tünde
2020-11-25 at 14:17
Valaha régen volt egy étterem valahol a normafa lábánál. Isteni vörös-boros húslevest lehetett ott enni!
A tulajdonosok: Szörényi + Bródy.
2-3 évig működött.
Az étterem megszűnt, mint a kettőjük közötti összekapcsolódás.
Kár, hogy ez a csodás szerző-páros a politika “áldozata” lett.
Győző
2020-11-25 at 13:59
Ez egy primitív tetű a Charli Koncz Zsuzsikával együtt.
SpaceBug
2020-11-25 at 13:39
A lánynak készült fiú.
Ha most születne volna rá esélye.
Bővebb infót is teszek fel majd később