Újabb nagyszabású kormányzati közlekedésfejlesztés kezdődik Budapesten a Déli Körvasút projekt megvalósításával. A főváros által is támogatott projekt gyorsabbá teheti a városon belüli vasúti személyközlekedést, illetve a hév-ek rekonstrukciójához és összekötéséhez hasonlóan jelentősen csökkentheti az agglomerációból Budapestre zúduló gépkocsiforgalmat – írta a Magyar Nemzet.
Ekkora vasútfejlesztés Budapest belső területén több, mint száz éve nem történt, és ez hosszú évtizedek óta az első olyan vasúti beruházás, amely Budapesten belül új megállókkal és sűrűbb vonatokkal az ingázók mellett a városban közlekedők hasznát is szolgálja
– jelentette be Vitézy Dávid a Facebook-oldalán. A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója azután osztotta meg a helyi és elővárosi kötött pályás közlekedést megújító tervet, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) múlt csütörtöki ülésén a Gulyás Gergely miniszter és Karácsony Gergely főpolgármester által vezetett grémium egyetértésre jutott abban, hogy megvalósuljon a Déli Körvasút projekt. A közlekedési szakember által bemutatott beruházás célja, hogy a körvasúton tíz-tizenöt percenként járhassanak a vonatok, összekötve az érdi, a budaörsi és a környező budai agglomerációt, Budafok-Nagytétényt, Kelenföldet, az újbudai egyetemvárost, a Soroksári út térségét és a Déli városkaput, valamint a Népliget térségét Kőbánya-Kispesttel, a reptérrel és a pesti agglomerációval. A kormány, a BFK és a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. által közzétett videó szerint új vasúti megállók épülnek a XI. kerületi Nádorkertben, a IX. kerületi Közvágóhídnál és a Népligetnél. A tervek szerint például üveg oldalfalú, acélszerkezetű, cinklemez féltetős, akadálymentesített megálló épül a beton támfalas töltés tetején a Nádorkertnél, amely kiszolgálja a környék gyorsan fejlődő területeit, az Infoparkot és a Budaparkot.
Az FKT-ben egyetértés alakult ki, hogy a Kelenföld és Ferencváros pályaudvarok között három-, néhol négyvágányosra bővülő vasútvonal mentén esztétikus, az említett állomásnál alkalmazott védőfalakkal kell csökkenteni a zajterhelést. A beruházással párhuzamosan a Hamzsabégi út menti parkot pedig színvonalas, a környéken élők igényeit maximálisan kiszolgáló közparkká kell fejleszteni. Vitézy Dávid felhívta a figyelmet, hogy a vasút fejlesztése, a járatok sűrítéséhez szükséges új vágányok építése a fák kivágása nélkül a helyszín adottságai miatt nem elképzelhető, de a beruházás tervezése során minden lehetséges alternatíva vizsgálata után arra jutottak, hogy a javasolt megoldás okozza a legkevesebb faveszteséget, így ezt ma az FKT is elfogadta.
A vezérigazgató beszámolója szerint a kormány képviselői és a főváros vezetése is egyetértett abban, hogy a kivitelezés által érintett kétszáz fa pótlásán, több, mint kétezer új fa ültetésén túl javítani kell az érintett terület élhetőségét is, például a vasút alatt átvezető új kerékpáros-gyalogos átjárók építésével. A tervek szerint a töltés átjárhatóvá válik a Bukarest utca–Fejér Lipót utca, Fadrusz utca–Mohai út és a Szerémi út–Szerémi sor között. A helyben élők, a XI. kerület és a főváros bevonásával keresik annak lehetőségét, miként tudják a felújított parkot összekapcsolni a környező városrészek más zöldterületeivel, és a főváros javaslatait elfogadva a zöld fejlesztéseket a projekt lehető leghamarabbi szakaszában megvalósítani – tette hozzá Vitézy Dávid.
Az FKT legutóbbi ülésén bólintott rá a főváros a kormány hév-fejlesztési terveire, a BFK pedig kiírta az ötös metró első ütemének tervezésére szóló tendert. A szentendrei, a ráckevei és a csepeli hév-vonal meghosszabbítását, a belváros és a Duna alatt való összeköttetését jelentő projekt – a teljes hév-járműállomány lecserélésével együtt – jelentős mértékben mérsékelheti a Budapestre zúduló agglomerációs gépkocsiforgalmat.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Jászai Csaba
Nézzük_magát_a_dolgot
2020-03-03 at 08:21
A belpestiek már sivalkodnak, a CEU-n tudományos dolgozat is született már: nem kell körvasút, nem kell modern hév, mert a “vidékiek” így könnyebben be tudnak utazni Budapest városállamba, rontani a levegőt. Aki annak idején nem privatizálta ki magának félig ingyen a saját + a nagymama tanácsi lakását, és/vagy mostanában nincs 80 milliója budapesti lakásra, ezért az agglomerációban lakik, annak coki.
Poppy
2020-03-02 at 13:21
Köszönjük a kormánynak,hogy mindent megtesz a jobb közlekedés és a klímavédelem érdekeben az ellenzéki gáncsoskodasok ellenére.
Királytigris
2020-03-02 at 13:02
Jó ötlet.
Ez az igazi klímavédelem mert nagy tömeget mozgatnak meg villanyvontatással. Nincs szennyező melléktermék!
A Nagy Testvér figyel téged
2020-03-02 at 15:48
https://kepkuldes.com/image/3PjZlZ
István
2020-03-03 at 07:43
Csak úgy beszúrok ide neked egy listát ha sikerül..
Csak azért hogy lásd hol füstöl a “villamos vontatás” és az ott megtett út, hol válik széngázzá…
Erőmű neve Létesítés időszaka Teljesítmény
(MW) Blokkok (turbinák) száma (db) Egységteljesítmény
(MW) Fűtőanyag Állapot
Mátravidéki Erőmű (Lőrinci) 1940/1947-1953 128 4 32 lignit, jelenleg tüzelőolaj
Komlói Fűtőerőmű 1950-1952 7 1 7 barnaszén, jelenleg földgáz+biomassza
Tatabányai Hőerőmű 1950-1954 21 2 17,4 barnaszén, földgáz, biomassza
Diósgyőri Keleti Erőmű 1951-1955 12 2 6 kohógáz, tüzelőolaj
Dorogi hőerőmű 1906/1916/1954-1955 3 1 3 barnaszén, jelenleg földgáz + biomassza/szén
Dunai Vasmű Erőműve (Dunaújváros) 1950-1956 84 5, 21 5, 16 barnagáz, kohógáz, kamragáz, földgáz
Pécsi Hőerőmű 1955-1966 215 6 23, 30, 50 földgáz, biomassza (fa)[1]
Ajkai Hőerőmű 1957-1962 100 3 33 biomassza, import feketeszén
Tisza I. Vízerőmű (Tiszalök) 1956-1959 12 3 4 víz
Kvassay Vízerőmű (Tass) 1925, 1958-1961 1 2 0,5 víz
Oroszlányi Hőerőmű 1957-1963 200 4 52 barnaszén, biomassza
Dunamenti Hőerőmű A-B-C blokkok (Százhalombatta) 1960-1973 600 7 25, 21, 41
50, 150 fűtőolaj, földgáz Elbontva.
Tatabányai Erőmű (Bánhida) 1963-1967 100 1 100 barnaszén Bezárt.
Kispesti Erőmű 1965-1971 110 1 110 barnaszén, jelenleg földgáz
Mátrai Erőmű (Gagarin) (Visonta) 1965-1973 950 5 100, 200 lignit, biomassza
Kelenföldi FIAT Gázturbina 1969-1972 32 1 32 gázolaj
Inotai Gázturbinás Csúcserőmű 1971-1975 200 2 100 gázolaj Bezárt.
Dunamenti Hőerőmű F1-F2 blokkok (Százhalombatta) 1969–1976 1290 6 215 fűtőolaj, földgáz Elbontva.
Paksi atomerőmű 1973-1986 2000 4 500 urán-dioxid
Győri I. Fűtőerőmű
fluidtüzelésű kazán 1984-1987 – 1 – barnaszén, jelenleg földgáz
Dunamenti Gázturbinás Kombinált ciklusú blokkok G1, G2, G3 (Százhalombatta) MET 1989-2011 755 4 385, 147, 158, 65 földgáz, GTO
Kelenföldi Gázturbinás Erőmű 1990-1996 136 1 136 földgáz, gázolaj
Gyorsindítású Gázturbinás
Erőművek (Litér, Sajószöged) 1995-1998 240 2 120 gázolaj
Lőrinci Gázturbinás Erőmű 1997-2000 150 1 150 gázolaj
Csepeli Gázturbinás Erőmű 1995-2000 390 2 118, 136 földgáz, gázolaj
Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű 1999-2000 99 1 99 földgáz
Nyíregyházi Kombinált Ciklusú Erőmű 2006-2007 49 1 49 földgáz
Tisza II. Vízerőmű (Kisköre) 1967-1974 28 4 7 víz
Szakolyi bioerőmű 2006-2009 19,8 – – biomassza
Ajkai Gázturbinás Csúcserőmű 2009-2010 116 2 58 földgáz
Gönyűi Kombinált Ciklusú Erőmű 2010-2011 433 1 433 földgáz
Mátrai naperőmű (Visonta) 2014-2015 16 – – napfény
Pécsi naperőmű 2015-2016 10 – – napfény
Turai geotermikus erőmű 2016-2017 3 – – geotermia
Ajkai naperőmű[2] 2019 2 – – napfény
Dunai Solar Park (Százhalombatta) MET 2018 17,6 – 13,7 + 3,9 napfény
J.G.
2020-03-02 at 12:55
KI ADJA MAJD A PÉNZT?
“Karácsony Gergely “főpolgármester” által vezetett grémium =(gittegylet)”
Óriási mázlija van a budapestieknek, hogy az általuk megválasztott ballibsi tolvajok minden igyekezete ellenére is fejlődni fog a főváros.
Sokkal rosszabb lesz a helyzet, ha megnyerik a 2022 -es választásokat, mert akkor nem lesz aki a pénzt adja és a normalitást képviseli!
FJ
2020-03-02 at 15:32
Ez nagyon barátságtalan vélemény és egyoldalú.Az egyeztetés és megegyezés kétoldalú.Nincs szükség a korusnak megszolalni.