Július 1-jén egy mindenki számára nyilvánvaló új törvény lép hatályba. A mindennapok használati eszközeinek egy részétől búcsút vehetünk. Hatályba lép ugyanis az egyszer használatos műanyagok visszaszorítását célzó uniós irányelv, amelynek értelmében betiltanak bizonyos műanyag eszközöket, például a fültisztító pálcikát vagy éppen a műanyag léggömbtartó pálcát. A bolti műanyag zacskók termékdíja jócskán megemelkedik, de a készétel-házhozszállítást sem hagyja érintetlenül, ugyanis az itt használt műanyag dobozok jó részét is tilos lesz használni. A hátteret az M1 Európai idő című műsorában Litkei Máté János, a Klímapolitikai Intézet igazgatója vázolta.
A hirado.hu azt írja: ez az irányelv csak az egyszer használatos műanyagokat célozza meg, amelyek különböző számítások szerint az 50 százalékát teszik ki a legyártott műanyagoknak. Ezek visszaszorítása mindenképpen szükséges a fenntartható fejlődés jegyében, 1950 óta ugyanis globálisan több mint hét milliárd tonna lett legyártva belőlük, és ezeknek körülbelül 90 százaléka sosem hasznosult újra. Jelenleg éves szinten világviszonylatban körülbelül 380 millió tonna műanyagot gyártunk le, a kereslet pedig évről évre nő nemcsak az ipar, hanem a fogyasztók részéről is. Ugyanakkor nem tudunk mit kezdeni a hihetetlen mennyiségű keletkezett hulladékkal. A probléma megoldására a döntéshozók két megoldást javasoltak: az egyik a körforgásos gazdasági modell, a visszagyűjtés és újrahasznosítás folyamata, a másik pedig azoknak a termékeknek a visszaszorítása, amelyekről már a gyártás folyamatában eldőlt, hogy hulladékként végzik. A július 1-jén életbe lépő irányelv ez utóbbiról szól.
A vállalatok szerint a műanyag hulladék elhelyezésének feladata a fogyasztó felelőssége; gyakorlatilag a felhasználón múlik, mi történik a termék életútjának végeztével. Egy másik irányzat viszont azt mondja, hogy a fogyasztók kizárólag a terméket vásárolták meg, nem az előállítási technológiát, éppen ezért a gyártók felelőssége az adott előállítási mód alkalmazása. Ebben a vitában egyelőre európai szinten nincs konszenzus. A magyar álláspont szerint a felelősségvállalás a cégek részéről szükséges, tehát a vállalatoknak már az előállítás pillanatában gondoskodniuk kell arról, hogyan jut vissza az adott termék a körforgásos rendszerbe. Ha ez nincs megtervezve, az a gyártó felelőssége. A különböző termékek díjnövekedése nem a fogyasztó terhelését szolgálja, hanem a technológiai váltást igyekszik elérni. A hangsúlyt olyan alternatívákra kell fektetni, amelyek minden környezeti aspektusból megfelelőek. A lényegi rész a jövőbeni környezeti károk megelőzése.
Ez a cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
Forrás: hirado.hu; Fotó: MTI/Balázs Attila
Solaris
2021-06-23 at 07:19
Tipikus EU, tipikus pótcselekvés.
Szívószál és fülpálcika,
-na ebben a klubban van tagságink.
Hesslerezredes
2021-06-22 at 10:33
Egyébként van már most is működő megoldás: a finneknél – ha jól tudom – minden palack betétdíjas. Hétvégente a finnek zsákszámra viszik vissza a münyag palackokat, meg a sörösdobozokat.
Nyugodtan lehetne egységesíteni minden göngyöleget, a májkrémes doboztól – Jézusom a kis májkrémes doboz TARTALMÁ-nak az értéke töredéke magának a dobozénak!!! – a befőttekig, borosüvegekig, mindegyikig. Megjegyzem az egyes termékek minősége és élvezeti értéke között alig van különbség, egyforma szar mind.
És mindegyik legyen csak betétdíjas, nyilván némi különbséggel, mivel a göngyöleget kezelni is kell. Pld. – maradva a kis “klasszikus” májkrémnél – a doboz betétdíja lenne mondjuk 30 forint, de visszakapni csak 20-25 forintot kapnánk. A különbözet menne a forgalmazónak, hulladékkezelőnek.
Persze ez felértékelné egy idő után a normál hentes és felvágottas pultot, a kimérős termékeket, úgy, mint régen.
Bizony “vissza kell/ene butulni” egy 50 évvel ez előtti szintre.
Hesslerezredes
2021-06-22 at 08:10
Csakafidesz:
természetesen a csavaros, vagy szivattyús töltőtollra gondoltam – megjegyzem mi még nemhogy ilyenen, de mártogatós tollon tanultunk meg írni, aztán volt – nem is rossz – csavaros töltőtollunk, később meg golyóstoll.
Nem azt írtam, hogy a golyóstollat dobjuk el, hanem azt, hogy csakis fémtestű és fémtestű betétes golyóstollak legyenek.
Én amúgy “toll-bolond” vagyok, van is ilyen irányú találmányom, de azt látom, hogy ezen az ‘eldobhatós’ vonalon is rettenetes mennyiségű münyag hulladék keletkezik.
csakafidesz
2021-06-21 at 20:24
Hesslerezredes 2021-06-21 at 15:45
Csavaros töltőtollra gondolsz? Nos a töltőtoll egyik hátránya, hogy esetleg engedheti a tintát, nem célszerű zsebben hordani. Bíró találmánya ezt is megoldotta. Az első töltőtoll amit nyugodtan kézbe lehetett venni Waterman találmánya volt. (Rájött, hogy gumi kell a hegy alá, nem parafa vagy nád.)
Amúgy a Parker golyóstollak fémbetétesek.
csakafidesz
2021-06-21 at 20:19
Annyi minden van amire csak az egyszer használatos műanyag a jó. Mibe fogják tölteni az ívóvizet?
Hesslerezredes
2021-06-21 at 15:45
Értem, hogy a műnyag (sic!) szívószál baromira szennyező. De.
De mi van az eldobható golyóstollakkal és azok műanyag betétjeivel!???!
E téren élenjárunk – nemcsak Bíró László révén, de – az ICO által gyártott egyszerhasználatos vastag-műanyag testű tollakkal.
Pedig pont a golyóstollnál lehetne abszolút megoldani a fémtestet és a betétet.
Vagy simán visszatérni a – nem műanyag patronos, de – töltő – azaz: t.ö.l.t.ő. – tollakra.
Ma már mindent számítógépen írunk, úgyhogy akár a mártogatós tollakra is vissza lehetne térni.
A ceruzáknál pedig a fémtestű töltőceruzákra.
Királytigris
2021-06-21 at 14:51
Mi lenne a racionális megoldás?
Az a gyárat amelyik a legyártott műanyag termékét nem tudja újrahasznosítani, be kell záratni!
Gullwing
2021-06-21 at 14:31
Mindig a hüjékkel(j) van a probléma teljesen mind, milyen pozícióban vannak: az egyszer használatos műanyagok 10% ami újrahasznosul, erre mi a megoldás? Tilsuk be a gyártását!
NEM az újrahasznosítás növelése, á dehogy!