A román elnökválasztás második fordulójában újabb 5 évre államfőnek választották Klaus Iohannist. Az erdélyi magyarok vagy tüntetőleg távol maradtak a voksolástól, vagy Tőkés László felhívására a székelyföldi megyékben érvénytelenül adták le a szavazatukat. A magyarok csalódása érthető, hiszen 5 évvel ezelőtt nagy reményeket fűztek a szász származású Iohannishoz, abban bízva, hogy maga is egy kisebbség tagjaként érzékeny lesz a magyarság problémáira. Hát nem volt az. Ígéretei ellenére semmilyen gesztust nem tett a magyarság felé.
Lecke románoknak: bárki vagy is, ha gyűlölöd a magyarokat, akkor szövetséges vagy!
Újabb pofon, újabb reménnyel kevesebb. Az erdélyi magyarság szempontjából nagyjából mindegy, hogy a korrupciós és plágiumbotrányba keveredett Victor Ponta, esetleg a korábbi szociáldemokrata pártelnök, Liviu Dragnea börtönre ítélésébe belebukó, Brüsszelt is megjárt Viorica Dancila, avagy Klaus Iohannis áll az ország élén. Az újrázó államfőben egyrészt azért volt hiú ábránd reménykedni, mert az a kisebbség, akiket elvben képviselne – vagyis a szászok –, már igen csekély létszámban élnek az országban, tekintve, hogy mielőtt a Ceausescu-rezsimnek végleg lekapcsolták a villanyt, az NSZK kivásárolta őket a nyomorból jófajta márkáért. Másrészt a román politikai elit gondolkodását – nemzetiségi hovatartozástól függetlenül – még mindig a bizánci szemléletmód uralja, vagyis mindig a többséghez, a központhoz való viszony határozza meg a programot és a politikai irányokat. Van egy másik alapvetés is, amit éppen a legnagyobb romániai kisebbséghez, a magyarokhoz, illetve a Trianonhoz való viszony – ha úgy tetszik, a félelem – munkált ki a mindenkori román politikai vezetésben. Ezt az erdélyi magyarság vezetői is pontosan tudják, a legtalálóbban Szilágyi Zsolt politológus fogalmazta meg:
…a román kormányban és ellenzékben párthovatartozástól függetlenül széleskörű egyetértés van abban, hogy a magyarok státuszának teljes rendezése veszélyt jelent az ország egészére és szuverenitására.
Nem biztos, hogy hinni kell a román „császárnak”
Ezért nem veszi napirendre évtizedek óta a bukaresti parlament az autonómia ügyét. A fenti megállapítás tükrében ezért nemcsak nemzetellenes és gonosz volt a Momentum kiállása Dan Barna elnökjelölt mellett, hanem a romániai politikai gyakorlat nagyfokú nemismeretéről tett bizonyságot. Fekete-Győr András azzal védekezett, amikor a tette miatt kérdőre vonták magyar politikusok és közéleti emberek, hogy a Barna vezette USR-PLUS pártszövetség programjában benne foglaltatik, hogy „elkötelezett a magyar kisebbség ügyei mellett”. Naná, úgy, mint Klaus Iohannis államfő. Ha jóhiszeműek vagyunk, akkor azt mondhatjuk, hogy a Momentum elnöke és a hozzá mostanában felzárkózó más ellenzéki politikusok – akik együtt ünnepelnék Trianont a románokkal – naivak, illetve fogalmuk sincs a keleti (bizánci) típusú uralmi rendszerek természetéről. Az „uralkodó” vagy politikai vezető – és ez Romániára mindig is igaz volt – behízelgő diplomáciával elaltatja, megvezeti ellenfeleit, majd a másik oldalon – ha kell, agresszív lépések árán – érvényesíti kizárólagos akaratát. A momentumosok és a párbeszédesek figyelmébe ajánlom, hogy 1990-ben a diktátor kivégzése után az új uraság, Ion Iliescu széles mosollyal ígért meg mindent a magyaroknak: autonómiát, anyanyelvű oktatást stb. Aztán pár hét múlva a volt szekusok vezetésével a vatrások már ütötték-verték a magyarokat. Amikor Iliescut kérdőre vonták az RMDSZ vezetői, akkor azt mondta, hogy ő nagyon sajnálja a történteket, de a magyaroké a felelősség, mert el akarják szakítani Erdélyt.
Neptun szelleme kísért
Sajnos a magyar érdekérvényesítés számos nehézségbe ütközött Romániában a rendszerváltás óta. A kommunizmus ott is nehéz örökségként telepedett rá a rendszerváltás utáni időszakra. Az újonnan megalakult, akkor még egyetlen magyar pártot, az RMDSZ-t súlyos megosztottság terhelte a kezdetektől fogva. Az RMDSZ egykori elitje – a kiváló író, könyvkiadó, Domokos Géza vezetésével – azon az állásponton volt, hogy a magyarság érdekeit leginkább Bukarestben, kompromisszumok, egyezségek árán lehet képviselni. Domokosék jól ismerték a rendszert; megszokták, hogy a magyarok sorsa a központtól, a „császár” jóindulatától, a vele való együttműködéstől függ. A román hatalom természetét illetően nem tévedtek, az viszont más kérdés, hogy ez a fajta félelempolitika vezetett az erdélyi magyarság egyik legnagyobb kataklizmájához, a Neptun-botrányként elhíresült 1993-as találkozóhoz. Ekkor a romániai Neptunban található üdülőhelyen három RMDSZ-es politikus, Frunda György, Tokaji György és Borbély László az RMDSZ-vezérkar megkérdezése nélkül román politikai vezetőkkel megegyeztek arról, hogy a kedvező nemzetközi helyzet ellenére nem fognak nyomást gyakorolni a román államhatalomra a kisebbségi jogok ügyében. Erdélyben a mai napig senki sem tudja, hogy a román fél mit adott cserébe a három magyar politikusnak. Az árulást követően még erősebbek lettek azok a hangok az RMDSZ-n belül, amelyek azt követelték, hogy a magyarság érdekeit legalábbis ne csak Bukarestben, hanem Erdélyben, Kolozsvár központtal is képviselni kell. Az elkövetkező években, évtizedekben, ha nagyon lassan, de megkezdődött a kisebbségi magyar társadalom megszervezése; örömteli, hogy a román „tengerben” is erősen látszik a magyarság – ezt mutatja például a nagysikerű Kolozsvári Magyar Napok megszervezése. 2010 után – és ebben a Fidesz-kormánynak komoly szerepe van – Kelemen Hunor vezetésével sikerült egy egységes RMDSZ-t létrehozni, amely határozottan és egyöntetűen kiáll a magyarságot ért jogsértések és az autonómia követelése mellett. Sajnos azonban épp a mostani elnökválasztás előtt nagyon komolyan kiéleződtek az ellentétek a magyar pártok és egyes magyar politikusok között. Ismert: a Magyar Polgári Párt (MPP) országos elnöksége kizárta a pártból a Hargita megyei szervezet elnökét és Székelyudvarhely polgármesterét is. Azt, hogy Neptun szelleme kísért, jelzi, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az MPP és az RMDSZ konfliktusa régóta húzódó ügy. Ezek a fejlemények egy ilyen román hatalommal szemben nem segítik az erdélyi magyarság ügyét. Az autonómia ügyéért és a jogfosztásokkal szemben csak egy egységes tömbként lehet fellépni a végsősoron erőből politizáló mindenkori román vezetéssel szemben. Kérdés, hogy ezt az egységet vajon meg tudja-e jeleníteni több, sokszor egymással is szembenálló magyar párt.
apolitikus
2019-11-28 at 09:21
Ugyan már, Kelemen Hunor és a többi ugyanolyan megalkuvó, simulékony mint a neptuni árulók voltak.
bölcsbagoly
2019-11-27 at 15:03
Neptumnba a három RMDSZ-es delegált a Petőfi-Schiller Egyetem megalapításának a kérésével ment. DE nem sikerült megegyezniük a románokkal, viszont létrejött egy kompromisszum: a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen létrejön a különálló magyar tagozat! Tehát -egyelőre a tanári szakokon – 1993-tól már saját keretszámban vesznek fel magyar hallgatókat, akik mindent magyarul tanulnak majd, magyyar oktatóktól. Ez meg is történt s mára már jelentős autonómiával minden szakon intézetekként működika dolog, de sajnos csak a BBTE-n s a marosvásárhelyi sziniakadémián, mert pl. a kolozsvári képzőmüvészetin és zeneművészetin már nem, a MOGYE-n (marosvásárhelyi orvosi) meg azt is leépitik lassan ami eddig volt.
A három díszpéldány nem ezt akarata, de szerencsére ez sikerült, így a BBTE-évente másfélezernyi magyar tanul magyarul és százak végeznek, utánpótlást biztosítva a magyar értelmiségnek. Már csak ezért érdemes volt Neptunba menni! Mert többet azóta sem lehetett elérni, sőt….
Rizikó
2019-11-27 at 13:20
Én nem értem mit művel a fidesz és Viktor.Tusványosra is libsi zenészeket hakniztat ésa vörös libsi hazaàruló Rmdsszel meg a Frunda csalo lányával
a libsi Hunyorral konspirál.
Na ebből a mentalitásból ered a magyar belpolitika feladasa a roma integrácio a másságkultusz!
Viktor miért nem irsz ki igazi konzultációt?Mindennap agyonvernek kirabolnak megfélemlitenek magyarokat a roma bünözők
Es a miniszterelnököt az államelnóköt nem érdelli a védett villák páncélkocsikból ezt nem érzékelik!
A dks maszopos libsikomcsi Momentumos ocsürhéről tudtuk ezt de hogy a jobboldali kormány is ezt segiti az már sok
Szakács Árpád kiváló beszede sem jutott el Orbán tudatáig Aderről ne is beszéljünk
Szörnyü lenne ha Viktor mégiscsak összejátszik SOROS SÁTÁNNAL.Ha csak egy kiváló szineszi alakitás nemzeti keresztény pávatánca.A nemzet a közélet állapota aggodalomra ad okot.Meg a szeretett sportba invesztált jogos milliardok is sikertelenek nem beszélve a kulturális èlet züllött libsi fólényével közpénzen
ÉS MOST jött a helyhatósági átjátszas.Amit a magyar nep megdolgozott most újra a libsikomcsik lerabolhatják.
.
Hesslerezredes
2019-11-27 at 13:46
Nem tudnék Veled vitatkozni – nem is akarok, mert igazad van. Annyit tennék hozzá, hogyha a Sors/Isten el akarja venni valakinek a józan eszét, akkor először jólétbe teszi (értsd ezt azokra a fideszesekre, akik ilyen-olyan szinekúrába kerültek).
Benedek Károly
2019-11-27 at 11:31
Vannak, akik tesznek róla, hogy az erdélyi magyarok is széthúzzanak.
Hesslerezredes
2019-11-27 at 11:39
Egyszerűen nem értem, hogy két borzalmas világháború után és az után, hogy létrejött az európai közösség (EU) egyáltalán még téma lehet, hogy más országok területén élő nemzeti közösségek AUTOMATIKUSAN (!!!) nem élvezik a legteljesebb személyi és közösségi kulturális, gazdasági és politikai autonómiákat minimálisan kötelező követelményként. Mondom: MINIMÁLISAN KÖTELEZŐ KÖVETELMÉNYKÉNT!!! Nem ez lenne a kiindulási pont, az origó ebben a kiba…ott eu-ban?????!!!!????? Hogy az istenlova ba…ná meg ezt a sok mocskos kretént ott brüsszelben!!!!!!
Jozsika
2019-11-27 at 11:17
Akkor lesz autonomia ha lesz sok magyar gyerek.
Benedek Károly
2019-11-27 at 11:32
Soha nem lesz autonómia.
nemzeti
2019-11-27 at 09:27
A MOMENTUM keze idáig ért. Mostantól Bukarest hozzájárulása nélkül
gazdasági fejlesztést a magyar kormány nem támogathat. (HÍR 24 bolsilap)
Logikus
2019-11-27 at 09:32
A magyar kormány minden további nélkül “mellőzni tudja Bukarestet” ugyanis azok eddig sem támogattak semmit. A magyar kormány a magyar egyházakon keresztül továbbra is támogatni tudja a magyar közösségeket, feltéve ha akarja.
Hesslerezredes
2019-11-27 at 09:59
Amíg nem jön egy olyan karakán magyar kormány, amely felmondja a békék (?????) területi rendelkezéseit románia (Erdély) vonatkozásában és nem követeli vissza állandó nemzetközi ellenőrzés mellett Erdélyt – minden ott élő nemzet teljeskörű autonómiájának biztosításával – addig minden erőfeszítés semmit sem ér. A románok nem értenek a szóból és addig nem változtatnak, amíg meg nem érzik, hogy akár egész Erdélyt is elbukhatják. Ezért mindenáron el kell érni, hogy az erdélyi magyarság teljeskörű autonómiát kapjon – ez ugyanis a minimum!!!
Logikus
2019-11-27 at 10:01
100/100!
Logikus
2019-11-27 at 09:18
Erdélyiként mondom, hogy az Erdélyieknek már nagyon elegük van az “egységesezésből”. Nem erről kell beszélni, hanem arról, hogy bármilyen módon elérjük az a területi autonómiát!
nemzeti
2019-11-27 at 09:28
Világos, én meg csankaországiként mondom.
oshon
2019-11-27 at 08:26
Romaniaban a nemzeti minimum a magyarellenseg … ez az alap , innen aztan kezdothet barmilyen vita vagy alku , csak a magyrokrol , multjukrol es jogaikrol ne legyen szo ! De latszik ez nem ujdonsag Magyarorszagon sem .. hiszen a mult honapban fenyegetozott a tolvaj hazaarulo maffia bandavezer gyurcsi hogy “ne magyarkodjatok” !!! Nincs mas ut a Magyar Nemzet szamara , csak az OSSZEFOGAS es az Istenben vetett HIT ! Isten aldjon Magyar Nemzet !