Miért mondott nemet az Európai Bizottság az Európai Parlament kérésére a nemzeti kisebbségek védelméről szóló kérdésekben? A Bizottság közölte, hogy nem lát szükségesnek jogi lépéseket a Minority Safe Pack ügyében, mert a már létező jogszabályok elegendő garanciákat nyújtanak a nyelvi és nemzeti kisebbségek védelmére – hangzott el a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában.
A hirado.hu cikke szerint Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője elmondta: egyáltalán nincsen politikai akarat a Bizottságban arra, hogy ezt a kérdést komolyan vegye és kezelje. Minden hónapban felmerültek olyan jogsérelmek, melyek nemzeti kisebbségeket érintettek, a Bizottság válasza pedig mindig ugyanaz volt: nagyon fontos a hagyományos nyelvi és nemzeti kisebbségek védelme a Bizottság számára, de ezek a kérdések a tagállamokra tartoznak. Ezzel szemben a Bizottság folyamatosan a jogállamiságról beszél, amibe beletartozik a nyelvi és nemzeti kisebbségek védelme, mégsem tesz semmit az ügyben. A teljes jogállamisági számonkérés, amit művelnek, hiteltelenné válik, ha ilyen területeken nem lépnek semmit – jelentette ki Gál Kinga.
Tóth Norbert nemzetközi jogász, az NKE tanszékvezetője úgy fogalmazott: kevés olyan uniós ország van, ami támogatja az ilyen jellegű ügyeket, hazánkon kívül talán csak Szlovénia az, amelyik beleáll ebbe a kérdésbe. Az Európai Bizottságban sem divatos ügy ez, az ilyen nemzetiségi csoportokat nem tartják kisebbségnek, kényelmetlennek érzik, hogy nemzeti ügyekről nyilatkozzanak. Ezek helyett inkább kisebbségként kezelik a migránsokat, a szexuális kisebbségeket és egyéb csoportokat.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
Forrás: hirado.hu; Fotó: MTI/Soós Lajos
Tudományos libsizmus
2021-01-28 at 16:22
Ez azért van, mert a libsik etalonja se nem nagy, se nem francia, se nem forradalom már réges-rég leszámolt a nemzeti kisebbségekkel. Így értelmezni sem tudják a kérdést. Libsik csak a transznemű és egyéb degenerált kérdéseket képesek érzékelni.
Kétes
2021-01-27 at 10:10
Schiffernek igaza van amikor azt kérdi, hogy miért nemezeti hatáskör az őshonos kisebbségek joga (tehát nincs kötelezően betartandó uniós irányelv) és miért akarnak kötelező uniós szabályokat, jogállimásági szankciókkal pl. az LMBTIQ ügyekben, valamint a migráció kapcsán miért akarnak olyan többletjogokat adni a migránsoknak amit az őshonos kisebbségekenek nem adnak meg?
kbandi1
2021-01-27 at 09:51
Brüsszel a balliberálisok nyomában jár, a balosok kétszer csonkolták meg Magyarországot, amit a brüsszeliek akarnak befejezni a nemzetietlenítő liberális politikájukkal. Ez legalább annyira értelmes intézkedés a tagországok számára, mint az illegális migráció erőltetése a családok szerepének gyengítése és a legújabb genderőrület is az.
Épeszű ember nem gondolhatja, hogy most az EB felhívja a figyelmet a határok lezárására a vírusjárvány elleni védekezés miatt, erre az überokos SOS mentőhajók tömegesen szállítják a “hajótörötteket” Európába. Még nem tudták eldönteni az okosok, hogy nem kicsit buták is.
A szándékot nem lehet megmagyarázni, mert az afrikai partoktól kb. 10-15 km-re a csónakokból felvett turistákat miért Európába kell átszállítani. Nevetséges az NGO-k hozzáállása az ügyhöz.
Asperrimus
2021-01-26 at 23:26
Ha az EU-hoz való csatlakozásért tartott népszavazásra utaltál, pontosítanék. A választásra jogosultak 45,62%-a ment el szavazni, ennek a 83,46%-a, vagyis, ha jól számolom, a választásra jogosultak 38%-a szavazott igennel az EU-ra, azaz 3056027 ember. Ez 306197 személlyel kevesebb, mint ahányan 2016-ban nem kértek a migránsokból. Ők 3362224-en voltak.
Tények
2021-01-26 at 20:11
lássátok milyen aljas tróger bandába lépett be Magyarország….a bécsi cukrászdáért. 49% szavazattal.
akkor ez elég volt.
X etel
2021-01-26 at 13:23
Gál Kinga már megint tele van panasszal. Már megint mi a baj? Segítsünk már rajta, ne kelljen annyit szenvednie.
Mi már rég tudtuk, hogy a Minority Safe -t elgancsolta Jurova, mire most feleszmelt a hölgy is és szórja a sót a sebeinkre.
Hát jó reggelt így déltájban.
Hesslerezredes
2021-01-26 at 10:31
Az egész EU, de főleg jogelődjei, két nemzet ellentétének eliminálására épül: a francia – német viszály kiküszöbölésére. És ezt úgy érték el, hogy egymásnak maguknál a lehető legtöbb jogot biztosították.
A nemzeti kisebbségi kérdésnek tehát a legeslegfontosabb megoldandó kérdésnek kellene lennie az egész Európai Unióban.
És olyan módon megoldandónak, ahogy az a francia – német kérdés megoldása során történt: minden nemzeti kisebbségnek teljes, totális, korlátlan és sérthetetlen jogot kellene biztosítani az adott országon belül, ahol létezik.
Erre már most is vannak elég jó példák: a finnországi svédek, a dél-tiroli osztrákok, talán a spanyolországi baszkok és talán-tán a délvidéki vajdaság esetében.
Ha van tehát kérdés, ami mindennél, de tényleg mindennél fontosabbnak kellene, hogy legyen ebben a velejéig hitvány szabadkőműves-illuminátus-sátáni Európai Unióban, akkor az a nemzeti kisebbségek kérdése. A megfogalmazásom azonban oximoron: egy szabadkőműves-illuminátus-sátáni EU fogalmilag kizárja az én felvetésemet.
Legyen átkozott mind, aki ezt az ördögszekeret tolja!!!
Asperrimus
2021-01-26 at 10:26
Brüsszel számára a “jogállamiság” nem több egy kifejezésnél, ami általános mivolta miatt alkalmatlan arra, hogy önmagában konkrét tényeket fejezzen ki. Mivel azonban a globalista despoták örömmel töltik fel ezt a kifejezést (is) “tartalommal”, ezért mégis alkalmassá tehető arra, hogy a számukra kevésbé kedves tagállamokra ráhúzzák a menet közben megszülető EU-s regula “jogállamisági” hiányosságok miatt előírt, pontosabban íródó kárhoztatását. Pedig a “jogállamiság” meghatározatlan emlegetése semmivel sem különb annál, mintha – teszem fel – a Polgári Törvénykönyv úgy rendelkezne a jó és helyénvaló viselkedésről, hogy sehol sem határozza meg annak mibenlétét. A jogállamiság nem több annál, minthogy a hatalmat gyakorló testület törvényben rögzíti az önmagára és az adott állam polgáraira vonatkozó jogokat és kötelességeket, és azokat következetesen betartatja. Ad abszurdum, jogállam lehet egy kőkemény diktatúra is, ha betölti a fenti feltételt. Persze ennek a továbbfejlesztett változata azt is előírja, hogy a hatályos nemzetközi jogokat is betartsa. Ám a nemzetközi jogok akkor tekinthetők adott államra kötelezőnek, ha adott állam nyilatkozik az adott nemzetközi jog elfogadásáról, méghozzá úgy, hogy nem tartanak közben pisztolyt az állam vezetője halántékához. Például Magyarország betölti a fenti kritériumokat, sőt, még sokkal többet is. Azért mondják a brüszokraták, hogy Magyarország nem jogállam, mert ők már átértelmezték azokat a nemzetközi jogokat és kötelességeket, amelyeket akkor fogadott el Hazánk, amikor az eredeti jelentése szerint értelmezték ott is. És mivel az átértelmezett rendelkezések betartása érdekében korábban ismeretlen, így el nem fogadott szankciókat igyekeznek alkalmazni, az EU egyre kevésbé tekinthető jogállamnak, már ha egyáltalán egy államnak lehetne tekinteni. Amit azonban nem értek, hogy miért jó nekünk, ha azokkal lehetünk közös fedél alatt, akik lépten-nyomon igyekeznek bennünket hátba szúrni?
ómió
2021-01-26 at 10:22
Mert, ugye, még, ha internáci kisebbség lenne…!