A világhírű Diller Scofidio + Renfro építésziroda lett az új Közlekedési Múzeum építészeti tervpályázatának győztese – jelentette be Vitézy Dávid, a múzeumigazgatója csütörtökön, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban. A díjat átadó Tarlós István főpolgármester köszöntőjében hangsúlyozta: a zsűri döntésével Budapest kulturális fejlődésének, egyúttal a főváros legnagyobb barnamezős városfejlesztésének újabb fontos állomásához érkezett. Az építésziroda részéről Charles Renfro építész az eseményen kiemelte: a Közlekedési Múzeum, amely az emberi fejlődést mutatja be, arra hivatott, hogy egyszerre szórakoztasson, bemutassa a múltat és kitekintsen a jövőbe.
A világhírű Diller Scofidio + Renfro építésziroda lett az új Közlekedési Múzeum építészeti tervpályázatának győztese – jelentette be Vitézy Dávid, a múzeumigazgatója csütörtökön, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban. Az ünnepélyes eredményhirdetésen Tarlós István főpolgármester mondott köszöntőt és adta át az első helyezettnek járó díjat Vitézy Dávid főigazgatóval, a zsűri elnökével közösen. Mint a rendezvényen hangsúlyozták: a budapesti Közlekedési Múzeum számára a terület ipari örökségét tiszteletben tartó, a MÁV korábbi dízelcsarnokának megőrzését és múzeumként való újjászületését biztosító, az egykori járműjavító épületét új kiállítóterekkel kibővítő, izgalmas, kortárs terv nyerte el végül a zsűri tetszését egy nagyon erős mezőnyből.
Emlékezetes, a kormány 2017 decemberében döntött arról, hogy a megújuló Közlekedési Múzeum, amely helyhiány miatt már nem fért el korábbi városligeti épületében, a volt Északi Járműjavító területére, a főváros egyik legkiterjedtebb, jelentős átalakulás küszöbén álló rozsdaövezetébe költözik. A régi városligeti helyszínhez képest kétszer nagyobb, mintegy tízezer négyzetméteres, korszerű kiállítástechnológiával létrejövő új állandó kiállítás az elvárások szerint számtalan eredeti műtárgyon és járművön keresztül fogja bemutatni a magyar közlekedés nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő, inspiráló történetét. Az új épületegyüttesben a kiállítás területével közel azonos méretű látogatható műtárgyraktár, szakkönyvtár, dokumentációs központ, műszaki restaurátori tudásbázis is helyet kap. Ezen felül a volt ipari övezet rehabilitációjával a főváros jelentős, új zöldterülettel is gyarapodik.
Budapest az értékteremtés újabb szintjére léphet
Tarlós István főpolgármester köszöntőjében hangsúlyozta: a zsűri döntésével Budapest kulturális fejlődésének, egyúttal a főváros legnagyobb barnamezős városfejlesztésének újabb fontos állomásához érkezett. Mint kiemelte: a beruházás a minőségi tájépítészeti megoldásoknak köszönhetően alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti kihasználatlan rozsdaövezet funkcióját, amelyek révén új közösségi és kulturális központ jön létre. Mint a főpolgármester felidézte: Budapesten a XIX. század végén felmerült az igény, hogy a közlekedés múltjával kapcsolatos tárgyi emlékeket rendszerezzék és kiállítsák. A múzeum történetének 120 éve során több ezer tárgyat rendszerezett, szakkönyvtárat hozott létre és otthont nemcsak járműveknek, de Széchényi és Kossuth közlekedési tárgyú levelezésének vagy a hajógyár teljes rajzállományának. Tarlós István kiemelte: a zsűri döntéshozóira nagy teher hárult, hiszen kiváló referenciával rendelkező irodák pályázatait kellett összevetniük, továbbá hangsúlyozta, hogy az új Közlekedési Múzeum megépülésével Budapest az értékteremtés újabb szintjére léphet.
Budapest megérdemelte ezt a múzeumot
Kristin Feireiss építészeti és dizájnkurátor, a bírálóbizottság tagja beszédében különlegesen komplexnek nevezte a pályázati kiírást; a pályázatoknak véleménye szerint nagyon széleskörű elvárásoknak kellett megfelelniük. Mint hozzátette: a pályázati kiírás azon alapvető kérdés köré épült, hogyan lehet a nemzeti örökséget méltó módon újragondolni, hogyan lehet élő építészeti nyelvvé átalakítani. Hangsúlyozta: a nemzetközi tendenciák szerint egyre több ember látogatja a múzeumokat, amelyeknek azzal a kihívással is meg kell küzdeniük, hogy az információátadáson és oktatáson túl élettel teli, inspiráló szórakozást nyújtson minden generáció számára. Az új Közlekedési Múzeum előtt álló további kihívásnak nevezte, hogy egyesítse a történelmi múltat, a jelent és a jövőt, és méltó nevezetességévé váljon Budapestnek.
Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója elmondta: a közlekedés az emberi történelem során egyre jelentősebb szerepet tölt be, az elmúlt évszázad óta robbanásszerűen megnőtt a rendelkezésre álló közlekedési eszközök száma és különböző típusai, ide értve az űrjáró eszközöket is. Hozzátette: miközben sok közlekedési múzeum bezár, a magyar múzeum éppen kinyitotta önmagát a világ felé bátor és becsvágyó pályázati kiírásával. Úgy vélte: az emberek tanulva, vitázva akarnak a jövő felé haladni, Budapest pedig megérdemel egy olyan múzeumot, ahol ezt megtehetik.
A világ élvonalához zárkózik fel a Közlekedési Múzeum
Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója elmondta, hogy olyan múzeumot szeretnének, amely a világ legjobb, ilyen típusú múzeumaival összemérhető élményt kínál a látogatóknak, képes a mérnöki örökség kutatására, megőrzésére, valamint a programoknak köszönhetően találkozóhelyként is szolgál majd. Kiemelte: a több, mint száz éves múzeumnak óriási gyűjteménye van, és csak a kiállításon 619 nagyjárművet szeretnének majd elhelyezni.
Most kezdődik el a részletes tervezés. Több évre vagyunk még attól, hogy ezt a múzeumot meg lehessen nyitni
– fogalmazott Vitézy Dávid.
No gallery template found!Kitekintés a jövőbe
A világhírű amerikai tervezőiroda, a Diller Scofidio + Renfro számos jelentős közintézményt és múzeumot tervezett világszerte az elmúlt évtizedekben; egyik legismertebb munkájuk a New York-i High Line, egy felhagyott magasvasútból kialakított új sétány és park. Munkásságukból kiemelkedik továbbá a bostoni Institute of Contemporary Art, a New York-i Museum of Modern Art (MoMA) több fázisból álló bővítése, illetve a Moszkva szívében 2017 őszén megnyílt 13 hektáros Zarjagyje park. Az építésziroda részéről Charles Renfro építész az eseményen kiemelte:
a Közlekedési Múzeum, amely az emberi fejlődést mutatja be, arra hivatott, hogy egyszerre szórakoztasson, bemutassa a múltat és kitekintsen a jövőbe.
Megjelennek az ipari örökség értékei is
A Közlekedési Múzeum közleménye szerint a nyertes pályamű a dízelcsarnokot új épülettel egészíti ki, amely befelé áthatja a csarnok tereit, illetve egy szinte lebegő tető alatt új múzeumi kiállítóhelyet és többszintes városi közteret hoz létre. A régi csarnokhoz csatlakozó épületszárny mintegy kihúzott fiókként enged betekintést a múzeum belsejébe, és a látogatókat bevonzza a Kőbányai út és a Könyves Kálmán körút kereszteződése felől. A kialakított közterületek karakteres, vonzó környezetet teremtenek az intézmény látogatóin túl a járókelők számára is. Az új épületrész a meglévő ipari örökségi értékeket engedi érvényesülni, megőrzi és újrahasznosítja a csarnok karakteres belső tereit, valamint legfelső szintje remek kilátást nyújt a területre és az egész környező városrészre.
No gallery template found!A pályázat további díjazottjai: második helyen végzett a Reichen et Robert & Associés / Ralph Appelbaum Associates / PLANT Atelier Kis Péter tervezőiroda, míg a harmadik helyen a magyar Építész Stúdió Kft. végzett. További, megvételt nyert pályaművek tervezői még a Foster & Partners + CÉH, valamint a gmp International GmbH.
Forrás: PestiSrácok.hu/MTI/Közlekedési Múzeum közleménye; Vezetőkép: Közlekedési Múzeum
Sportrepülő
2019-03-02 at 16:28
Hangosan kérdezem, hogy az illetékesek is meghallják, tessék mondani, hol lesznek a repülőgépek, egyáltalán a magyar repülés, mert azokról mindig elfeledkeznek!?
sanyi
2019-03-01 at 15:10
A Fidesz “diktatúra” megint épít valami maradandót, amire nemzedékek lesznek büszkék.
A libsik meg epét köpve próbálják megmagyarázni, hogy ez miért rossz az országnak.
L
2019-03-01 at 14:50
Természetesen nem láttam a többi pályamunkát, tehát nem tudom megítélni, de azért fáj a szívem, hogy nem magyar építésziroda nyerte a pályázatot. Jó, tudom, Clark meg Eiffel, kell egy kis újdonság, egy kis külföldi vérfrissítés, de attól még fáj. Az összes magyarok által a 90-es években elkezdett vállalati szoftvert szép lassan kezdik kidobni, és lecserélni méregdrága “híres” cégek szoftvereire. Ott is meg tudják magyarázni, hogy miért, csak azt átlátom, azoknál tudom, hogy nem igaz. Az építészetben nem látom át, de ezek után sejtem, hogy ugyanez mehet.
Galamb
2019-03-01 at 13:49
Csak aztán a járműveknek is jusson hely (és figyelem)…
Benedek Károly
2019-02-28 at 20:34
“A világhírű Diller Scofidio + Renfro építésziroda lett ”
ÉS MIÉRT NEM A MÉLTÁN VILÁGHÍRŰ, MAGYAR ÉPÍTÉSZIRODÁK VALAMELYIKE??????????????
Robi
2019-03-01 at 12:40
Szervusz Károly. Szerintem, ( Fidesz szavazó vagyok) ebbe nem kell beleállni. Nem láttad a koncepciókat, ( én sem) és néha jó lenne csak úgy megbízni abban, hogy az ítészek jól végzik a munkájukat. A Lánchidat ki tervezte? Na ugye és gyönyörű. Nyilván van, amikor magyar építész nyer külföldön pályázatot. Szerintem ez így ok. Persze ez csak az én véleményem és nem akartalak megbántani esetleg.
R
Gáspár Anette
2019-03-01 at 14:03
Az építészeknek nem ez a véleményük. Lépj fel a honlapjukra.
sanyi
2019-03-01 at 15:07
Eiffel sem volt magyar, de a Nyugati Pu. ettől még Budapest egyik ékköve. A múzeumokban sem csak magyar festők festményei vannak.
Szerencsére annyi minden épül most, hogy a magyar építészek is kapnak megrendelést. A pénz most nem a külföldi bankoknak kifizetett kamatokra megy el.
Logikus
2019-02-28 at 20:09
Hajrá!