A magyar kormány intézkedései mögött egy összetett gondolkodásmód húzódik meg, amely figyelembe veszi az emberek alapvető szükségleteit, így például a valahová tartozás, a törődés és a biztonság iránti igényt; mindez magyarázatot ad arra, hogy a kormány mit miért tesz – mondta Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter a Budapest Eurázsia Fórum 2022 című rendezvényen, hétfőn Budapesten.
Úgy fogalmazott, hogy a verseny és az együttműködés a világ különböző részei között annak mentén fog eldőlni, hogy a legmélyebb emberi szükségletek megszólításában ki hogyan képes teljesíteni. A valahova tartozás érzése az egyik legmélyebb emberi szükséglet, jelen van például a hazaszeretet érzésén keresztül még olyan individualista társadalmakban is, mint az amerikai – fejtette ki.
Rámutatott: a kormány feladata megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy az emberek törődhessenek magukkal, szeretteikkel és közösségeikkel. Nem az a jó társadalom, ahol a kormány kész megoldásokat kínál, hanem az, ahol az egyének a saját erőforrásaik és szerencséjük alapján képesek boldogulni – tette hozzá.
A miniszter megjegyezte, hogy Magyarországon a társadalom nagyra értékeli a békét és a biztonságot, hiszen az ország szomszédságában az elmúlt 30 évben két háború is zajlott.
Csák János – a miértek után a hogyanról szólva – elmondta, hogy a kormányzat kiemelt területként kezeli a társadalmi reprodukció kérdését, a technológiai fenntarthatóságot és a tapasztalatok átadását a következő generációknak.
Néhány kérdés van, amely nem hagy éjszaka aludni, az egyik ilyen a termékenységi ráta, amely mostanra 1,6 százalékra emelkedett Magyarországon a 12 évvel ezelőtti, az unióban sereghajtó 1,2 százalékról
– osztotta meg a konferencia résztvevőivel. Ahhoz, hogy egy társadalom újratermelje önmagát 2,1 százalékos rátára van szükség; a probléma világszerte számos országban jelentkezik Dél-Korea mutatója például 0,8 százalék – világított rá.
A miniszter szerint segíteni kell a nőket abban, hogy a jelenlegi uniós átlagot jelentő 29 éves kor előtt vállalhassák az első gyermeküket, és legyen idő még második és harmadik gyerekre is. Ezt a munkaerőpiac rugalmasabbá tételével – a férfiak számára is -, illetve a családi adókedvezményekkel kívánja elősegíteni a kormányzat – hangsúlyozta.
A másik terület, amely a minisztert megfogalmazása szerint “ébren tartja” éjszaka, a közepes jövedelmi csapdahelyzet, amely a magyarországihoz hasonló duális gazdaságokat jellemzi. A kormány ambíciója, hogy az ország növelje a hazai részt a termelésben, a kis- és középvállalati szektor megerősödjön, innovatívabb legyen, növekedjen a fejlesztők száma. Enélkül hosszabb távon a családpolitika finanszírozása nehezen képzelhető el – hangsúlyozta.
A kultúra a kormányzat számára többet jelent a műalkotásoknál, gondolkodásmód és életforma is egyben, amely alapot képez a gazdaság működtetéséhez. Nem véletlen, hogy a GDP 1,3 százalékát költi az ország erre a területre a 0,5 százalékos EU-átlaggal szemben – összegezte Csák János a Budapest Eurázsia Fórumon.
Forrás: MTI, Fotó: MTI/Illyés Tibor
SzaboRoza
2022-09-19 at 16:02
Kedves Antónia!
Javaslom, ne indulatból szóljon hozzá. A magyar Vodafone a 2020-as pénzügyi évben 1,3 milliárd forintos veszteséget termelt, míg 2021-ben újra mínuszos volt az eredménye, 7,4 milliárd forint volt a vesztesége. 2009-2014 évek közt hasonlóan masszívan veszteséget termelt a cég. Nyilván bőven vannak nyereséges évek, hiszen ebből él a cég. De azt állítani, hogy ’a cég nyeresége évek óta kimagasló’, egész egyszerűen tájékozatlanságra utal.
A cikkre térve, Csák János által említett termékenységi ráta egy erősen mozgó szám. Sajnos az idén újra 1,6 érték alatt van.
Netta
2022-09-19 at 15:55
Jó. Értem én.
De a 30 ezer Ft-os maximált áron rönkfát adnak.
A szállítást is én fizetem. Ez is rendjén.
De társasházban rönkfát nem lehet feldolgozni: fűrészelni.
Szállítás-behordás-felaprítás, ott vagyok, ahol a mádi zsidó.
.
Akik kertes házban laknak, azoknak viszont ez megváltás.
Antónia
2022-09-19 at 15:38
Már nagyon várttam, hogy kimondja valaki: “A kultúra a kormányzat számára többet jelent a műalkotásoknál, gondolkodásmód és életforma is egyben, amely alapot képez a gazdaság működtetéséhez.”
Hiszen az ipari kultúránk, a mezőgazdasági kultúránk képezi a létünk alapjait. De nem kevésbé nagy a jelentősége az iskolakultúrának is, amit a liberális szabadosság teljesen szétvert. Ahol nincsen kontroll, ahol nincsenek követelmények, ott csak a lébecolás és káoszra késztetés veszi át a terepet. Mielőbb vissza kell állítani az egykor minőséget szavatoló állami felügyeleti rendszert a közoktatásban, de a felsőoktatásban is. A pedagógiai szabadságról szóló blabla csak a tehetségtelenség és a munkakerülés leplezésére szolgál.